Felgyorsítható az euró bevezetése? A legerősebb gondolatok a Tisza győzelméről Bod Péter Ákostól

Bod Péter Ákos elmondta: politikai szimpátiáját félretéve közgazdászként számára az volt a legfontosabb kérdés, hogy milyen összetételű és irányultságú lesz az új kormány, illetve mekkora politikai erő áll mögötte. A Tisza Párt kétharmados győzelme ebből a szempontból kiemelt jelentőségű. Számos törvény és alkotmányos erejű jogszabály módosításához ugyanis kétharmados parlamenti többség szükséges.

A volt jegybankelnök felidézte, hogy az 1990-es rendszerváltáskor három pártnak kellett koalíciót alkotnia a kormányzáshoz. Ehhez képest

a mostani helyzet, amikor egyetlen párt szerzett alkotmányozó többséget, lényegesen stabilabb kiindulópontot jelent.

A piaci várakozásokat a forint már a múlt hét végén beárazta, majd hétfő reggelre több mint négy éve nem látott szintre erősödött az euróval és a dollárral szemben is. A közgazdász rámutatott: a saját tőkéjüket kockáztató devizapiaci szereplők előre érzékelték az eredményt, de legalábbis annak irányát. Kiemelte, hogy sikerült elkerülni egy elhúzódó, jogorvoslatokkal és újraszámlálásokkal terhelt választási folyamat csapdáját. A gazdaság számára ugyanis nincs rosszabb a bizonytalanságnál. A választási eredmény ráadásul külföldön is rendkívül erőteljes visszhangot váltott ki, ami a magyar gazdaság megítélése szempontjából különösen fontos.

A volt jegybankelnök rámutatott, hogy a sajátos magyar politikai viszonyok miatt a Tisza Párt – puszta önvédelemből – tudatosan a lehető legkevesebbet árulta el programjáról és leendő szakértőiről. Ugyanakkor bizonyos személyi összefonódások már korábban is kiolvashatók voltak. Kármán András korai megjelenése jelezte, hogy milyen típusú gazdasági szakértelem áll a párt mögött. Emellett Kapitány István is jelentős szerepet vállalt a nyilvánosság előtt, és Orbán Anita neve szintén felmerült a leendő csapat tagjaként.

Kifejtette: a leendő Tisza-kormány egyik legfontosabb feladata a gazdaság egészének rendbetétele lesz, ám a kihívások mérete óriási. A 2020 utáni évek egy bonyolult és gazdaságilag kudarcos szakaszt jelentettek, amely nem folytatható. A gazdaság stagnál, az államadósság emelkedik, és a munkanélküliség is növekedésnek indult. Eközben a reálbérek a minimálbér-emelések, az általános bérrendezések és a korábbi egyszeri kormányzati transzferek – köztük a hathavi fegyverpénzek és végkielégítések – nyomán nőttek. Ez a folyamat rövid távon is kitart, mivel a kiosztott jövedelmek már a lakosságnál vannak. A költségvetés állapota különösen aggasztó: a márciusi havi hiány elérte az 1310 milliárd forintot, ami öt-hat évvel ezelőtt még egy teljes éves deficit felének felelt meg. A közgazdász ugyanakkor hangsúlyozta: a gazdaság újraindítása kulcskérdés, mert növekedés nélkül minden makrogazdasági mutató csak romolhat.

Önmagában az, hogy a politikai bizonytalanság megszűnt, már lendületet ad a gazdaságnak, mert a vállalatok elővehetik a fiókba tett fejlesztési terveiket

– fogalmazott. Elmondta, hogy az elmúlt fél évben számos nagyvállalat elhalasztotta beruházási döntéseit. Ennek egyik oka az volt, hogy bizonyos szektorok nyílt politikai nyomás alá kerültek. A cégek azonban nem várhatnak sokáig a fejlesztésekkel, mert nem engedhetik meg maguknak a versenyhátrányt. Bár az uniós források lehívása is napirenden van, a volt jegybankelnök szerint ennél sokkal fontosabb az EU-tagság minősége és a közösségi integráció jellege. Az elmúlt hónapokban ezen a téren felhalmozódott bizonytalanságok ugyanis jelentősen visszafogták a gazdasági dinamikát.

A Tisza Párt és Magyar Péter deklarált célja az euró magyarországi bevezetése. A párt programja ugyanakkor viszonylag hosszú távú menetrendet jelölt meg: a 3 százalékos maastrichti hiánycél elérését nagyjából 2030-ra tűzték ki. Bod Péter Ákos szerint ezt az ütemtervet valószínűleg fel kell gyorsítani. A költségvetés jelenlegi állapota mellett ugyanis a programból kiolvasható fokozatos konszolidáció – az úgynevezett "puha landolás" – túl lassúnak bizonyulhat, a gazdasági realitások pedig gyorsabb és határozottabb beavatkozást követelhetnek. A közgazdász szerint az elmúlt tizenhat évben sajátosan eltorzított intézményrendszer lebontása az egyik legnagyobb feladat az új kormány számára. A gazdasági növekedés és dinamika helyreállításának alapfeltétele a tiszta piaci verseny megteremtése. El kell érni, hogy a közbeszerzési tendereken ne csak egyetlen induló legyen, és az államnak ne kelljen 30–40 százalékos túlárazást kifizetnie a verseny hiányára hivatkozva.

Ehhez hatékony és átlátható kormányzati működésre, független intézményekre és kiszámítható jogrendre van szükség.

Az új kormány és a Magyar Nemzeti Bank jövőbeli viszonyáról szólva megnyugtatónak nevezte a helyzetet. A szakmai konszenzus szerint az MNB a nagyjából egyéves új vezetés alatt kiszámíthatóan működik, és szakszerűen teszi a dolgát. Ennek az értékelésnek különös súlya van annak fényében, hogy Magyar Péter a választás éjszakáján több olyan állami intézményt – köztük az ügyészséget és a Gazdasági Versenyhivatalt – is megnevezett, amelyek vezetőjét alkalmatlanság miatt le kívánja váltani. A jegybank azonban nem szerepelt ezen a listán: a jegybanki függetlenség tiszteletben tartása alapvető fontosságú, egy kinevezett vezetőt mandátuma lejárta előtt nem szabad eltávolítani - tette hozzá.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images