Bármit építsenek a főváros legjobban fejlődő kerületében, ő először tud róla

2018. augusztus 7. 16:15    
nyomtatás
 
Döbbenetes tempóban fejlődik és alakul át a főváros egyik legfelkapottabb, üzleti szempontból is kiemelt része, a XIII. kerület. A Váci úti irodafolyosó folyamatosan bővül új házakkal, megszámlálhatatlan lakóprojekt került átadásra és készül el a következő években, ami több ezer új lakást is jelent egyben. Ezeken túl ebben a kerületben építhetik meg Pest legmagasabb toronyházait, amelyek szintén jelentősen hozzájárulnak a környék városképi átalakulásához. A kerület leendő és jelenleg is zajló projektjeiről, az itt lakókat, dolgozókat és fejlesztőket érintő ingatlanpiaci kérdésekről, és az építésztársadalom szomorúan alacsony szinten lévő presztízséről is beszélgettünk Arató Györggyel, a XIII. kerület főépítészével. Nem fukarkodott az erős kritikákkal a főépítész.


A jelenlegi állás szerint a XIII. kerületben épülhet meg Magyarország első "mini felhőkarcolója". Vagy, ha a fővárosi rendeletben foglaltak szerint használjuk a kifejezést, nevezzük inkább toronyháznak?

Felhőkarcolónak semmiképp. Van egy fővárosi rendelet, ami alapján, ha egy épület eléri a 65 méteres magasságot, az magasház, és amelyik a 90-et, az toronyház. Sem szakmai, sem jogi meghatározása nincs a felhőkarcolónak. (Tegyük hozzá, hogy másutt a toronyházak 200 méternél kezdődnek.) A sajnálatos a dologban az, hogy a HB Reavis-nek nem hagyják megépíteni az Agora projektben a 120 méteres tornyot (egyelőre, a szerk.), Pozsonyban, Varsóban és Londonban pedig a cég minden probléma nélkül épít 120 és 150 méter magas épületeket, Budapesten pedig azt mondják nekik, hogy maximum 90 méter lehet. Nos ez nem megalapozott, korlátos gondolkodás.

A politikában sincs feltétlenül teljes egyetértés a magasságra vonatkozó korlátozással kapcsolatban.

Valóban nincs. Megszavazták az építési törvény módosítását, és kiderült, hogy a többség azzal ért egyet, hogy ugyan van egy 90 méteres határ, de e fölé is lehet menni, ha a kormány úgy dönt. Ezt egy városépítész nem tudja elfogadni. Jó példa erre a Dagály Aréna, ahol született egy döntés. A kormánydöntés értelmében sem a kerület, sem a tervtanács, és a helyi főépítész sem szólhatott bele a kialakításba. A szakmánk nem büszke a 40 méter magas, szürke dobozra, ami olyan közel van a Dunához, hogy majdnem beledől. Nemcsak a tervezés volt közösségellenes, hanem egyelőre az üzemeltetés is, korábban azt mondták, hogy már tavasztól igénybe lehet venni a strandot és az uszodát is, ezek azonban továbbra sem látogathatóak a nagyközönség számára.

Bármit építsenek a főváros legjobban fejlődő kerületében, ő először tud róla


A XIII. kerület építészetileg (és teljes átalakulását tekintve) egy kiemelt része az országnak. Az első dolog, ami eszünkbe juthat, hogy ennek a metró lehet az oka, illetve a rengeteg barnazónás terület (rozsdaövezet), ami itt át tudott alakulni. A kerület főépítészeként, mi erről a véleménye?

Hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy máshol is van metró, mégsem lett belőle ilyen gyönyörűen fejlődő városrész. A szakmában 8-10 éve divat második irodafolyosóként emlegetni az Üllői utat, ott 10 év alatt egy irodaház épült a Határ útnál. A gondolat kiváló volt, de egy irodafolyosó nem attól az, hogy az első sor a főút mellett nem lakótelepekből, hanem irodaházakból áll, hanem a körülötte lévő dolgoktól. A Váci úti irodafolyosó azért tud sikeres lenni, mert egy városi szövetből fejlődött ki. A metró fontos, de a fejlődésnek a fő löketet még annak idején az állam adta, amikor bezáratta és eladta az ipari üzemeket, a bennük lévő munkássággal együtt. Volt a kékgalléros Váci út és most fehérgalléros lett, a korábbi mintegy 50 ezer ipari munkás helyett, most ugyanannyi irodista van. Tóth József polgármester még annak idején készített egy hosszú távú fejlesztési koncepciót, amivel adóengedményt kaptak azok, akik lebontották a gyárakat és elkezdték az irodaházak, áruházak építését. Már így épült a Duna Plaza is.

A XIII. kerületet több részre bonthatjuk, Újlipótváros, ahol limitált az új projektek száma, a Váci út vonzáskörzete egészen Újpestig, ami a fejlesztések első számú célpontja, illetve van egy érdekes terület, a Marina-part, amit a luxussal, a modern és fiatalos életvitellel, és komoly napi szintű "átmenő forgalommal" kötnek össze. Az új lakóparkok sokszor megkapják a jelzőt, hogy ezek valójában csak modern lakótelepek, sőt talán még élhetetlenebbek, mert még annyi tér sincs a házak között, mint a paneloknál.

Ez egy marhaság! Aki járt a Marinán - sőt ott lakik - a következőket élvezheti: párszáz méterre lévő metrómegálló és pláza, Duna-parti sétány, ahová éjjel-nappal mehet futni, sétálni egyedül vagy társsal, miközben az egész egy közösségi területté fejlődött egy valaha elzárt ipari területből. Nincs még egy ilyen zöld környezetben lévő, de városias lakónegyed a fővárosban, és nem is lesz. A lakótelep pongyola szóhasználat, amit én építészként sem pró, sem kontra érvekkel nem akarok megítélni. Nekem arról szól, hogy sok ember van egy négyzetkilométeren, sűrűségét tekintve olyan, mint Józsefváros, de ezt nem érzem problémának. Stockholmban, Berlinben, Londonban az utóbbi 10-15 évben rengeteg, legalább ilyen sűrűségű, lakóterület épült a víz mellett, 8-10 szintes épületek, és veszik, mint a cukrot. Szóval nem értem a kritikus hangokat a Marinával kapcsolatban. Felül kell emelkedni azokon a régi meglátásokon, amiket tőlünk nyugatabbra már nem vesznek figyelembe. Szívesen laknék ott.

Bármit építsenek a főváros legjobban fejlődő kerületében, ő először tud róla


Teljesen egyedi? Ön szerint pl. a Kopaszi-gát környéke nem hasonlítható a Marina parthoz?

A Kopaszi-gát településszerkezetileg egy periféria, rengeteg iparterület van ott, ami egyelőre ott is marad. Tömegközlekedés szempontjából sem lehet belvárosi környezetnek nevezni.

A Mol éppen a Kopaszi-gátra tervezi 120 méteres új székházát. A XIII. kerület akkor lemarad a "versenyben" vagy van esetleg elfogadás előtt további toronyház építése?

Elfogadás előtt még nincs, de tervek már vannak, például egy 90 méteres toronyépületre az Agora projektben, illetve van még egy toronyházra lehetőség a szabályozási tervünkben - a nemrég elfogadott The Twist közvetlen szomszédságában, ami nemrég szerepelt már a tervtanácson is, de egyelőre titkos. Fontos hangsúlyozni, hogy soha nem egy épület a lényeg, hanem a koncepció, a szerkezet, a városképi együttes.

Bármit építsenek a főváros legjobban fejlődő kerületében, ő először tud róla


Azzal kapcsolatban volt vagy van-e bármiféle preferencia a kerület részéről, hogy lakás-, vagy irodaprojekteket várnak szívesebben?

A lakásépítéseknél még mindig tart az, hogy ha bejön egy fejlesztő a tervtanácsra egy 200-300 lakásos projekttel, akkor úgy gondolja, hogy hálásnak kell lennünk. De ma már nem vagyunk, mert tudjuk, hogy a haszon nála marad, és a kerület nem számolhat iparűzési adóval, ellentétben az irodaházaknál. A lakásépítésnél a kerület forrásaira is több szükség van, hiszen azonnal kell bölcsőde, óvoda, általános iskola, közpark, tömegközlekedés stb. Ennek kivédésére az a módszerünk, hogy kötünk a fejlesztőkkel egy szerződést, amiben meghatározzuk, hogy "mennyit kell tennie abba a kalapba", amiből majd óvoda és más intézmények létesülnek.

A lakosság hogyan áll a nagy fejlesztésekhez?

Sok kritikát kapunk, hogy miért építünk ennyi meg annyi épületet, úgyis csak ott állnak üresen, mondják. Először is ez nem igaz, amit a magas kihasználtsági adatok is jól mutatnak, másfelől pedig nyilván nem mi építjük ezeket a házakat, nem a mi kompetenciánk. Mi azt tudnánk tenni, hogy megakadályozzuk az építéseket, és megmondjuk, hogy ne itt építsenek irodaházat, hanem másik kerületekben. Ennél azért okosabbak vagyunk.

Érdekes kérdés az építészek szerepe ebben a rendszerben. Rengeteg múlik az általuk képviselt ötleteken, koncepciókon, kreatív megoldásokon keresztül azon, hogy 10-20, vagy akár 50-100 évre milyen hangulata, épített minősége lesz egy városrésznek, ami akár az árakat is befolyásolhatja. Ennek ellenére sokszor mintha epizódszereplők lennének, és a gazdasági és politikai érdekek erősen rányomják a bélyegüket a végső tervekre, amiket az építész talán már nem is szívesen vállal.

Egyetértek. Sírni való, amikor egy nagynevű építésznek kell mondjam, hogy "nem látod, hogy itt nem balra kéne húzni azt a vonalat, hanem jobbra!?". Majd jön a válasz: "a fejlesztő ezt akarja". Kész, a téma le is van zárva.

Gondolom egy magyar építészről beszélünk, de egy külföldi jobban megteheti, hogy megmondja mit akar?

Már megint a "The Twist"-nél tartunk? Csak mert a Twist-nél megmondta és valószínűleg ez hiba volt. Az biztos, hogy a Váci úton kevés építőművész szintű épület található, de ezt természetesnek tartom.

Hogyan látja az építkezéseket? Vannak problémák a csúszásokkal?

Ma jogerősen ki van adva 4500 lakásra építési engedély a kerületben. Ennek a fele épül. Nincs elég ember, mert a stadiont építik, illetve építőanyagból sincs elég.

Bármit építsenek a főváros legjobban fejlődő kerületében, ő először tud róla


Varga Mihály nemrég bejelentette, hogy az 5 százalékos újlakás-áfát nem hosszabbítják meg. Ez a XIII. kerületre komoly hatással lehet. Mit gondol erről?

Abban bízom, hogy tartják magukat az eddigi módszerhez, és majd bejelentik, hogy folytatják. A kormány érdeke is, hogy ne legyen visszafogva az építkezés. A tervtanács és a főépítész dolga ilyenkor, hogy megfelelő helyet jelöljön ki, valamilyen elfogadható formát találjon ki. A tömegközlekedést sem tudjuk kormányozni, és hiába írogatjuk a leveleket a főpolgármesternek, hogy mit lenne érdemes csinálni, nem járunk sok sikerrel.

Korábban a Margitsziget is egy kiemelt része volt a kerületnek, amíg át nem került a Fővároshoz. A kerület számára presztízskérdés volt a Margitsziget sorsa?

Egyértelműen presztízskérdés volt, hogy megmaradjon. A döntéssel egyébként a szállodákból származó adóbevételt veszítettük el, és a lakók zöldfelületi ellátottságára vonatkozó statisztikák romlottak (a valóságban ugyanúgy át tudnak menni a szigetre, érdemi változás nem történt a zöldfelületet illetően, csak a számok mutatnak mást). Ugyanakkor továbbra is gondolkodunk azon, hogy hogyan lehetne integrálni a városba a szigetet, például egy már régóta eltervezett gyaloghíddal, ami a Dráva utca végétől vezetne át a szigetre. Ez minden távlati tervünkben szerepel, és előbb-utóbb meg is szeretnénk építtetni. A Műszaki Egyetem Hid Tanszékén hallgatói pályázat útján kerestek megoldást erre, és nagyon jó ötletek érkeztek.

Kíváncsi a legmodernebb új építésű lakásokra a piacon? Nézze meg a legnagyobb fejlesztők aktuális ajánlatait a Portfolio Ingatlan Adatbázisában!



Rengeteg terület van még a kerületben, ami fejlesztésre alkalmas. Milyen projektek vannak előkészületben, vagy már folyamatban?

Valóban rengeteg területünk van, miközben folyamatos építkezés zajlik. Például ősszel lesz kész a Klapka-központ, ahol nem egy különálló épületről, hanem egy új alközpontról beszélhetünk. Az érdekes, hogy olyan területen van, ahol a környéken nincs központ jellegű városrész, ráadásul fölötte van egy 11 ezer fős lakótelep, alatta pedig a kerület egyetlen kisvárosias beépítése. Körülbelül 20 ezer ember saját kis központját építjük most, üzletházzal, vendéglátó egységekkel. Lesz egy olyan négyszintes épület, aminek az aljában üzletek, bankfiókok, a három felsőbb szinten pedig 33 bérlakás kap majd helyet. Ezek nem a szociális ágazat által kezelt lakások lesznek, hanem annak a gyakorlatnak a része, hogy aki rossz állapotú lakást ad le, az a kerületen belül jobb lakókörülmények közé kerülhet. Ez nagyon jól működik, ezzel tudjuk szanálni a rossz állapotban lévő épületeket.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Tematikus cikk

25 éves az ESTON International (x)

A számok magukért beszélnek. 
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 


hirdetés
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium