Mi az a szívhangrendelet?

Ez egy 2022 szeptemberében bevezetett magyar jogszabály, ami előírja, hogy az abortusz előtt a nőknek meg kell hallgatniuk a magzat szívhangját.

Csökkentette a szívhangrendelet az abortuszok számát?

Az adatok alapján nem. Az abortuszok száma ugyan csökken, de ez egy régebbi trend része, ami már a rendelet előtt is látható volt.

Honnan származnak az elemzés adatai?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) teljes adatbázisából, ami minden magyarországi abortuszt, születést és vetélést tartalmaz.

Milyen időszakot vizsgáltak?

2019 januárjától 2024 decemberéig, vagyis több mint 70 hónapot.

Miért megbízható ez a kutatás?

Nem kérdőíves felmérés, hanem az összes magyarországi eset adatát tartalmazza. Több különböző módszerrel is ellenőrizték, és mindegyik ugyanarra jutott.

Kik között a legmagasabb az abortuszarány?

Az alapfokú végzettségűek körében (40%) és a tinédzsereknél (37%). A diplomásoknál ez csak 5%.

Van-e olyan csoport, ahol hatott a rendelet?

Nem találtak ilyet. Sem korcsoportok, sem iskolai végzettség, sem a meglévő gyerekek száma szerint nem mutatható ki változás.

Mi befolyásolja valójában az abortuszok számát?

A kutatások szerint főleg a szexuális felvilágosítás, a fogamzásgátláshoz való hozzáférés és a nők anyagi helyzete.

Lehetséges, hogy egyesekre mégis hatott a rendelet?

Igen, egyéni szinten előfordulhat. De országosan nem látszik semmi, ami a rendelethez köthető lenne.

Mi a kutatás korlátja?

Nem méri azokat, akik esetleg külföldre mentek abortuszra a rendelet miatt.

Ki készítette az elemzést?

Szabó-Morvai Ágnes, az ELTE-hez tartozó Közgazdaságtudományi Intézet kutatója.

Gyors összefoglaló

Csökkent az abortuszok száma a szívhangrendelet hatására? Mutatjuk a számokat

2022. szeptember 15-én lépett hatályba Magyarországon az a kormányrendelet, amely kötelezővé tette a terhességmegszakítás előtt a magzati szívhang meghallgatását. A rendelet indoklása szerint a beavatkozás előtt a kismamának „hallania kell a magzati élet működésének bizonyítékát”– a szívhangot –, ami a döntéshozatalt befolyásolhatja. A jogszabályt azóta is heves vita övezi: míg támogatói szerint segít csökkenteni az abortuszok számát, addig ellenzői és szakmai szervezetek – köztük az Egészségügyi Szakmai Kollégium Szülészet és Nőgyógyászat Tagozata – a nők önrendelkezési jogának sérelmét, illetve a méltóságteljes ellátás akadályozását látják benne. A KSH adatain alapuló elemzésem azt mutatja, hogy a szívhangrendelet érdemben nem csökkentette az abortuszok arányát.

Az alábbi szöveg automatikusan, mesterséges intelligencia által generált tartalmi összefoglaló. Az összefoglaló tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a teljes cikk tartalmát. Vissza az eredeti cikkhez

A KSH teljes körű adminisztratív adatbázisán alapuló elemzés a Magyarországon 2019 és 2024 között végrehajtott összes terhességmegszakítást, élveszülést és vetélést vizsgálta, hogy megállapítsa a 2022 szeptemberében bevezetett szívhangrendelet hatását.
Az abortuszok havi száma a vizsgált időszakban valóban csökkent, 2019 eleji mintegy 2500-ról 2024 végére 1400–1600 körülire, ám ez egy hosszabb, már a rendelet előtt is jelen lévő csökkenő trend része, amelyben nem figyelhető meg a jogszabályhoz köthető törés.
A társadalmi csoportok szerinti bontás sem mutatott a rendelethez kapcsolható változást, miközben a legmagasabb abortuszarány a 10–19 évesek és az alapfokú végzettségűek körében jelentkezett.
A megszakított idősoros regresszió szignifikáns együtthatói nem a rendelet feltételezett csökkentő hatását igazolták, hiszen a szint- és trendváltozás egyaránt pozitív előjelű volt.
Országos szinten nem mutatható ki a szívhangrendelet bevezetésével összefüggésbe hozható változás az abortuszarányban, bár az adatok a külföldön végzett terhességmegszakításokat nem tartalmazzák.