Erre nagyon kell figyelni a cégeknek a zöld finanszírozásnál: az MFB szakértőjét kérdeztük

A műsor már meghallgatható a Spotify-on és az Apple Podcasten, a többi nagy podcast platformon, és itt, a cikkbe ágyazott lejátszóban is:

KÖVESS MINKET

Az ESG ma már azért lett a bankok számára egyszerre üzleti lehetőség és kockázati kérdés, mert közvetlenül hat a portfólió minőségére és a hosszú távú megtérülésre: egyes ágazatokban a fizikai klímakockázatok, máshol az átállási költségek, a jogi megfelelés vagy a reputációs kitettség jelentkezik gyorsabban.

A szabályozási környezet egyre konkrétabb elvárásokat támaszt, ami nemcsak jelentési kötelezettséget, hanem stratégiai tervezést és működési átalakítást is jelent: több adat, tisztább definíciók, egységesebb keretrendszerek, és mindezek beépítése a napi hitelbírálatba. A gyakorlati megvalósítás kulcsa, hogy

az ESG ne „külön projekt” legyen, hanem beépüljön a hitelezési döntésekbe:

minimumkritériumok, kizárások, ügyféloldali elvárások és tranzakciószintű feltételek formájában.

Ezzel együtt megjelenik az ESG hatása az árképzésben, a futamidőben és a biztosítéki elvárásokban is, miközben a bankoknak kezelniük kell a minősítés adatoldali kihívásait: mit kérnek be, hogyan validálják, és hol van a felelősség a döntésben. Fejlesztési banki szemszögből – az MFB esetében különösen – mindez kiegészül azzal, hogy a fenntarthatósági célok fejlesztéspolitikai prioritásokhoz és kiemelt szektorokhoz kötődnek, a „zöld” projektek értékelése pedig nem ér véget a folyósítással: az utókövetés és a hatásmérés bizonyítja, hogy a vállalásokból tényleges eredmények lesznek.

Címlapkép forrása: Portfolio

A cikk megjelenését az MFB támogatta.