A plázastopot ideje eltörölni, de ez a probléma csak a jéghegy csúcsa

A szakmai programban hangsúlyosan került elő a plázastop törvény és a kapcsolódó rendeltetésmódosítási szabályozás hatásai is. A kapcsolódó panelbeszélgetés résztvevői úgy vélekedtek, hogy bár a törvény bizonyos mértékig stabilizálta a piacot és korlátozta a túlzott fejlesztéseket, súlyosan akadályozta a szabad piaci versenyt, az új beruházásokat, a bérlőcseréket és az átépítéseket. Emellett

a döntéshozatal politikai alapon, lényegében egyszemélyi mérlegelés alapján működött, ami kiszámíthatatlanságot eredményezett a fejlesztők és bérlők számára egyaránt.

A szakértők rámutattak, hogy Európa szinte minden országában létezik valamilyen kereskedelmi létesítményekre vonatkozó szabályozás, ám ezek jellemzően a helyi közösségek bevonásával, településképi, közlekedési és fenntarthatósági szempontok figyelembevételével működnek, szemben a magyar rendszer centralizált és átláthatatlan jellegével.

A szakértők egyhangúan rámutattak, hogy a legutóbbi plázatörvény-módosítást és a magántulajdont korlátozó rendeltetésmódosítási előírásokat azonnali hatállyal el kellene törölni, majd a szakmai szervezetek – köztük az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége és az OKSZ – bevonásával kellene egy új, piacgazdasági szempontokat is érvényesítő, átlátható szabályozási keretet kidolgozni. A végső konklúzió szerint ugyanakkor

a szektor számára jelenleg az árrésstop és a különadók még a plázastopnál is súlyosabb problémát jelentenek.