A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) és a Költségvetési Tanács (KT) konferenciáján a tanács munkáját támogató intézmények és kutatóműhelyek vezetői bemutatták az elemzéseiket. A hozzászólásokból közös kép rajzolódott ki: a terv ambiciózus, a mozgástér szűk, a külső környezet pedig kedvezőtlen.
Piaci bizalom, amit meg kell őrizni
Lehmann Kristóf, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vezető közgazdásza elmondta: a KT a költségvetési törvénytervezetről törvény szerint tíz nap alatt alkot véleményt, a főkönyvet idén október 21-én kapták meg, a tanács október 29-én döntött.
Ez idő alatt a számvevők 50–60 előirányzatot tudnak ellenőrizni.
A nemzetközi költségvetési átláthatósági felmérésben Magyarország 100 pontból 43-at ért el, miközben az elvárt minimum 61, a társadalmi részvételre pedig mindössze 7 pontot kapott. Az ÁSZ vizsgálata szerint a beruházási kiadások nagy része novemberre és decemberre torlódik, a tervezés sok helyen évek óta bázisalapú, és sok a rejtett adósságjellegű tétel. Lehmann szerint a kormányzat által tervezett közpénzügyi reform jó alkalom a hatékonyabb, átláthatóbb tervezésre.
Várpalotai Viktor, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója „euródiétának” nevezte a költségvetési pályát. Szerinte
az akut baj a rendkívül magas hiány, a krónikus pedig a tartósan magas kamatteher.
Utóbbi az elmúlt három évtizedben évente átlagosan a GDP több mint 2 százalékával haladta meg a visegrádi országokét. A tervezett lépés, ha végrehajtják, az uniós rangsor hátsó feléből az első harmadba repítheti Magyarországot. A piac higgadtan fogadta a tervet: az árfolyam alig mozdult, a hozamok kismértékben csökkentek. Az adósságfinanszírozás költsége márciustól szeptemberig számottevően mérséklődött, az euróbevezetés pedig tartósan olcsóbb finanszírozást hozhat.
Növekedés: a fogyasztás visz, a beruházás késik
A kutatóintézetek a növekedési kilátásokról megegyeztek abban, hogy az idei bővülés mérsékelt, a szerkezete pedig egyoldalú. Isépy Tamás, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője szerint az első félév 1,7 százalékos növekedésében a szolgáltatások erősek voltak, az ipar pedig újra hozzátett a GDP-hez. Az infláció a jegybanki sáv alá került, a tartalékok 60 milliárd euróra nőttek. Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója, az MKT alelnöke elmondta, hogy tavasszal még 2 százalékos idei növekedéssel számoltak, azóta ennek esélye csökkent. A félévi bővülést főként készletfelhalmozás hajtotta, a nettó export negatív, a beruházások pedig évek óta zsugorodnak. Az inflációról és a hozamokról jobb híreket mondott: a magyar tízéves hozam a lengyel és a román alá süllyedt.
Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezető kutatója idén 1,4 százalékos növekedést vár, jövőre viszont optimistább, mert a költségvetés a fogyasztásra hajlamosabb alacsonyabb jövedelműeknek juttat többet. Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője szerint a GDP-előrejelzésük áprilishoz képest nem változott, de a fogyasztás jobban teljesít, a beruházási fordulatra viszont tovább kell várni. Jövőre 3,3 százalékos inflációra számít.
A legnagyobb kockázat: az energia
Minden előadó kiemelte az energiaárakat. Cserháti Ilona, a Budapesti Corvinus Egyetem Smarter Work for a Better Life Kutatóközpontjának egyetemi docense a 113 dolláros olajár mellett figyelmeztetett a vámháború hatásaira is. Molnár László szerint
a rezsicsökkentés finanszírozása lehet a következő év legnagyobb kihívása, főleg ha a gáz ára magas marad.
Mivel az olajár-különbözetből származó extra bevétel megszűnt, a támogatás szerinte már fedezetlen. Számításai szerint egy kiéleződő amerikai–kínai vámháború 1,2 százalékponttal rontaná a GDP-arányos költségvetési hiányt, a Hormuzi-szorosnál kialakult konfliktus pedig 0,5 ponttal. A támogatott hitelek, a szűkülő foglalkoztatás és a lehetséges uniós bírságok további terhet jelentenének. Molnár Dániel szerint a másik fő kockázat, hogy a költségvetés más gazdaságpolitikai filozófiára épül, és a szereplők reakciója előre nem ismert.
Választási ciklus és uniós pénzek
Doma Réka, az Innovatív Közgazdasági Megoldások/OG Research pénzpiaci elemzője a politikai konjunktúraciklust vizsgálta. A választási években átlagosan a GDP 1,3 százalékával nagyobb a hiány, mint máskor, a régióban pedig Magyarország, Románia és Szlovákia inkább kivétel. Idén áprilisra a hiányterv 91 százaléka elfogyott, ami az uniós előfinanszírozások kiigazítása után is 71 százalék. Palócz Éva ehhez hozzátette, hogy az uniós helyreállítási források gyors igénybevétele önmagában is rontja a hiányt, az első kilenc hónapban ez 2100 milliárd forintot tett ki. Lehmann hasonló üzenettel zárt: nemcsak az számít, mennyit költünk, hanem az is, hogyan.
Nemcsak költségvetési kérdés
Belyó Pál, az ECO-VISTA Kft. ügyvezető igazgatója szerint 1500–2000 milliárd forintos konszolidációra szükség van, de az előrelépés fő kulcsai a hazai hozzáadott érték, a technológia és az uniós források. Szerinte ezek akár 2,5 százalékpontos pluszt is hozhatnak a növekedésben. Cserháti Ilona kiemelte, hogy a kormányzat a potenciális növekedést 3 százalék köré akarja emelni, miközben az elmúlt öt évben az átlag 2 százalék alatt maradt. A hiány csak 2030-ban kerülne 3 százalék alá, ami választási év.
Halmai Péter akadémikus, az MKT Gazdaságpolitikai és Gazdaságelméleti Szakosztályának elnöke szerint a piacgazdaság működése sérült: alacsony a verseny, megjelentek a zombivállalatok, a tőkebeáramlás pedig elmaradt a várttól. Csath Magdolna egyetemi tanár, az MKT Innovációs Szakosztályának elnöke a versenyképességi rangsorra mutatott rá: Magyarország a 70 vizsgált országból az 51. helyen áll, az innovációban pedig hosszú ideje 21–22. az uniós listán. Szerinte a gazdaságösztönzésre fordított összeg önmagában nem javítja a versenyképességet.
Horváth Gábor KT-elnök a zárszavában úgy fogalmazott, hogy a konferencián „türelmetlenséggel párosuló pozitív várakozás” érződött: mindenki szurkol a sikerhez, de a kockázatok súlyosak. A konszolidáció csak az első lépés, utána jön a nehezebb, a növekedési képesség újraélesztése és egy új növekedési modell megtalálása.
(Az összefoglaló mesterségesintelligencia-alkalmazások segítségével készült.)
Címlapkép forrása: Portfolio
Nagy újítás jöhet a nyugdíjaknál Csehországban, a szakértők szerint Magyarországon is erre lenne szükség
Ez mindent megváltoztathat.
A YouTube dominanciájától pánikol Hollywood
A stúdiók és a streamingszolgáltatások is azon agyalnak, hogyan reagáljanak a YouTube sikerére.
Gyanús kormányzati megbízások: a hatósághoz fordultak a milliós tanulmányok miatt
Hét szerződés miatt lépett az NKOH.
Elmondta Zelenszkij, mi történt a béketárgyaláson: egyelőre nem túl biztató a helyzet
A fogolycserén kívül túl sok mindenről eddig nem tudni.
Meredek ötlettel vadászna orosz tengeralattjárókra London
A második világháborúban már bevált a koncepció.
"Elfogadhatatlan pofon": egyetlen lépéssel durván kiverte a biztosítékot a KFC gyorsétterem Észak-Olaszországban
Eltér a terület identitásától és gasztronómiai hagyományaitól.
Tömeges elbocsátás Parajdon: az elárasztott sóbánya miatt komoly bajba került az egész turisztikai régió
A sóbánya megválik a dolgozók majdnem felétől.
Kiderült, pontosan hol fog eldőlni a bankok és a fintech-cégek ádáz küzdelme az előttünk álló években
Nincs mese: a core rendszerekre kell fókuszálni.
Már négy nagybanknál igényelhető a Wekerle Plusz hitel
Kedden a CIB is elindította a Wekerle Plusz hitelt, így már négy nagybanknál, a Raiffeisennél, az Ersténél, a K&H-nál és a CIB-nél lehet kérelmet beadni. Az ügyfél által fizetett kamat m
Nem tűnt el, csak elköltözött: így változott a gazdák állami támogatása
Két évtized alatt nagyjából a felére esett a mezőgazdaságra fordított állami kiadások aránya a BB tengely országaiban, a gazdák támogatása mégsem tűnt el, csak forrást... The post Nem tű
IFRS 1 - Az IFRS-ek első alkalmazása
Az IFRS-re történő áttérés nem csupán a számviteli szabályok megváltoztatását jelenti: a felkészülés időzítése, a nyitó pénzügyi helyzet meghatározása és az alkalmazott számviteli
Kisebb hiány, gyorsabb növekedés: min múlik a költségvetési tervek sikere?
A kormány középtávú programja a költségvetési hiány csökkentését gyorsuló gazdasági növekedés mellett valósítaná meg, miközben 2030-ig az euróbevezetés feltételeit is teljesítené.
Tervezett eladások
Átnézem időnként, melyik osztalékrészvényt - amiket nem tartásra, hanem kereskedésre vettem - mikor tudom eladni. Azokat rakom itt ki, amelyeknél van esély néhány hónapos időtávon belül az
A kriptó túlélte a legnagyobb rablását, de közben feladta az elveit
Néhány perc alatt 6,3 milliárd dollárnyi kriptó tűnt el a Binance-ről, ez minden idők legnagyobb kriptorablása. Az FBI szerint egy észak-koreai hackercsapat áll a támadás... The post A kriptó
Változások a magyar kiberbiztonsági igazgatásban
A Kormány már korábban jelezte, hogy meg kívánja szüntetni a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát ("SZTFH"). Az SZTFH egymástól nagyon eltérő tevékenységek felügyelet
Növeltük a nemzetközi kötvények súlyát - Októberi modellportfólió
Magas kötvényhozamok, részvénypiaci átrendeződés és emelkedő energiaárak jellemezték októbert. Modellportfóliónkban növeltük a nemzetközi kötvények súlyát. The post Növeltük a nemzet
Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon! Megvizsgáljuk, mit takarnak a limit, stop és piaci megbízások, és mikor érdemes ezeket alkalmazni. Bemutatjuk a leggyakoribb stratégiákat, amelyekkel a magyar és nemzetköz
A pénzügyi dzsungel túlélése: Hogyan navigáljunk a változó piaci környezetben?
Megtárgyaljuk a hosszú távú befektetési stratégiákat, és bemutatjuk, hogy hogyan lehet ezeket az elveket alkalmazni a mostani parketten.
Kémjátszma 2026-ban: szexbotrányba bukhat bele az Nvidia-vezér?
Borús napok jöhetnek a részvényeseknek.
Vérengzés a piacokon: merre induljanak most a befektetők?
Turbulens napok jöhetnek.
Sok magyar cég csak most szembesül vele: komoly uniós megfelelési hullám közeleg
Vendégünk volt Tóth-Patai Krisztina, a Waberer’s ESG és CSR igazgatója.

