Nemcsak a pénzen és a technológián múlik a zöld átállás és az innováció? Különös dologra mutattak rá magyar kutatók

krtk blog Az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

Egy frissen megjelent tanulmányban azt vizsgáltuk, hogy a vezetői orientáció – vagyis az a magatartás- és gondolkodásmód, amelyet proaktivitás, újítási hajlandóság, kísérletező hozzáállás és kockázatvállalás jellemez – miként függ össze a vállalati eredményekkel a magyar borászatban. Az eredmények szerint azok a vállalkozások, amelyek vezetői erősebb ilyen orientációval rendelkeznek, jobban teljesítenek nemcsak a termék- és marketinginnovációban, hanem az ökoinnovációban is. Ráadásul a kapcsolat nagysága a két területen statisztikailag nem különbözik érdemben, vagyis a vezetői orientáció nem csupán „üzleti”, hanem környezeti értelemben is hasznos képességnek tűnik.

Miért érdekes ez gazdasági szempontból? A fenntarthatósági átállásról hajlamosak vagyunk úgy beszélni, mintha az elsősorban technológiai és szabályozási kérdés lenne. Pedig a vállalatok valójában embereken keresztül reagálnak a külső nyomásra. A támogatási programot, az új piaci trendet vagy a szigorodó környezetvédelmi elvárást valakinek értelmeznie kell. Valakinek el kell döntenie, hogy ebből adminisztratív teher, halogatott költség vagy éppen üzleti lehetőség lesz.

Itt lépnek be a vezetők. A menedzsmentkutatás régóta használja a vállalkozói orientáció fogalmát, amely jellemzően vállalati szintű stratégiai beállítottságot ír le. A mi megközelítésünk ettől némileg eltér: nem a vállalat egészének „vállalkozói karakterét”, hanem a vezető egyéni orientációját állítjuk a középpontba. Ez különösen fontos a kis- és középvállalkozások esetében, ahol az innováció ritkán formális K+F-részlegeken keresztül történik. Sokkal inkább a napi döntésekben, kísérletekben, apró fejlesztésekben és alkalmazkodási lépésekben jelenik meg.

Miért éppen a borászat?

A magyar borágazat jó terep ennek a kérdésnek a vizsgálatára. Egyszerre hagyományőrző és versenynek kitett szektor, ahol a termelőknek egyszerre kell megfelelniük a minőségi, piaci és fenntarthatósági elvárásoknak. A szőlőterület az ezredforduló utáni években jelentősen csökkent, miközben a termelés minőségi irányba mozdult el. A szektor emellett erősen széttagolt: sok a kis szereplő, miközben a terület jelentős részét egy szűkebb kör műveli. A termelés 22 borvidéken zajlik, eltérő adottságokkal, szőlőfajtákkal és művelési gyakorlatokkal. Ebben a közegben az alkalmazkodás gyakran nem formalizált vállalati rutinokban, hanem vezetői döntésekben testesül meg.

Empirikus elemzésünk 2022 júniusa és 2023 januárja között felvett kérdőíves adatokra épül. A kutatás 837 magyar borászatra kiterjedő mintavételi keretből indult ki, és végül 233 értékelhető válaszra támaszkodott. Ez a minta kellően sokszínű ahhoz, hogy érdemben vizsgálható legyen a vezetői magatartás és a vállalati teljesítmény kapcsolata, még ha az eredmények általánosíthatóságát természetesen körültekintően is kell kezelni.

Mit mutatnak az eredmények?

A legfontosabb eredmény egyszerűen összefoglalható:

ahol a vezető nyitottabb az újításra, proaktívabb és inkább hajlandó kísérletezni, ott jobb a vállalat innovációs teljesítménye.

Ez igaz a hagyományosabb értelemben vett termék- és marketinginnovációra, és igaz az ökoinnovációra is. Egy szórásnyi növekedés a vezetői orientációban hozzávetőleg 0,28 szórásnyi javulással jár együtt a termék-/marketinginnovációban, és 0,34 szórásnyi javulással az ökoinnovációban. A két hatás közti különbség statisztikailag nem szignifikáns.

Ez arra utal, hogy a vezetői orientáció nem egy szűk területre korlátozott képesség, hanem inkább olyan általános alkalmazkodási erőforrás, amely egyszerre segítheti a piaci és a környezeti megújulást. Másképp fogalmazva: ugyanaz a vezetői attitűd, amely támogatja az új termékek, új marketingmegoldások vagy új piaci pozíciók kialakítását, a zöld innovációk bevezetéséhez is hozzájárulhat.

A kontrollváltozók néhány további érdekes összefüggést is jeleznek. Az idősebb vezetők esetében gyengébb termék- és marketinginnovációs teljesítmény mutatkozott, míg a régebb ideje létező vállalatok ökoinnovációs teljesítménye erősebb volt. A cégméret pozitív kapcsolatban állt az ökoinnovációval. A nemek szerinti eltérések és az oktatás közvetlen hatásai ugyanakkor az alapspecifikációban nem bizonyultak erősnek. Az oktatás esetében egy árnyaltabb eredmény is megjelent: a vezetői orientáció és a teljesítmény közti kapcsolat a közepes formális végzettségi szinteken volt a legerősebb.

Nem mindegy, hogyan mérjük a vezetői képességeket

A kutatás egyik fontos módszertani tanulsága, hogy a vezetői jellemzőket nem elég „egyszerűen összeadni” egy kérdőívben. Mi item response theory (IRT) megközelítést alkalmaztunk, amely képes megmutatni, hogy az egyes kérdések mennyire jól különböztetik meg a különböző vezetői orientációval rendelkező válaszadókat. Az eredmények szerint különösen informatívak voltak azok az állítások, amelyek az eredetiséget és a problémamegoldó kreativitást mérték – például az, hogy a vezető új ötletekkel áll elő, vagy gyakran több megoldást is talál egy problémára.

Ez nem pusztán technikai részlet. Ha rosszul mérjük a vezetői képességeket, hajlamosak leszünk alábecsülni a szerepüket a vállalati alkalmazkodásban. A zöld átállás és az innováció kutatásában ezért nemcsak az a kérdés, hogy „számít-e a vezető”, hanem az is, hogy ezt mennyire pontosan tudjuk megragadni.

Mit jelent ez a gazdaságpolitika számára?

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete az, hogy

a vállalati innovációt és fenntarthatóságot ösztönző politikák nem állhatnak meg a beruházási támogatásoknál és technológiai ösztönzőknél.

Ezek szükségesek, de nem elégségesek. Ha a vállalati válaszok minőségét részben a vezetői orientáció határozza meg, akkor a gazdaságpolitika számára a vezetői képességfejlesztés is stratégiai kérdés.

Ez különösen igaz a kkv-kra és az agrár-élelmiszeripari vállalatokra. Ezekben a cégekben a fejlesztési döntések gyakran centralizáltak, a menedzsment és a tulajdonlás sokszor összefonódik, a formális innovációs apparátus pedig gyenge vagy hiányzik. Ilyen helyzetben egy képzési, mentorálási vagy tanácsadási program hozadéka akár ugyanolyan fontos lehet, mint egy gépbeszerzési támogatásé.

A politika számára ebből az következik, hogy a zöld átállást célzó programok tervezésekor érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni a vezetői készségek fejlesztésére: a stratégiai gondolkodásra, a bizonytalanság kezelésére, az alkalmazkodási képességre és a tanulásra. A vállalati ellenállóképesség és a fenntarthatósági teljesítmény ugyanis nem kizárólag pénz, szabályozás és technológia kérdése, hanem vezetői minőségé is.

Óvatosan az értelmezéssel – de az üzenet világos

Fontos hangsúlyozni, hogy a kutatás keresztmetszeti adatokon alapul, ezért oksági állításokat nem tehetünk teljes bizonyossággal. Nem állíthatjuk, hogy a vezetői orientáció önmagában okozza a jobb teljesítményt; csak azt, hogy erős kapcsolat figyelhető meg közöttük. Az is elképzelhető, hogy a sikeresebb vállalatok vezetői utólag magabiztosabbnak vagy innovatívabbnak érzékelik magukat.

Mindezzel együtt az eredmény fő üzenete nehezen kerülhető meg: ha meg akarjuk érteni, hogy egyes vállalatok miért tudnak jobban alkalmazkodni a versenyképességi és környezeti kihívásokhoz, akkor nem elég a külső feltételekre figyelni. A cégek nem automatikusan reagálnak a környezetükre. A reakciókat vezetők alakítják. És ez azt jelenti, hogy

a zöld és innovatív gazdaság felé vezető út részben a vezetői gondolkodásmódon keresztül vezet.

A poszt alapjául szolgáló tanulmány: Fertő, I., and V. Lekics. 2026. “ Do Managers Shape Enterprise Outcomes? Managerial Orientation, Innovation Performance, and Demographic Moderators in the Hungarian Wine Sector.” Business Strategy and the Environment 1–16.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images