On the other hand

A Brexit átok vagy ajándék Európának?

2021. január 28. 14:30 | Vincze Hajnalka

A Brexit átok vagy ajándék Európának?

Az Egyesült Királyság „elvesztése” feletti hivatalos sopánkodás mögött valójában jó páran inkább lehetőséget látnak a Brexitben, semmint tragédiát: ki ezért, ki azért örül. A föderális Európa hívei úgy érzik, szabad a pálya, a közösködést (az integráció mélyítését) foggal-körömmel akadályozó London immár végleg kikerült a képből. Az önálló – Amerikától egyre függetlenebb – EU szószólói kaján mosollyal figyelik Washington „trójai falovának” távozását, úgy látván, eljött az ő pillanatuk: az Unió politikai-katonai fellépését belülről folyamatosan gáncsoló London nélkül Európa talán végre külön világhatalmi pólussá alakul. Van is az ilyesfajta eszmefuttatásban némi ráció – csak épp a maradék Huszonhetek belső vívódásaival nem számol.

Gyerekek, könyörgöm, akasszuk fel!

2021. január 28. 14:00 | Jónap Richárd

Gyerekek, könyörgöm, akasszuk fel!

Egy shortos befektetői ajánlás volt az a múlt héten, amit az elmúlt hónapokban megtollasodott és jelenleg végtelen önbizalommal bíró fiatal befektetői réteg kvázi hadüzenetként fogott fel. Válaszlépésként a Gamestop részvényeit négy nap alatt 40 dollárról 380 dollárig kergették fel. De itt nem állt meg a történet, hajtóvadászat indult minden olyan papírban a medvék ellen, ahol túl sok volt a short. Nekem erről egy 1947-es magyar film híres jelenete jutott az eszembe.

Gender-tények: fiúk és lányok az iskolában és azon túl

2021. január 27. 14:58 | Radó Péter

Gender-tények: fiúk és lányok az iskolában és azon túl

A magyar kormány itthon és nemzetközi fórumokon egyaránt elszánt harcot folytat a hagyományos konzervatív családeszmény védelmében és a „gender-ideológia” ellen. A háborús háttérzajban elvesznek azok a tények, amelyek valóságos problémákról szóló párbeszédet tennének lehetővé. Ennek ellenére szükség van az erről szóló értelmes diskurzusra, különösen a nemek közötti egyenlőtlenségek újratermelődésében komoly szerepet játszó oktatással kapcsolatban.

A válság ára: egy évtizeddel későbbi euróbevezetés

2021. január 27. 12:30 | Virovácz Péter

A válság ára: egy évtizeddel későbbi euróbevezetés

Hosszú idő óta először megtört a csend a hazai euróbevezetés kapcsán, bár ennek érdemi okát vagy indokát nem igazán látom. Ugyanakkor a téma mégis megszólított, hiszen egy válság mindig jó lehetőséget kínál arra, hogy egy kicsit más szemszögből tekintsünk a gazdasági folyamatokra. Persze, valahol érthető, hogy miért került elő megint a téma. A forint a világ egyik legrosszabbul teljesítő fizetőeszköze volt 2020-ban: közel 10 százalékos gyengülést mutatott az év kezdete és vége között. Aki valamilyen oknál fogva érzékeny a témára, mert például jelentősen nőttek a beszerzési költségei, jogosan teheti fel a kérdést: miért nem szabadulunk már meg ettől a bizonytalansági és költségnövelő tényezőtől?

Kegyetlen hegycsúcs: amikor mindent maga alá temet a tőzsdei zuhanás

2021. január 26. 11:00 | Jónap Richárd

Kegyetlen hegycsúcs: amikor mindent maga alá temet a tőzsdei zuhanás

Borítóképünkön a 3.128 méter magas Cerro Torre hegycsúcsa látható Patagóniából, amelyet az 1991-es „Kegyetlen hegycsúcs” című film tett közismertté. Az elmúlt hónapokban az amerikai részvénypiacon gyakorta fordultak elő a Cerro Torre látképére kísértetiesen hasonló alakzatok. Hirtelen 100+ százalékos emelkedések, majd pár nap múlva 50+ százalékos zuhanások. A mai írás a kegyetlen hegycsúcshoz hasonló tőzsdei árfolyamgrafikonok kialakulásának körülményeivel és mozgatórugóival foglalkozik.

Mennyit fogunk keresni az idén?

2021. január 25. 10:30 | Baja Sándor

Mennyit fogunk keresni az idén?

Az elmúlt évtizedben elkényeztettük a munkavállalókat. A növekvő gazdaság lehetővé tette, hogy az infláció felett több százalékponttal növekedjenek évente a bérek. A munkaerőhiány pedig még feljebb tekerte a jó munkaerőért való versenyt, hiszen a cégek egymásra licitáltak a szakemberekért. A kormány pedig „segített” a minimálbér emelésével, nem utolsósorban annak reményében, hogy több adóbevétel kerüljön az államkasszába.

Az amerikai hatalom válsága: így tekintenek az európaiak Biden Amerikájára

2021. január 20. 11:00 | Ivan Krastev, Mark Leonard

Az amerikai hatalom válsága: így tekintenek az európaiak Biden Amerikájára

Az európaiak közel harmada úgy véli, nem lehet bízni az amerikaiakban azok után, hogy 2016-ban Trumpra szavaztak – derül ki a Külkapcsolatok Európai Tanácsának (ECFR) felméréséből. Trump hatása a transzatlanti kapcsolatkora azt jelenti, hogy bármely, Kínával vagy Oroszországgal való potenciális amerikai konfliktus terén most a semlegesség a legnépszerűbb opció az európaiak körében. Az új amerikai adminisztráció abból indulhatott ki, hogy az európaiak semlegesség felé történő elmozdulása mögött kizárólag a Trumppal kapcsolatos zsigeri reakciójuk áll. Most úgy tűnik, valószínűleg nem ez a helyzet áll fenn.

A bitcoin megérkezett – kriptodevizák a befektetési szolgáltatók és a brit felügyelet világában

2021. január 19. 06:30 | Kovács Krisztián

A bitcoin megérkezett – kriptodevizák a befektetési szolgáltatók és a brit felügyelet világában

Az alábbi néhány bekezdésben egyáltalán nem lesz szó arról, hogy tulajdonképpen mi is az a bitcoin, mik is azok a kriptodevizák. Nem spekulálunk, hogy miért esik vagy emelkedik az áruk, nem próbálunk úgy tenni, mintha részletekbe menően értenénk a mechanizmust, aminek keretében valamiből, ami nem pénz, egyszer csak pénz lesz. Pusztán a tényt rögzítjük. A bitcoin ugyanis már vitathatatlanul pénz. Rendelkezik a pénz bizonyos funkcióival, elsősorban a kincsképző funkciójával, egészen egyszerűen azért, mert már elég sokan gondolkodnak róla így.

Mire figyeljünk a hatékonyságnövelésnél? Hogy ki ne maradjunk belőle!

2021. január 15. 15:57 | Kuti Ákos, Németh Viktória

Mire figyeljünk a hatékonyságnövelésnél? Hogy ki ne maradjunk belőle!

2020 a jelentős gazdasági visszaesésről szólt globálisan, ám ezzel párhuzamosan a technológiai fejlődés újabb lendületet vett. A kérdés, miszerint a technológiai újítások kiszorítják-e az élőmunka utáni keresletet, már évszázadok óta (az ipari forradalom óta) fennáll. Ennek a kérdésnek ad új keretet az aktuálisan zajló, immár negyedik ipari forradalom. Ám a jelenség kapcsán több további kérdés is felmerül: valóban technológiai innovációs korszakban élünk? Ha a változások ténylegesen végbemennek, az egységesen érinti az összes gazdasági ágazatot és az azokban foglalkoztatottakat? Mi a helyzet hazánkban?

Medvepusztító üzemmódba lépett a piac

2021. január 14. 15:00 | Jónap Richárd

Medvepusztító üzemmódba lépett a piac

Az amerikai tőzsdén a 2008-2009-es válság óta tartó bikapiacot folyamatos és gyakran nagyon erős befektetői pesszimizmus kísérte. Rengetegen voltak, akik nem hittek az emelkedésben, emiatt lemaradtak róla, vagy kimondottan ellene fogadtak, és short pozíciót vettek fel. De a kisebb-nagyobb döccenők után mindig jöttek az újabb és újabb index- és egyedi részvénycsúcsok. Az elmúlt hónapokban gyökeresen megváltozott a piaci szentiment, akár az AAII felmérését, akár az opciós piacot, akár az egyedi shortállományokat nézzük. A medvék elpusztultak.

Járványkezelési évértékelő: ki nyerte a 2020-as csatát?

2021. január 13. 12:00 | Kemenesi Gábor

Járványkezelési évértékelő: ki nyerte a 2020-as csatát?

Kétségtelen, hogy a 2020-as évben rendkívüli nehézségeket és kihívásokat hozott a COVID-19 járvány. Az Egészségügyi Világszervezet 1948-as megalakulása óta eddigi legnagyobb feladata elé néz. Ugyanez igaz a 21. század államaira és társadalmaira is. Mégis, vajon milyen döntések és lehetőségek vezettek oda, hogy Ausztrália bizonyos részein COVID búcsúztató rendezvényeket tarthattak, míg jelenleg Angliában teljes zárlat van? Természetesen a válasz igen összetett, ám néhány alapvető tanulságot egy év elteltével bátran levonhatunk. Azt azonban az elején elmondom, hogy egyelőre nincs győztes, és a látszólagos sikerek is rendkívül törékenyek lehetnek.

Ne temesd a globalizációt!

2021. január 12. 14:00 | Vakhal Péter

Ne temesd a globalizációt!

Tavaly márciusban több mértékadó elemző is a globalizáció jelentős szerkezetváltozását (sőt, egyesek egyenesen a végét) vetítette előre, és a Kínába telepített amerikai, valamint európai termelőkapacitások visszatelepülését vizionálták az anyagországba, de legalábbis közelebb a fogyasztókhoz.

Kristálygömb vagy kávézacc: mi vár Magyarországra 2021-ben?

2021. január 11. 10:30 | Bod Péter Ákos

Kristálygömb vagy kávézacc: mi vár Magyarországra 2021-ben?

A hírfogyasztók úgy érezhették, hogy egy éve gazdasági előrejelzés helyett jóslást kaptak a hivataloktól, és ahány elemző megszólalt, annyi számot mondtak a jövőről. Talán még rosszabb, hogy a hivatalos adatokra sokan legyintenek, mondván: a közlemények világa messze van attól a valóságtól, amivel ők a mindennapokban találkoznak. Valóban rég övezte ennyi bizalmatlanság az inflációs adatokat, meg az átlagbérekről, a munkanélküliségről közzétett híreket, és nehéz hova tenni azt, hogy a nemzetközi tőzsdei mutatók felpattantak, miközben az emberek többsége a helyzet tartós romlását élte meg.

Ezrek életét menthetik meg a lezárások - A koronavírus modellezése egy virtuális városban

2021. január 11. 06:05 | Csikász-Nagy Attila, Pongor Sándor

Ezrek életét menthetik meg a lezárások - A koronavírus modellezése egy virtuális városban

A mai mérnöki munka nagyrészt számítógépes modellezésre, azaz szimulációkra épül. Miért kellenek szimulációk? Mert sok minden, például az épületek földrengésbiztonsága, vagy egy szökőár hatása nem vizsgálható részletes kísérlettel. Másrészt, a jelenségek sokszor összetettek, amitől a kísérletek látszólag ellentmondó eredményekre vezetnek. A mérnöki szimulációk nagy hozadéka éppen az, hogy a nagy, bonyolult viselkedésű rendszereket sok kisebb, egyszerű működésű egységre bontva lehet vizsgálni. Így ma már gond nélkül terveznek például szinte tetszőleges alakú épületeket, vagy gépkocsikat, gépalkatrészeket is pusztán számítógépes modellek alapján. Hogy mi köze ennek a COVID-19 járványhoz? Az, hogy a COVID-19 terjedése az egyik legkomplexebb jelenség, amely ma az emberi társadalom keretei között zajlik. Ennek modellezése pedig szintén csak úgy lehetséges, ha a társadalmat alkotó embereket – végletekig leegyszerűsített, gyakorlatilag csak a COVID-19 terjedésével kapcsolatos tevékenységre szűkített modellekkel – ún. ágensekkel helyettesítve megvizsgálják, hogy nagyszámú ilyen ágensből felépülő virtuális társadalomban hogyan terjed a járvány.

Miért lenne embertelen a technológiai fejlődés?

2021. január 06. 11:05 | Pintér Szabolcs

Miért lenne embertelen a technológiai fejlődés?

Tavaly év közben éppen a Portfolio - a koronavírus miatt - online formában megtartott konferenciáján nekem is volt szerencsém beszélni róla, hogy a járványhelyzet felpörgette a digitalizációt. A korlátozások nyomán ugrásszerűen nőtt a távmunkában dolgozók aránya, mindenki videokonferenciázik, online rendel, weboldalt fejleszt, felhőbe költözik. A jóslat pedig úgy szól, hogy csak részleges lesz a visszarendeződés a fertőzésveszély visszaszorulása után.

Hihetetlen hungarikum: százezrek veszítenek a minimálnyugdíj bebetonozásával, akik nem is nyugdíjasok

2021. január 06. 06:05 | Farkas András

Hihetetlen hungarikum: százezrek veszítenek a minimálnyugdíj bebetonozásával, akik nem is nyugdíjasok

Határidő nélkül hatályban tartja az öregségi nyugdíj legkisebb összegéről szóló rendelkezést a 707/2020. (XII.30.) Korm. rendelet. 2008. január 1. óta egy forintnyi emelés nélkül 28 500 forint a teljes nyugdíj legkisebb összege. Ezt az eredendően is dermesztően alacsony ellátási összeget a korábbi rendeletek évente megerősítették - például tavaly a 2008. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban megállapított nyugdíjakra vonatkoztak -, az új módosítás azonban megszünteti az időbeni kereteket, és nemes egyszerűséggel örök időkre bebetonozza a 28 500 forintos összeget.

Új EU-pénzek Magyarországon: a jóból is megárt a sok!

2021. január 05. 11:00 | Kiss Gábor Ferenc

Új EU-pénzek Magyarországon: a jóból is megárt a sok!

Olvasom a Portfolio hasábjain Essősy Zsombor cikkét, miszerint az országra 2021-től zúduló uniós forrásoknak hála az újév napjával a magyar gazdaság aranykora köszöntött ránk. A szerző lelkesedésének értékén mit sem ront, hogy a tervszerűen „fejnehézre” hangolódó 2021-2027 közötti időszak első másfél éve egyben a tanácsadó iparág számára is elhozhatja a kánaánt, a piac valamennyi szereplőjével együtt izgatottan és érdeklődve várjuk a vélhetően minden korábbit felülmúló pályázati dömpinget. A forrásbőség piedesztálra emelése azonban véleményem szerint nem szerencsés megközelítése a ránk váró időszaknak. A számolatlanul elérhető pénztömeg önmagában ugyanis nem feltétlenül jelent előnyt egy nemzetgazdaság számára. Ellenkezőleg, akár átok is lehet a vélt áldás helyett.

Holdblog

No landing, just Greenlanding

Móricz Danival fejtjük meg, hogy érdemes lenne-e eladni Grönlandod Trumpnak. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD After Hours podcastek megtalálhatók a Spotify,&#