Tisza-kormány: az Európai Tanács vezére Magyar Péternél méri fel a terepet a nagy uniós költségvetési alku előtt

António Costa, az Európai Tanács elnöke szerdán Budapesten tárgyal Magyar Péter miniszterelnökkel, látogatásának középpontjában pedig az Európai Unió következő, 2028–2034-es többéves pénzügyi kerete áll majd. Costa egy többhetes körút részeként keresi fel a tagállami vezetőket, így még a mai nap folyamán Luxembourgban és Zágrábban is egyeztet mielőtt Budapesten zárná a napot, csütörtökön pedig Bukarest, Szófia és Athén következik.

Azt egyelőre még nem erősítették meg, hogy Costa tart-e majd közös sajtótájékoztatót a magyar miniszterelnökkel.

A látogatássorozat időzítése nem véletlen, hiszen a hét második felében Dublinban informális találkozót tartanak a tagállamok európai ügyekért felelős miniszterei, amin az Európai Parlament jelentéstevői is részt vesznek. A soros ír elnökség az egyeztetésekkel fel akarja gyorsítani az MFF-ről folyó alkut, hogy

az uniós vezetők még az év végéig politikai megállapodásra juthassanak.

Costa a tagállami fővárosokban elsősorban azt igyekszik feltérképezni, hol húzódhat egy minden kormány számára elfogadható kompromisszum. Erre egyelőre azért sincs egyszerű megoldás, mert az uniós intézmények három eltérő irányba vinnék a tárgyalásokat.

Az Európai Bizottság közel 2000 milliárd eurós keretet és az eddigi programstruktúra jelentős átalakítását javasolta, nagyobb szerepet adva a tagállami reform- és beruházási terveknek. Ursula von der Leyen strukturális reformját mostanra nagyjából minden szereplő elfogadta, de arról komoly vita folyik, hogy melyik területre mennyi forrást különítsenek el.

• Az Európai Parlament már az év elején letette álláspontját, amely egy 10 százalékos általános, de nem egyenlően megoszló költségvetési emeléssel őrizné meg az agrárpolitikára és régiók felzárkóztatására szánt összegek súlyát.
• A tagállamokat tömörítő Tanácsban egyrészről a "fukarként" címkézett nettó befizető államok jelentős csökkentések követelését lengették be,
• míg a Magyarország által is aláírt "kohézió barátai" címen futó 17 résztvevős nyilatkozat szintén a régi prioritások megtartása mellett szólalt fel.

A íreket megelőző Ciprus által vitt soros elnökség még júniusban egy 2 százalékos csökkentésről szóló tárgyalási keretet rakott le az asztalra, és egy ebből kiinduló tervezet várható az informális ülésen is.

A magyar álláspont kialakítása szempontjából az is fontos lehet, hogy kedden Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke is Budapesten járt, ahol arról is szó lehetett, hogy az EP-ben mik azok a feltételek, amelyek mellett készek lesznek a hétéves költségvetés megszavazásához szükséges többséget felépíteni.

A magyar kormány számára különösen lényeges lehet a kohéziós és agrárforrások megőrzése, valamint annak elkerülése, hogy az új költségvetési szerkezetben Magyarország számára kedvezőtlenebb feltételek alakuljanak ki, hiszen a versenyképességet előremozdító politikákat papírforma szerint a fejlettebb gazdaságú tagállamok tudnák majd jobban kihasználni.

Az MFF-tárgyalások súlyától függetlenül nem állt le a munka a Tisza-kormányban, miután hétfőn bejelentették, hogy a 10 milliárd eurónyi helyreállítási forráshoz 100 százalékban teljesítették a szükséges mérföldköveket, kedden lezárult 16, felsőoktatási tevékenységet nem végző közérdekű vagyonkezelő alapítvány felszámolása is. Ezzel a kabinet tájékoztatása szerint

legalább 1284 milliárd forint könyv szerinti értékű vagyon került vissza közvetlen állami ellenőrzés alá.

Kármán András pénzügyminiszter egyúttal Balázs Zoltánt nevezte ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő élére, a kormány pedig módosította a minisztériumok közötti feladatmegosztást, és tovább vizsgálja a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának megszüntetését.

Szintén kedden jelentették be, hogy több mint 700 megawatt új szélerőművi kapacitás hálózati csatlakozása előtt nyitják meg az utat,

2027 és 2030 között pedig legalább 4000 megawattnyi kapacitás pályáztatását tervezik.

A rendőrség eközben házkutatásokat tartott Balásy Gyula cégeinél egy minisztériumi beszerzés ügyében, az Eximbankhoz kapcsolódóan pedig hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanújával folyik nyomozás.

Címlapkép forrása: EU