Kivárnak a külföldi befektetők, de három ingatlanszegmensben nagy lehet a magyar piac dobása

A hazai ingatlan- és befektetési piacon a közelmúlt politikai és gazdasági változásainak hatására érezhetően fokozódott a nemzetközi érdeklődés. Bár a panelben szereplő szakértők szerint a tényleges tőkebeáramlásra még várni kell amíg a kormányzati ígéreteket konkrét intézkedések követik, az ipari, lakó- és vidéki kereskedelmi ingatlanok szegmense kifejezetten kedvező kilátásokkal bír. A tartós növekedéshez ugyanakkor

kiszámíthatóbb jogalkotásra, az infrastruktúra fejlesztésére, valamint a szakmai szervezetek bevonására van szükség.

A választások óta jelentősen felerősödött a külföldi befektetők érdeklődése Magyarország iránt. A hazai piacra már nemcsak az eddig domináns ázsiai, hanem a nyugat-európai tőke is egyre nyitottabb, ami egyértelműen az eurozóna-csatlakozási terveknek köszönhető. A szakemberek egyetértettek abban, hogy jelenleg várakozó, tapogatózó időszak zajlik, és a felfokozott figyelem nagyjából egy év múlva érhet be konkrét beruházások formájában.

A befektetők kiemelten figyelik a kormányzati ígéretek megvalósulását, a költségvetési fegyelmet, valamint az uniós források lehívásának sikerét.

Amennyiben a jövő év eleji költségvetés hiteles és stabil képet mutat, megindulhat az érdemi piacra lépés.

Az elkövetkező időszak nyerteseiként három fő terület rajzolódik ki, mégpedig az ipari-logisztikai ingatlanok, a lakófejlesztések és a kiskereskedelem. Az ipari ingatlanokra a gazdaság motorjaként tekintenek, mivel a modernizáció, az e-kereskedelem bővülése, valamint a magas hozzáadott értékű ágazatok – például az energiatárolás – megjelenése folyamatos keresletet támaszt. A lakóingatlanpiacon az állami bérlakásprogramok és a lakhatási válság enyhítését célzó, új fókuszú intézkedések hozhatnak fellendülést. A kiskereskedelemben egyértelmű nyitás tapasztalható a harminc-ötvenezer lakosú vidéki városok felé, és a márkák részéről erős a terjeszkedési szándék, különösen akkor, ha a szektort sújtó korlátozó szabályozások, mint amilyen a plázastop, a jövőben enyhülnek.

A piaci szereplők egyöntetűen úgy vélik, hogy

az államnak támogató, de a szabad versenyt nem torzító szerepet kellene vállalnia.

A legégetőbb feladat az infrastrukturális hiányosságok pótlása, különösen a közúthálózat fejlesztése és a sokszor évekig elhúzódó villamosenergia-hálózati csatlakozások terén, amelyek jelenleg komoly versenyhátrányt jelentenek.

A forintárfolyam ingadozása és erősödése felemás hatást gyakorol a szektorra és a gazdaság egészére. Míg a tisztán euróalapon működő kereskedelmiingatlan-piacot vagy az euróban finanszírozott fejlesztéseket kevésbé érinti hátrányosan, addig a forintban felmerülő költségekkel és eurós bevételekkel gazdálkodó ágazatoknak – például a szállodaiparnak vagy az exportorientált gyártóvállalatoknak – komoly nehézséget okoz. A piaci szereplők általános várakozása szerint a hazai termelés versenyképességének megőrzéséhez egy

stabil, kiszámítható árfolyamszint kialakulására és fenntartására lenne szükség.