Intézményesített bérlakáspiac épülhet Magyarországon uniós forrásokból

A délutáni szakmai program motorját a bérlakáspiac hazai elindításának feltételeit megvitató kerekasztal rúgta be. A szakértők ennek során rámutattak: a kormányprogram által célul kitűzött bérlakásépítéshez az uniós forrásokból érkező 3-5 milliárd eurós (azaz több mint 1000 milliárd forintos) fejlesztési keret jelentős része irányulhat bérlakásokra és kollégiumokra, ám a jelenlegi, mintegy 4 százalékos bérbeadási hozam a magas kamatkörnyezetben nem teszi önmagában vonzóvá a befektetést.

Ebből következően olcsó finanszírozásra, vissza nem térítendő támogatásra, állami garanciavállalásra és a befektetői bizalom visszatérésére egyaránt szükség van.

A résztvevők hangsúlyozták, hogy Magyarországon gyakorlatilag nem létezik intézményesített bérlakáspiac, így nincs banki benchmark sem, és reálisan az lenne elérhető cél, ha négy év alatt az új építésű lakások 10 százaléka bérlakásként épülne meg – szemben például a lengyel hosszú távú 20 százalékos célkitűzéssel. Ezzel párhuzamosan

az értékesítési célú lakáspiacot nem szabad meggyengíteni, az 5 százalékos kedvezményes áfát pedig tartósan, állandó jelleggel kellene biztosítani az új építésű és bérlakásokra egyaránt

− mutattak rá a megszólalók.

A panelisták egyetértettek abban, hogy a szemléletformálás, a jogszabályi és adózási környezet átalakítása, a nemzetközi befektetői bizalom erősödése, valamint az építőanyag-gyártók költséghatékony és innovatív kapacitásbővítése együttesen szükséges ahhoz, hogy az uniós források hatékonyan szívódjanak fel, és a kínálati és keresleti oldal párhuzamosan, a piac egészének organikus növekedését biztosítva tudjon bővülni.