Óriási pazarlás van a magyar épületekben, az AI is segíthet megmutatni, hogy hol szökik el az energia

Az energia és FM témájú panelbeszélgetés résztvevői rámutattak, hogy a magyarországi épületüzemeltetés és energiagazdálkodás területén szemléletváltásra van szükség: az ingatlanok tényleges energiafogyasztása akár 3-4,5-szörösét is elérheti a tervezési szinten kalkulált értéknek, miközben egy átlagos épületben 20-30 százaléknyi pazarlás mutatható ki.

Ezeket a megfelelő mérés, adatgyűjtés és AI-alapú analitikai megoldások segítségével lehetne feltárni és csökkenteni.

A szakértők hangsúlyozták, hogy a fizikai zöldáram-beszerzés, a hosszú távú szerződések és a rugalmas, energiapiaci árjelzésekhez igazodó fogyasztásoptimalizálás az ingatlanpiacon is megkerülhetetlenné válik, mivel nyugat-Európában már ma elvárás, hogy a bérlők és befektetők számára bizonyíthatóan fenntartható energiaellátást biztosítsanak – a BREEAM minősítés új, 7-es verziója pedig a teljes karbonlábnyomot méri, a korábbi elméleti kalkulációk helyett a tényleges működési adatokra helyezve a hangsúlyt.

A beszélgetés során többen kiemelték, hogy az üzemeltetés hozzáadott értékét a piac még mindig alábecsüli, holott a tervezés, kivitelezés és üzemeltetés összehangolása, a digitalizáció és a megfelelő szakemberképzés nélkül az energiahatékonysági célok nem érhetők el. Márpedig ez ma már nem pusztán költségkérdés, hanem az ingatlanok versenyképességét és értékét alapvetően meghatározó tényező.