Gyors összefoglaló

Tarthatatlan a lakhatási helyzet Magyarországon és az EU-ban, azonnali és drasztikus változásért kiált a szakma

Legyen prioritás a lakhatás a következő hétéves európai uniós költségvetési időszakban, és ehhez társuljon legalább az eddigi keret duplája - többek között erről az elvárásról beszéltek az MR Lakásalap konferenciáján Budapesten, amelyen a szakértők az európai, illetve a magyarországi fenntartható lakásépítés és a felújítások fontosságáról beszéltek.
Az alábbi szöveg automatikusan, mesterséges intelligencia által generált tartalmi összefoglaló. Az összefoglaló tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a teljes cikk tartalmát. Vissza az eredeti cikkhez
  • Az Európai Parlamentben és az Európai Tanácsban jelenleg tárgyalt javaslat szerint a 2028-ban kezdődő uniós költségvetési időszakban 100 milliárd euróra emelnék a lakhatásra fordítható összeget, ami a szektor építési és felújítási szükségleteinek becslések szerint 20 százalékát fedezné.
  • Az EU-28 lakosságának 12 százaléka olyan háztartásban él, ahol a lakhatási költségek a rendelkezésre álló jövedelem legalább 40 százalékát emésztik fel, miközben a bérleti díjak és az ingatlanárak sok helyen gyorsabban emelkednek, mint a bérek.
  • A Housing Europe szervezet azt szorgalmazza, hogy a lakhatás a következő uniós költségvetési ciklusban kiemelt prioritást kapjon, és a finanszírozás a versenyképességi alap részeként valósuljon meg, a támogatások és kockázatcsökkentő garanciák vegyes rendszerében.
  • A magyarországi szakértők szerint a hazai lakhatási rendszer fenntarthatatlan, és az új kormányzattól sürgős szabályozási, adózási és finanszírozási reformokra van szükség, amelyek a célzott, rászorultsági alapú megfizethetőségre helyezik a hangsúlyt.
  • Az Eurostat adatai szerint az EU-ban mintegy 400 ezer kiskorú él utcán vagy vészhelyzeti elhelyezésben, a 15–29 éves korosztály több mint egynegyede pedig tavaly túlzsúfolt lakáskörülmények között élt.