A magyar a legdepressziósabb az EU-ban
KRTK blog

A koronavírus-járványnak lesz egy szomorú következménye, amelyről egyelőre kevesen tudnak

Fazekas Károly, KRTK
A népesség átoltottságának növelése a Covid-19 járvány elleni küzdelem legfontosabb eszköze napjainkban. Ugyanakkor a pandémiának számos olyan hosszútávú következménye van, amely sürgős és koherens szakpolitikai intézkedéseket követel meg a kormányoktól. Ilyen következmény például a mentális problémákkal küzdő emberek számának jelentős növekedése a járvány kirobbanása óta.

Az utóbbi hónapokban újságcikkek, szakértői riportok és tudományos elemzések tömege jelezte, hogy a Covid-19 pandémiának sok esetben súlyos és hosszantartó hatása van a járvány által érintettek mentális állapotára. Ez a hatás részben közvetlen, a betegség mentális szövődményeihez kapcsolódik, másrészt közvetett: a fertőzéstől, annak következményeitől való félelemhez, a gyászhoz, a járvány kezeléséhez kapcsolódó korlátozó intézkedésekhez ( kijárási korlátozásokhoz, távolságtartáshoz, távoktatáshoz, távmunkához, a gazdasági tevékenységek korlátozásához, munkaidő csökkentéséhez, a munkahely elvesztéséhez vagy a jövedelemvesztéshez) kapcsolódik. A mentális betegségek a járvány előtt is megfigyelt terjedésének társadalmi rizikófaktorai részben már korábban ismertek voltak (így az alacsony iskolázottság, a szegénység, a jövedelmi bizonytalanság, a munkanélküliség), másrészt az okok új jelenségekhez kapcsolódtak. Fontos szerepük van a mentális problémákkal szemben védelmező tényezők gyengülésének, például a társadalmi kapcsolatok ritkulásának, a napi rutinok fellazulásának, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés megnehezülésének.

Külföldön az utóbbi hónapokban publikálták az első olyan tanulmányokat, melyek nemcsak igyekeztek átfogó elemzést adni a járvány mentális következményeiről, de javaslatokat is fogalmaztak meg azok kezelésére. A tekintélyes The Lancet orvosi folyóirat által szervezett Lancet Covid-19 Bizottság (Lancet COVID-19 Commission) még 2020-ban szakértői munkacsoportot állított fel a helyzet tanulmányozására (Mental Health & Wellbeing Task Force). A csoport első jelentése 2021 áprilisáig tekinti át a releváns szakirodalmat. Miután megállapítja, hogy a szorongással, depresszióval és lelki gyötrelemmel küzdő emberek száma jelentősen növekedett a járvány első éve alatt, javaslatokat fogalmaz meg a járvány mentális következményeinek kezelésére, mindenek előtt további célzott kutatásokra és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésére.

A téma kutatásában fontos mérföldkő volt a Santomauró és társai által 2021. októberében a Lancetben publikált, 204 országra és régióra kiterjedő metaelemzés, amely referált folyóiratokban megjelent kvantitatív vizsgálatok adatai alapján kísérletet tett a probléma mértékének globális becslésére. Az eredmények szerint a kóros szorongással élők száma világméretekben 26 százalékkal, a depresszióban szenvedők száma 28 százalékkal növekedett a járvány első éve alatt.

A becslések szerint ez a növekedés 76,2 illetve 53,2 millió embert jelentett a vizsgált időszakban.

Ezeket az adatokat is túlszárnyalja az OECD 2021. májusában publikált 15 országra kiterjedő elemzése a járvány mentális hatásairól. A jelentés szerint egyes országokban megduplázódott illetve megháromszorozódott a szorongással illetve depresszióval élő emberek száma. (lásd az ábrát) Az is megfigyelhető volt, hogy a járvány egymást követő hullámai újabb és újabb lökést adtak a mentális betegségek terjedésének.

A mentális hatások nem egyformán érintik a társadalom különböző rétegeit. Már a Lancet munkacsoport említett metaelemzése is megállapította, hogy a mentális problémák növekedése az átlagnál jobban érintette a nőket és a fiatalabb korosztályokat. Az OECD  vizsgálata pedig kiemelte, hogy a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok a járvány mentális hatásai szempontjából is a leginkább sebezhető munkavállalói csoportokba tartoznak. Ide tartoznak például azok a dolgozók, akiknek nincs megfelelő munkatapasztalatuk, alacsony iskolai végzettségűek, egészségi problémájuk van, vagy ápolási kötelezettségeik vannak. Ezeknek a csoportoknak a beazonosítása a rendelkezésre álló adminisztratív adatok alapján sokszor nem lehetséges és ez is nehezíti a támogatásukra alkalmazható célzott aktív munkaerőpiaci eszközök alkalmazását.  Az idézett OECD tanulmány példát mutat arra, hogy célzott egyedi felmérések, miképpen segítik a problémák, az általuk érintett munkavállalók beazonosítását és a helyzet kezelésére alkalmas szakpolitikai javaslatok kidolgozását.

Miközben a járvány által közvetlenül vagy közvetve érintettek mentális állapotának romlása megkívánta volna, hogy az országok növeljék a mentális betegségek gyógyítására szolgáló kapacitásaikat, a felmérések éppen az ilyen szolgáltatások visszaszorulását mutatják a járvány kirobbanása óta. A nyugtatók és antidepresszánsok fogyasztásának világszerte tapasztalható növekedése és az online terápiák számának jelentős növekedése csak részben pótolják a személyes részvételen alapuló csoportos és egyéni terápiák visszaszorulását. Ma már többen cikkeznek arról, hogy

a Covid-19 pandémia után a világnak egy új pszichodémiás krízissel, a mentális zavarok járványszerű terjedésével kell megküzdenie.

A tanulmányokban olvasható szakpolitikai javaslatok mindenek előtt a probléma részleteit feltáró kutatási programok elindítását, másrészt a mentális problémák kezelésére alkalmas terápiás kapacitások bővítését szorgalmazzák. Nagyon fontos azonban annak felismerése, hogy ennek a pszichodémiának a kezelése messze túllép az egészségügyi rendszer lehetőségein. A kormányzat, a társadalmi szervezetek összehangolt társadalompolitikai intézkedései tudják enyhíteni, visszaszorítani azokat a társadalmi okokat, melyek hosszabb távon is kiváltják, felerősítik az érintett csoportok mentális problémáit és amelynek hatásait most rendkívüli mértékben felerősítik a járvány következményei.

Jó példa erre a mentális terápiák és a foglalkoztatáspolitikai intézkedések összekapcsolódása. Ismeretes, hogy a járvány által kiváltott mentális problémák jelentős része a munkaerőpiaci viszonyokhoz kapcsolódik (munkahely elvesztése, az állások bizonytalansága, munkarendek megváltozása, távmunka elrendelése, csökkentett munkaidő, work sharing).

Nem véletlen, hogy a javaslatok jelentős részében visszaköszönnek az OECD-nek még a járvány előtti évek tapasztalatai alapján, 2015 májusi határozatában megfogalmazott irányelveiben. Ennek oka, hogy a mentális problémák terjedésbe jelentős részben ugyanazokat a csoportokat érinti, melyek már korábban is a veszélyeztetett csoportokba tartoztak. Ezekben az esetekben a mentális problémák kezelését célzó erőfeszítéseket integrálni kell az érintett csoportok támogatását célzó szakpolitikák rendszerébe. Különösen fontos ebből a szempontból a munkaerőpiaci politikák és a mentális problémákat kezelő terápiás beavatkozások integrálása. A foglalkoztatási szolgálatok munkatársait fel kell készíteni a mentális problémák felismerésére, és ha szükséges az ügyfelek számára biztosítani kell a mentális problémák kezeléséhez szükséges professzionális szolgáltatásokat. A szolgálatoknak kiemelt figyelmet kell fordítani a leginkább veszélyeztetett csoportokra, például a fiatalokra, vagy a tartós munkanélküliekre. A tapasztalatok szerint az aktív munkapiaci programokban való részvétel sok esetben önmagában is pozitív hatással van az érintettek mentális állapotára. Fontos azonban. hogy a programok értékelésénél is figyelembe vegyék ezeket a hatásokat.

Magyarországon Demetrovics Zsolt és Király Orsolya készítettek egy a nemzetközi szakirodalomra támaszkodó jelentést az MTA számára 2021. márciusában a pandémia mentális hatásairól. 2021 októberében pedig Osváth Péter az Orvosi Hetilapban közölt összefoglaló tanulmányt a hazai tendenciákról és a szükségese egészségügyi és kormányzati teendőkről.  Ő az emelte ki, hogy a járvány mentális következményeinek kezelésében kiemelkedő szerepe van az egészségügyi, mentálhigiénés ellátórendszerek mellett a politikai döntéshozók, a társadalmi szervezetek, és a média munkatársai közötti együttműködésnek.

Ez a felismerés még fájdalmasan hiányzik a járványra adott hazai szakpolitikai intézkedésekből.

Ennek a felismerésnek a gyümölcse lehet egyebek mellett  a munkakeresési idő hosszához igazított munkanélküli segélyezés, a foglalkoztatási szolgálat fejlesztése oly módon, hogy képes legyen ellátni az integrált foglalkoztatáspolitikai és mentálhigiénés feladatokat.

A cikkhez használt hivatkozások:

A szerző a Közgazdasági- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének emeritus kutatója

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Címlapkép: Shutterstock

pedagógus tanár iskola
reznyikov
HIMARS2
tűzoltás
irodaház bejárat
Díjmentes online előadás
Legális adóelkerülés, TBSZ, NYESZ számlák.
Online előadás
Hol érdemes beszállási pontok után kutatni?
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
2022. szeptember 15.
Property Investment Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
orban globális