Szárnyal a magyar tőzsde és várják a kisbefektetőket

Csütörtökön tartották a Budapesti Értéktőzsde által szervezett BÉT Legek díjátadó gálát, amelyen 18 kategóriában ismerték el a piaci szereplők kiemelkedő teljesítményét. Tóth Tibor a műsorban elmondta: az idei évtől a korábbi gyakorlatot – amelyben az objektív, számszerűsíthető mutatók mellett szakmai zsűri döntött – bizonyos kategóriákban nyílt közönségszavazással egészítették ki.

KÖVESS MINKET

A BÉT vezérigazgatója csütörtök esti beszédében is kiemelte, hogy a 2024-es esztendő a tőkepiac valamennyi szereplője számára sikeres volt. A legfontosabb mutató, a BUX index tavaly 40 százalékos növekedést ért el. Különösen figyelemre méltó, hogy ez nem egyedülálló teljesítmény, hiszen az index immár három egymást követő évben emelkedett 30 százalék felett.

Tóth Tibor szerint a növekedés legfőbb hajtóereje az, hogy a tőzsdén jegyzett cégek döntő többsége egészséges és erős növekedési pályán mozog. Ezek a vállalatok nemcsak Magyarországon, hanem regionálisan és globálisan is igyekeznek terjeszkedni, ezáltal diverzifikálva tevékenységüket.

Az elmúlt évek növekedése a BUX indexben nem egyfajta átértékelésből fakad, nem abból, hogy a világ befektetői hirtelen átsúlyozták volna a magyar eszközeiket. Sokkal inkább arról van szó, hogy a tőzsdén szereplő cégek olyan dinamikát mutatnak, ami valóban fűti a piacot

– fogalmazott a vezérigazgató.

Értékeltségi szempontból a magyar piac továbbra is rendkívül vonzó nemzetközi összehasonlításban. Ugyanakkor az igazi dinamikát nem az árazási felzárkózás, hanem a tőzsdei cégek erős fundamentumai és pozitív kilátásai adják. A vezérigazgató éppen ezért optimista a jövőt illetően is, hiszen a vállalatok növekedési lendülete nemhogy nem lassul, hanem inkább gyorsul.

Hogy jöhetne több kisbefektető?

A vezérigazgató szerint jelenleg ez rejti a legnagyobb potenciált a hazai tőkepiacon. A lakossági megtakarítások volumene Magyarországon megközelíti a 125 ezer milliárd forintot, amelyből mindössze nagyjából 4 ezer milliárd forint van a tőzsdén.

Ráadásul a magyar háztartások 25 ezer milliárd forintot tartanak olyan formában – készpénzben vagy látra szóló betétben –, amely egyáltalán nem kamatozik.

Ha csak abban el tudnánk mozdulni egy kicsit a pénzügyi tudatosság felé, hogy a nem kamatozó pénzünket nagyobb arányban fektetjük be, az már óriási további lökést tudna adni a tőzsdének

– mutatott rá Tóth Tibor.

A legfontosabb esemény

A múlt évi jelentős tőkepiaci események közül a vezérigazgató kiemelte az MBH Bank nyilvános értékesítését. Ez közel 70 milliárd forintos tranzakciót jelentett, ami az elmúlt 25 év legnagyobb tőkepiaci művelete volt a Budapesti Értéktőzsdén.

A műsorban szóba került az is, hogy mit tehetnek azok, akik szeretnének belépni a piacra, de nem rendelkeznek elég mély pénzügyi ismeretekkel az egyedi részvényválasztáshoz. A BÉT vezérigazgatója az ETF-eket, vagyis a tőzsdén kereskedett, passzív befektetési alapokat ajánlotta. A Budapesti Értéktőzsdén jelenleg 32 ilyen ETF érhető el, ezek közül kettőt emelt ki.

• Az OTP BUX ETF segítségével a befektető gyakorlatilag a teljes BUX-kosarat megvásárolhatja egyetlen tranzakcióval, így nem egyedi részvénykockázatot vállal, hanem a magyar piac egészének teljesítményéből részesedik.
• A másik kiemelt termék a CETOP ETF, amely a közép-európai régió legnagyobb vállalatait – lengyel, cseh, magyar és más régiós blue chipeket – foglalja egy portfólióba.

KÖVESS MINKET

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Hegedüs Róbert

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ