Ezért menekülnek külföldre a legígéretesebb magyar startupok – Nem a tőke a legfőbb gond

krtk blog Az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

A magyar startup-ökoszisztéma az elmúlt másfél évtizedben számos nemzetközi sikertörténetet termelt ki. Az olyan vállalatok, mint a Prezi, a LogMeIn, az NNG vagy újabban a SEON és az Ominimo hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország felkerüljön a nemzetközi innovációs térképre. Ugyanakkor a hazai startup-közegben régóta ismert jelenség, hogy

a gyors növekedésre képes vállalkozások jelentős része egy ponton külföldi jogi entitást hoz létre.

A Startup Hungary jelentései szerint ennek legfontosabb okai közé tartozik

• a jobb finanszírozáshoz való hozzáférés,
• az egyszerűbb és átláthatóbb jogi környezet,
• valamint az alacsonyabb adminisztratív terhek.

Ennek megfelelően kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy a magyar szabályozási környezet mennyiben reflektál ezekre az igényekre.

A kérdés nem csak Magyarország szempontjából releváns. A közép- és kelet-európai országok többsége hasonló történelmi és intézményi örökséggel rendelkezik, ezért a startupok működését befolyásoló szabályozási környezet vizsgálata szélesebb regionális tanulságokkal is szolgálhat.

Az ökoszisztéma szerepe

A vállalkozói ökoszisztéma nem csupán startupokból áll. Befektetők, egyetemek, inkubátorok, mentorok és állami intézmények együtt alakítják azt a környezetet, amelyben az innovatív vállalkozások megszülethetnek és növekedhetnek. Ebben a rendszerben az állam nemcsak finanszírozóként jelenik meg, hanem a „játékszabályok” alakítójaként is.

A szabályozás minősége különösen fontos a startupok esetében.

Míg egy hagyományos vállalkozás gyakran helyi vagy regionális piacokon működik, addig egy innovációvezérelt startup már a kezdetektől nemzetközi versenyben találja magát. A finanszírozási, adózási és adminisztratív feltételek ezért közvetlenül befolyásolhatják, hogy egy vállalkozás hol alapít céget, hol von be tőkét, és végső soron hol teremti meg a növekedésének feltételeit.

A kutatás során a Magyar Közlöny 2001 és 2024 között megjelent, vállalkozásokkal és innovációval kapcsolatos jogszabályait elemeztük. A szövegek feldolgozásához gépi tanulási eljárásokat alkalmaztunk, amelyek segítségével azonosítottuk a startupokhoz kapcsolódó legfontosabb szabályozási témákat és azok időbeli alakulását.

Elemzésünk legfontosabb megállapítása, hogy

a magyar jogalkotás a vizsgált időszak nagy részében ritkán különböztette meg a startupokat a hagyományos kKV-któl, annak ellenére, hogy eközben jelentős állami források áramlottak a startupfinanszírozásba és a kockázatitőke-piac fejlesztésébe.

Mit mutatott a jogszabályok elemzése?

A gépi tanulási eljárással támogatott szövegelemzés alapján a startupokhoz kapcsolódó szabályozás hat jól elkülöníthető témakör köré szerveződött, amelyek

• az egyetemi startupprogramok,
• az európai uniós finanszírozásból megvalósított innovációs kezdeményezések,
• tudománydiplomácia és innovációs partnerségek,
• városi startup- és innovációs infrastruktúrát érintő kezdeményezések,
• a Nemzeti Digitális Startup Keretrendszer, valamint
• a külföldi piaci befektetésekre, inkubációs programokra és a társadalmi kihívásokra választ adó intézkedések.

A vizsgálat alapján tehát a startupok egyáltalán nem hiányoznak a hazai szakpolitikai gondolkodásból. Az állam az elmúlt két évtizedben számos programmal, szervezettel és finanszírozási eszközzel támogatta az innovációvezérelt vállalkozásokat. A szabályozási fókusz ugyanakkor elsősorban fejlesztési programokban, pályázatokban, inkubációs kezdeményezésekben és nemzetközi együttműködésekben jelent meg, miközben jóval kisebb hangsúly helyeződött a startupok mindennapi működését meghatározó intézményi és jogi környezet fejlesztésére.

Különösen érdekes eredmény, hogy a startup fogalma csak fokozatosan jelent meg a magyar szabályozásban. A korai időszakban jellemzően technikai vagy programnevekkel összefüggő formában fordult elő, majd a 2010-es évek közepétől vált önálló szakpolitikai kategóriává. A vizsgált időszak nagy részében ugyanakkor a jogalkotás továbbra is a kis- és középvállalkozások széles kategóriáján belül kezelte a startupokat.

Mit kérnek a vállalkozók?

Miközben az állam jelentős forrásokat fordított az ökoszisztéma fejlesztésére, a Startup Hungary éves jelentései figyelemre méltó következetességet mutatnak. A startupalapítók évek óta lényegében ugyanazokat az igényeket fogalmazzák meg. A legfontosabb elvárások között rendre

• az adminisztratív terhek csökkentése,
• az egyszerűbb szabályozási környezet
• és a kedvezőbb adózási feltételek szerepelnek.

Ez azért különösen érdekes, mert kutatásunk alapján éppen ezek azok a területek, amelyek viszonylag kevéssé jelennek meg hangsúlyosan a szabályozási diskurzusban. Miközben a finanszírozási programok, az inkubáció vagy a nemzetközi piacra lépés támogatása visszatérő elemként azonosítható, a vállalkozók által legfontosabbnak tartott egyszerűsítési és adózási kérdések jóval kisebb súllyal jelennek meg a jogalkotásban.

Másképpen fogalmazva: a startup-ökoszisztéma és a szabályozási környezet között nem teljes az összhang. Miközben az állam jelentős erőforrásokat mozgósít, ezek nem mindig azokon a pontokon találkoznak a vállalkozók igényeivel, ahol azok a legnagyobb hatást fejthetnék ki.

A kérdés túlmutat a startupokon

A gyors növekedésre képes innovatív vállalkozások ma nemcsak egymással versenyeznek, hanem városok, országok, régiók is versenyeznek értük. Egy alapító számára egyre természetesebb lehetőség, hogy ott hozzon létre céget, ahol egyszerűbb a működés, könnyebb a tőkebevonás vagy kiszámíthatóbb a jogi környezet. Ez különösen igaz egy digitális vállalkozás esetében, amely már alapításakor nemzetközi piacban gondolkodik.

A közép- és kelet-európai országok számára ezért a kérdés nem pusztán az, hogy rendelkezésre áll-e kockázati tőke. Legalább ennyire fontos, hogy a szabályozási környezet képes-e alkalmazkodni az innovációvezérelt vállalkozások sajátos működési logikájához. Kutatásunk eredményei azt sugallják, hogy ezen a területen továbbra is jelentős fejlődési lehetőségek állnak a régió előtt.

Tanulmányunk alapján a startup-ökoszisztéma fejlesztésének következő szintje nem feltétlenül újabb finanszírozási programok létrehozása lehet. Legalább ennyire fontosnak tűnik az intézményi környezet folyamatos finomhangolása, valamint az ökoszisztéma szereplőinek erősebb bevonása a szabályozási folyamatokba.

Ennek egyik lehetséges formája egy olyan konzultatív megközelítés, amelyben a kormányzat, a startupokat támogató szervezetek és maguk a vállalkozók rendszeres párbeszédet folytatnak. Az ilyen együttműködések segíthetnek abban, hogy az adózási, adminisztratív és befektetési szabályok jobban illeszkedjenek a gyors növekedésre törekvő vállalkozások működési realitásaihoz.

Végső soron kutatásunk legfontosabb üzenete egyszerű:

egy sikeres startup-ökoszisztéma nemcsak tőkét, hanem megfelelő intézményi környezetet is igényel.

Ma már nem az a valódi kérdés, hogy Magyarország képes-e startupokat létrehozni, hanem az, hogy képes-e hosszú távon itt tartani és növekedésre ösztönözni őket.

A tanulmány teljes szövege itt olvasható.

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images