Trump elnök azt mondja, amit gondol

A miniszterelnök ebben a részben azt fejtette ki, hogy szerinte Donald Trump nem azért törekszik békére, mert tudatos béketeremtő stratégiát akar véghez vinni, hanem azért, mert alapvetően értelmetlennek és rossznak tartja a háborút, ezért ösztönösen „felszámolandónak” érzi. Úgy fogalmazott, hogy Trump olyan ember, aki, ha lehetősége van jót tenni, akkor azt szívesen meg is teszi.

Orbán Viktor szerint Magyarország orosz energiavásárlása az orosz export mindössze 0,2 százalékát teszi ki, vagy talán még ennél is kevesebbet, ezért szerinte a magyar importnak nincs gyakorlati jelentősége Oroszország „megfegyelmezése” szempontjából. Azt állította, hogy ennél sokkal nagyobb tételt képviselnek azok az „sunyiban” megvett energetikai mennyiségek, amelyeket szerinte nyugat-európai cégek vásárolnak, miközben nyilvánosan oroszellenes politikát hirdetnek. Orbán megjegyezte, hogy ezt maga Trump is így fogalmazta meg, és úgy vélte, hogy a volt amerikai elnök a közép-európai helyzetet igazságosan, méltányosan szeretné kezelni:

szerinte benne van a szándék, hogy nyomást gyakoroljon az oroszokra, de nem akar ártani azoknak, akiket kedvel. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy Trump erre a szavát adta, és ebben szerinte lehet bízni.

A beszélgetés ezután az energetikai és technológiai együttműködések jelentőségére terelődött. Orbán Viktor azt mondta, ő olyan megállapodásokat szokott kötni a magyar gazdaság nevében, amelyek csomagoktól függetlenül, önmagukban is előnyösek Magyarország számára. A mostani esetben is így látja: a felek egy ötéves cseppfolyós gázvásárlási szerződésben állapodtak meg.

Kifejtette, hogy Magyarországnak öt év alatt összesen nagyjából 945 milliárd köbméter földgázra van szüksége, és ebből az amerikai LNG-beszerzés 2 milliárd köbmétert tesz majd ki.

Szerinte ez kis volumen ugyan, de fontos, mert növeli a diverzifikációt: minél több forrásból érkezik gáz vagy olaj, annál nagyobb biztonságot jelent az ország számára.

A miniszterelnök felidézte azt is, hogy 2010 után sok új vezetéki összeköttetés jött létre a szomszédos országokkal, és ezek jelentősen növelték az ellátásbiztonságot. Példaként említette a szlovák–magyar interkonnektort, amelynek megépítése idején – elmondása szerint – heves ellenzéki kritikák érték, és „lerágták róla a húst”. A kijelentéseiből az derült ki, hogy a jelenlegi amerikai energetikai megállapodásokba illeszkedő, hosszú távú infrastrukturális és beszerzési stratégia szerinte már évek óta épül, és nem egy egyszeri politikai alku részeként jött létre.