Jobban tanulunk, ha veszíthetünk? Meglepő erővel bír a veszteségkerülés az oktatásban

krtk blog Az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

Kutatásunk során a Makroökonómia kurzus első éves hallgatóit három csoportba soroltuk:

• A hagyományos (Nyereség) csoportban a diákok a helyes válaszokért pontokat kaptak (ahogy azt a legtöbb kurzuson megszokták.)
• A Veszteség csoportban a hallgatók a félév elején megkapták a maximális pontszámot, és helytelen válaszokért az oktatók pontokat vontak le: a visszajelzés is ennek megfelelően történt (például: a kijavított dolgozatokon nem “10/5 pont“ szerepelt, hanem “-5 pont”.
• A Hibrid csoport tagjai a félév során a hagyományos rendszerben dolgoztak, de az utolsó vizsgán átkerültek a veszteségkerüléses rendszerbe. Vagyis: félév közben hagyományosan pontokat gyűjtöttek, az utolsó vizsgán pedig pontokat veszítettek.

A tantárgy anyaga, a dolgozatok és az értékelési szempontok minden csoportban azonosak és sztenderdizáltak voltak: kizárólag a értékelés keretezése különbözött.

Mik lettek az eredmények?

A veszteség-kerüléses pontozásban érintett hallgatók következetesen jobb teljesítményt értek el.

• Az utolsó vizsgán a Veszteség csoportba tartozó hallgatók átlagosan kb. 8 százalékponttal teljesítettek jobban, mint a hagyományos Nyereség csoport tagjai: ez az eltérés statisztikailag szignifikáns maradt akkor is, ha figyelembe vesszük a félév közbeni teljesítményt.
• A félév közbeni dolgozatoknál a hatás kisebb és kevésbé konzisztens volt, de a Veszteség és Nyereség csoportot összehasonlítva itt is kb. 2,6 százalékpontos pozitív különbség mutatkozott.
• A leggyakoribb osztályzat a Veszteség csoportban egy érdemjeggyel magasabb volt, mint a Nyereség csoportban.

Az első két állítást jól szemlélteti a fenti két ábra a pontok eloszlásáról:

• az első ábra szerint a félév első részében a hagyományos és a hibrid csoport pontjai hasonló eloszlást mutatnak, míg a veszteség-csoport pontjai inkább jobbra (vagyis a jobb eredmények felé) tolódtak;
• a második ábrán látható, hogy a vizsga eredményeinél viszont már a hibrid csoport is jelentősen eltér a hagyományos csoporttól, hiszen ezek hallgatók ekkor átkerültek a pontlevonásos rendszerbe.

Csak az újdonság erejéről van szó?

Felmerülhet a kérdés:

talán a diákok csak az első hetekben reagáltak erősen az új rendszerre, aztán megszokták?

Ezt az újdonság-hatást (novelty effect) a Hibrid csoport segítségével tudtuk tesztelni. Ha a hatás puszta újdonságon alapult volna, akkor a záróvizsgán – ahol a Hibrid csoport először találkozott a pontlevonásos rendszerrel – nekik kellett volna jobban teljesíteniük, mint a pontveszteséghez már hozzászokott Veszteség csoportnak. Nem ez történt: a két csoport eredményei közel azonosak voltak, és a különbség statisztikailag nem szignifikáns. Ez alapján nem tudtuk azt bizonyítani, hogy a veszteségelkerülés elkopott volna a félév során.

Mindenki egyformán profitál?

Egy oktatási beavatkozásnál kulcskérdés, hogy nem jár-e hátránnyal valamilyen alcsoport számára. A kísérlet tanúsága szerint:

• Nem találtak szignifikáns nemi különbségeket: a beavatkozás hasonlóan hatott férfi és női hallgatókra.
• A gyengébb előképzettségű hallgatókra – vagyis azokra, akik középiskolában nem emelt szinten tanulták a matematikát – a hatás nagyobb volt (kb. 15 százalékpont), az emelt szintű matematika órákat végzett hallgatókra kisebb (kb. 4,5 százalékpont), de mindkét csoportban a hatás pozitív maradt.

Amire érdemes figyelni

A kísérlet egyik legfontosabb üzenete, hogy a beavatkozás rendkívül alacsony költségű: sem a tananyagot, sem a dolgozatokat nem kellett megváltoztatni – csupán az értékelés keretezését. Azonban

mielőtt kapkodva rohannánk minden tantárgyban bevezetni a veszteség-elkerüléses pontozást, néhány szempontot érdemes hangsúlyozni.

• A kísérlet Magyarország egyik legrangosabb üzleti képzést nyújtó egyetemén folyt, erősen motivált hallgatókkal; a következtetések tehát más oktatási környezetbe csak körültekintéssel vihetők át.
• Emellett a veszteségkerülésen alapuló pontozás potenciális mellékhatásait (például: fokozott szorongás, csökkent belső motiváció) a jelenlegi adatok alapján nem lehetett teljeskörűen vizsgálni; ehhez további kutatás szükséges.

Az eredeti cikk a Journal of Economic Behavior & Organizationban jelent meg; itt olvasható.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images