Csökkent az abortuszok száma a szívhangrendelet hatására? Mutatjuk a számokat

krtk blog Az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

A rendelet bevezetése óta sok vita folyt arról, hogy a jogszabály valóban csökkenti-e az abortuszok számát. Ennek megválaszolásához a KSH teljes körű adminisztratív adatait használtam fel. Elemzésem a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adminisztratív adatbázisán alapul, amely a Magyarországon végrehajtott összes terhességmegszakítást, élveszülést és vetélést tartalmazza. Az adatfelvétel teljes körű, vagyis minden egészségügyi intézményre kiterjed, és részletes demográfiai információkat is tartalmaz (életkor, iskolai végzettség, paritás vagyis a meglévő gyermekek száma). Az adatok 1970-től állnak rendelkezésre; jelen elemzésben a 2019 és 2024 közötti időszakot vizsgáltam. Az elemzésben feltüntetett dátumok az abortusz időpontjára vonatkoznak.

Mi biztosítja, hogy az elemzés eredményei megbízhatóak?

• Nem mintavételes felmérésen alapul, hanem a KSH teljes adminisztratív adatbázisán.
• A Magyarországon végzett összes terhességmegszakítást, élveszülést és vetélést tartalmazza.
• Több mint 70 havi adatot vizsgál (2019–2024).
• Az eredményeket több, egymástól független statisztikai módszerrel ellenőriztem.
• Mindegyik módszer ugyanarra a következtetésre jutott.

A főbb változók:

• Abortuszszám: a művi terhességmegszakítások havi abszolút száma.
• Abortuszarány: az összes terhesség (élveszülés + vetélés + abortusz) hány százaléka végződik abortusszal.
• Korcsoport: 10–19 évesek, 20–29 évesek, 30+ évesek.
• Iskolai végzettség: alapfokú, középfokú, felsőfokú.
• Paritás: nincs gyermek, van legalább 1 gyermek.

Mit mutatnak az adatok?

Ha a rendelet közvetlenül befolyásolta a nők döntését, akkor valamilyen törésszerű változást kell látnunk, már a bevezetés utáni hónapokban. Az egyes ábrákon szaggatott függőleges vonal jelzi a rendelet bevezetésének időpontját (2022. szeptember).

Az 1. ábrán az abortuszok havi abszolút számát látjuk 2019 januárja és 2024 decembere között. Az abortuszok száma valóban csökkent a vizsgált időszakban: 2019 elején még havonta mintegy 2500 abortuszt regisztráltak, 2024 végére ez a szám 1400-1600 körülire apadt. Ez azonban egy hosszabb csökkenő trendbe illeszkedik. A szívhangrendelet bevezetése körül nincs olyan törés, amely a rendelet bevezetéséhez köthető lenne. Ráadásul az abortuszok száma önmagában félrevezető lehet, hiszen a mögöttes terhességek száma is változhat.

A 2. ábra az abortuszarányt mutatja az abortuszszám helyett. Ez informatívabb mutató, hiszen az abortuszok számát az összes terhesség számához viszonyítja (abortuszarány = abortuszok száma / terhességek száma). Az abortuszarány 2019 és 2024 között nagyjából 12 és 23 százalék között ingadozott. A rendelet bevezetése előtti és utáni időszakot összehasonlítva nem látunk olyan törésszerű változást, ami a szívhangrendelet hatására utalna. A csökkenő tendencia itt is elsősorban a hosszabb trend része, és az ingadozások mértéke nem haladja meg a korábbi években is megfigyelhető fluktuációt.

Lehet azonban, hogy a havi ingadozások elfedik a valódi képet. A 3. ábrán a naptári hónapok szerint, évenként összevetve láthatjuk az abortuszarányt. A 2022-es év lila vonala (szeptembertől a rendelet utáni időszak) nem ugrik ki a korábbi évek által kirajzolt sávból. Itt sem látunk a rendelet hatására utaló jeleket. Az abortuszarány havi mintázata – az év eleji magasabb és év végi alacsonyabb értékekkel – konzisztens a korábbi évekkel.

Lehetséges, hogy a rendeletnek mégis van hatása, de csak egyes társadalmi csoportokban. Hogy ezt megvizsgáljuk, többféle bontásban mutatom be az abortuszarány alakulását. A 4. ábra a korcsoport szerinti bontást mutatja. A 10-19 évesek körében a legmagasabb az abortuszarány (átlagosan 37%), ami összhangban áll a nemzetközi szakirodalomban leírt mintázatokkal. A 20-29 éveseknél az arány átlagosan 21%, a 30 év felettieknél 12%. Egyik korcsoportban sem figyelhető meg olyan változás a szívhangrendelet után, ami a jogszabály hatására utalna.

Az egyik legmarkánsabb különbség az iskolai végzettség mentén rajzolódik ki. Az alapfokú végzettségű nők körében az abortuszarány átlagosan 40% – nyolcszorosa a felsőfokú végzettségűek körében mért értéknek (átlagosan 5%). Ez a jelentős különbség jól ismert a nemzetközi szakirodalomból is, és a szívhangrendelet ezen a téren sem hozott változást.

Azok körében, akiknek van legalább 1 gyermekük, az abortuszarány átlagosan kétszer magasabb (21%), mint azoknál, akiknek nincs gyermekük (11%). Itt sem találunk arra utaló jelet, hogy a szívhangrendelet bármelyik csoportban érdemben befolyásolta volna az abortuszarányt.

Statisztikai elemzés

A vizuális összehasonlítás mellett elvégeztem egy megszakított idősoros (Interrupted Time Series) regressziót is. Ez a módszer arra ad választ, hogy a rendelet bevezetése után statisztikailag kimutatható-e szintváltozás (rögtön a rendelet után megugrott vagy leesett-e az abortuszarány), illetve trendváltozás (a korábbi csökkenő vagy növekvő tendencia megváltozott-e). A modell a következő:

A modell havi dummy változókat is tartalmaz a hónapok közötti rendszeres különbségek kiszűrésére, magyarázóereje magas (R² = 0,660), ami javarészt a szezonális hatásoknak köszönhető.

A 7. ábrán a szezonálisan igazított adatok mellett a regresszió által becsült trendvonalakat is feltüntettem: kékkel a rendelet előtti, pirossal a rendelet utáni időszakot.

A statisztikai modell néhány együtthatója ugyan szignifikáns, ezek azonban nem a rendelet feltételezett irányú hatását mutatják. A rendelet előtt szignifikáns, havonta 0,08 százalékpontos csökkenés volt megfigyelhető az abortuszarányban (p < 0,001), míg a rendelet után a szint 2,0 százalékponttal megemelkedett (p = 0,006). A rendelet utáni időszakban a trend nullára laposodott (a meredekség-változás +0,12 százalékpont/hónap, p = 0,002). Összességében az ITS-együtthatók nem támasztják alá, hogy a rendelet csökkentette volna az abortuszarányt – a szint- és trendváltozás egyaránt pozitív előjelű.

A 8. ábra egy simított (lowess) görbét mutat, amely az adatok hosszabb távú trendjét rajzolja ki anélkül, hogy előre meghatároznám annak alakját. A simított trendvonal nem mutat törést vagy irányváltást a szívhangrendelet időpontjában. A csökkenés sima, egyenletes, és hosszabb távú folyamat része.

A 9. ábra egy szemléletes eszköz: minden hónapra kiszámoltam a 2019–2021-es évek abortuszarányának átlagát, majd az egyes évek (2022, 2023, 2024) eltérését ábrázoltam ettől a bázistól. Ha a rendelet hatásos lett volna, a 2022-es pontoknak (szeptembertől) szisztematikusan a nulla vonal alatt kellene lenniük. Az ábrán a három év pontjai nagyjából egyenletesen oszlanak el a nulla vonal körül – a 2022-es (lila) pontok sem térnek el szisztematikusan az azt követő évekétől. Nincs olyan minta, ami a rendelet hatását támasztaná alá.

Összegzés

A rendelkezésre álló adatok alapján

nem találtam arra utaló bizonyítékot, hogy a szívhangrendelet érdemben csökkentette volna az abortuszarányt.

Sem a teljes populációban, sem a vizsgált társadalmi csoportokban (kor, iskolai végzettség, paritás szerint) nem következett be a rendelethez köthető változás a bevezetését követő hónapokban. A megfigyelhető csökkenés hosszabb trend része, amely már a rendelet előtt is jelen volt.

A megszakított idősoros elemzés sem talált bizonyítékot a rendelet hatására – a szignifikáns, de ellentétes irányú együtthatók további elemzést igényelnek.

Fontos hangsúlyozni, hogy az adminisztratív adatok csak a Magyarországon végrehajtott abortuszokat tartalmazzák. Ha a rendelet miatt jelentős számban mentek volna külföldre abortuszra, az torzíthatja a képet – ezt a KSH adatai alapján nem tudom mérni.

A nemzetközi kutatások szerint az abortuszok számának hosszabb távú alakulását elsősorban a korszerű iskolai szexuális nevelés, a fogamzásgátláshoz való hozzáférés, a családtervezési szolgáltatások és a nők társadalmi-gazdasági helyzete befolyásolja.

Mit jelentenek ezek az eredmények?

Az elemzés nem azt bizonyítja, hogy a szívhangrendelet egyetlen nő döntésére sem volt hatással. Elképzelhető, hogy egyes esetekben befolyásolta a döntést. Az eredmények ugyanakkor azt mutatják, hogy

országos szinten nem figyelhető meg olyan változás az abortuszarányban, amely a rendelet bevezetésével összefüggésbe hozható lenne.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images