Brexit, koronavírus-járvány, orosz-ukrán háború, energiaválság, átható versenyképességi problémák, Trump vámháborúja és Grönland fenyegetése – a listát még folytathatnánk, hisz nem túlzás azt állítani, hogy az utóbbi éveket krízisről krízisre evickélve töltötte az Európai Unió. Ahogy azonban mondani szokás, az európai integrációt rendszerint éppen az ilyen válságok hajtják előre. A Mercosurral és Indiával kötött szabadkereskedelmi alkukat, a felfegyverzési hitelprogramot, a hétéves költségvetés reformját, valamint a tőkepiaci unió és a virtuális, "28. tagállam" tervét mind-mind tekinthetjük a masszív gazdasági és geopolitikai kihívásokra adott válaszadási kísérletnek. Közben kontinens-szerte újramelegítettek olyan elképzeléseket is, mint a többsebességes Európa – azaz magállamok és a periférián maradó többiek –, egy európai elnöki szuperpozíció létrehozása vagy egy közös katonai "légió" felállítása.
De hogyan határozhatja meg Európa jövőjét a német és francia álláspontok közti ellentét, illetve a Friedrich Merz és Giorgia Meloni között kibontakozó "románc"? És melyik pályán lehet Magyarország helye egy koncentrikus körök alkotta unióban? A Global Insight legfrissebb adásában erről beszélgettünk dr. Fejérdy Gergellyel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatójával és Vígh Zoltán uniós szakpolitikai elemzővel, volt brüsszeli tudósítóval.
KÖVESS MINKET Tartalomjegyzék Újult és hatalmas erővel folytathatja a japán Vaslady (1:47) Kapcsolódó cikkünk 2026. 02. 11. Történelmi győzelem a világ egyik legerősebb országában: ezzel minden megváltozhat a feszült régióban 2026. 02. 10. Kiderült: egy olyan nagyhatalom is beszáll Ukrajna felfegyverzésébe, amely 8 ezer kilométerre van a fronttól 2026. 02....
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Az előfizetés a következőket tartalmazza:
- Portfolio.hu teljes cikkarchívum
- Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Előfizetés
