Az első lépés megvan, a második még hiányzik - így áll a magyar költségvetés a szakértők szerint
MKT blog

Az első lépés megvan, a második még hiányzik - így áll a magyar költségvetés a szakértők szerint

Portfolio
Gyors összefoglaló
Ha csak egy perce van, olvassa el a lényeget AI összefoglalónkban.
A kormány 2027-es költségvetése a hazai elemzők szerint hiteles konszolidációs terv, a piac pedig egyelőre bízik benne. A siker azonban a növekedésen, az energiaárakon és az uniós források gyors, de átgondolt elköltésén múlik. Sokan úgy látják: a hiánycsökkentés csak a feladat fele, mellette a gazdaság megroggyant versenyképességét is helyre kell tenni.
mkt blog
mkt blog A Magyar Közgazdasági Társaság blogja.
A Magyar Közgazdasági Társaság blogja.

A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) és a Költségvetési Tanács (KT) konferenciáján a tanács munkáját támogató intézmények és kutatóműhelyek vezetői bemutatták az elemzéseiket. A hozzászólásokból közös kép rajzolódott ki: a terv ambiciózus, a mozgástér szűk, a külső környezet pedig kedvezőtlen.

Piaci bizalom, amit meg kell őrizni

Lehmann Kristóf, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vezető közgazdásza elmondta: a KT a költségvetési törvénytervezetről törvény szerint tíz nap alatt alkot véleményt, a főkönyvet idén október 21-én kapták meg, a tanács október 29-én döntött.

Ez idő alatt a számvevők 50–60 előirányzatot tudnak ellenőrizni.

A nemzetközi költségvetési átláthatósági felmérésben Magyarország 100 pontból 43-at ért el, miközben az elvárt minimum 61, a társadalmi részvételre pedig mindössze 7 pontot kapott. Az ÁSZ vizsgálata szerint a beruházási kiadások nagy része novemberre és decemberre torlódik, a tervezés sok helyen évek óta bázisalapú, és sok a rejtett adósságjellegű tétel. Lehmann szerint a kormányzat által tervezett közpénzügyi reform jó alkalom a hatékonyabb, átláthatóbb tervezésre.

Várpalotai Viktor, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója „euródiétának” nevezte a költségvetési pályát. Szerinte

az akut baj a rendkívül magas hiány, a krónikus pedig a tartósan magas kamatteher.

Utóbbi az elmúlt három évtizedben évente átlagosan a GDP több mint 2 százalékával haladta meg a visegrádi országokét. A tervezett lépés, ha végrehajtják, az uniós rangsor hátsó feléből az első harmadba repítheti Magyarországot. A piac higgadtan fogadta a tervet: az árfolyam alig mozdult, a hozamok kismértékben csökkentek. Az adósságfinanszírozás költsége márciustól szeptemberig számottevően mérséklődött, az euróbevezetés pedig tartósan olcsóbb finanszírozást hozhat.

Növekedés: a fogyasztás visz, a beruházás késik

A kutatóintézetek a növekedési kilátásokról megegyeztek abban, hogy az idei bővülés mérsékelt, a szerkezete pedig egyoldalú. Isépy Tamás, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője szerint az első félév 1,7 százalékos növekedésében a szolgáltatások erősek voltak, az ipar pedig újra hozzátett a GDP-hez. Az infláció a jegybanki sáv alá került, a tartalékok 60 milliárd euróra nőttek. Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója, az MKT alelnöke elmondta, hogy tavasszal még 2 százalékos idei növekedéssel számoltak, azóta ennek esélye csökkent. A félévi bővülést főként készletfelhalmozás hajtotta, a nettó export negatív, a beruházások pedig évek óta zsugorodnak. Az inflációról és a hozamokról jobb híreket mondott: a magyar tízéves hozam a lengyel és a román alá süllyedt.

Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezető kutatója idén 1,4 százalékos növekedést vár, jövőre viszont optimistább, mert a költségvetés a fogyasztásra hajlamosabb alacsonyabb jövedelműeknek juttat többet. Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője szerint a GDP-előrejelzésük áprilishoz képest nem változott, de a fogyasztás jobban teljesít, a beruházási fordulatra viszont tovább kell várni. Jövőre 3,3 százalékos inflációra számít.

A legnagyobb kockázat: az energia

Minden előadó kiemelte az energiaárakat. Cserháti Ilona, a Budapesti Corvinus Egyetem Smarter Work for a Better Life Kutatóközpontjának egyetemi docense a 113 dolláros olajár mellett figyelmeztetett a vámháború hatásaira is. Molnár László szerint

a rezsicsökkentés finanszírozása lehet a következő év legnagyobb kihívása, főleg ha a gáz ára magas marad.

Mivel az olajár-különbözetből származó extra bevétel megszűnt, a támogatás szerinte már fedezetlen. Számításai szerint egy kiéleződő amerikai–kínai vámháború 1,2 százalékponttal rontaná a GDP-arányos költségvetési hiányt, a Hormuzi-szorosnál kialakult konfliktus pedig 0,5 ponttal. A támogatott hitelek, a szűkülő foglalkoztatás és a lehetséges uniós bírságok további terhet jelentenének. Molnár Dániel szerint a másik fő kockázat, hogy a költségvetés más gazdaságpolitikai filozófiára épül, és a szereplők reakciója előre nem ismert.

Választási ciklus és uniós pénzek

Doma Réka, az Innovatív Közgazdasági Megoldások/OG Research pénzpiaci elemzője a politikai konjunktúraciklust vizsgálta. A választási években átlagosan a GDP 1,3 százalékával nagyobb a hiány, mint máskor, a régióban pedig Magyarország, Románia és Szlovákia inkább kivétel. Idén áprilisra a hiányterv 91 százaléka elfogyott, ami az uniós előfinanszírozások kiigazítása után is 71 százalék. Palócz Éva ehhez hozzátette, hogy az uniós helyreállítási források gyors igénybevétele önmagában is rontja a hiányt, az első kilenc hónapban ez 2100 milliárd forintot tett ki. Lehmann hasonló üzenettel zárt: nemcsak az számít, mennyit költünk, hanem az is, hogyan.

Nemcsak költségvetési kérdés

Belyó Pál, az ECO-VISTA Kft. ügyvezető igazgatója szerint 1500–2000 milliárd forintos konszolidációra szükség van, de az előrelépés fő kulcsai a hazai hozzáadott érték, a technológia és az uniós források. Szerinte ezek akár 2,5 százalékpontos pluszt is hozhatnak a növekedésben. Cserháti Ilona kiemelte, hogy a kormányzat a potenciális növekedést 3 százalék köré akarja emelni, miközben az elmúlt öt évben az átlag 2 százalék alatt maradt. A hiány csak 2030-ban kerülne 3 százalék alá, ami választási év.

Halmai Péter akadémikus, az MKT Gazdaságpolitikai és Gazdaságelméleti Szakosztályának elnöke szerint a piacgazdaság működése sérült: alacsony a verseny, megjelentek a zombivállalatok, a tőkebeáramlás pedig elmaradt a várttól. Csath Magdolna egyetemi tanár, az MKT Innovációs Szakosztályának elnöke a versenyképességi rangsorra mutatott rá: Magyarország a 70 vizsgált országból az 51. helyen áll, az innovációban pedig hosszú ideje 21–22. az uniós listán. Szerinte a gazdaságösztönzésre fordított összeg önmagában nem javítja a versenyképességet.

Horváth Gábor KT-elnök a zárszavában úgy fogalmazott, hogy a konferencián „türelmetlenséggel párosuló pozitív várakozás” érződött: mindenki szurkol a sikerhez, de a kockázatok súlyosak. A konszolidáció csak az első lépés, utána jön a nehezebb, a növekedési képesség újraélesztése és egy új növekedési modell megtalálása.

(Az összefoglaló mesterségesintelligencia-alkalmazások segítségével készült.)

Címlapkép forrása: Portfolio

RSM Blog

IFRS 1 - Az IFRS-ek első alkalmazása

Az IFRS-re történő áttérés nem csupán a számviteli szabályok megváltoztatását jelenti: a felkészülés időzítése, a nyitó pénzügyi helyzet meghatározása és az alkalmazott számviteli

Kasza Elliott-tal

Tervezett eladások

Átnézem időnként, melyik osztalékrészvényt - amiket nem tartásra, hanem kereskedésre vettem - mikor tudom eladni. Azokat rakom itt ki, amelyeknél van esély néhány hónapos időtávon belül az

Díjmentes online előadás

Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!

Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon! Megvizsgáljuk, mit takarnak a limit, stop és piaci megbízások, és mikor érdemes ezeket alkalmazni. Bemutatjuk a leggyakoribb stratégiákat, amelyekkel a magyar és nemzetköz

Banking Technology 2026

Banking Technology 2026

2026. november 10.

Financial Intermediation Conference 2026

2026. november 11.

Professional Investment Day 2026

2026. november 11.

Future of Construction 2026

2026. november 12.

Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet