Mi az az inváziós faj?

Olyan állat- vagy növényfaj, ami eredetileg nem él nálunk, de bekerült az országba és kárt okoz a természetben, a mezőgazdaságban vagy az épített környezetben.

Milyen inváziós fajok okoznak gondot Magyarországon?

Például az ázsiai lódarázs, a kőrisbontó karcsúdíszbogár, a mosómedve, a japán cserebogár és az ékszerteknős.

A klímaváltozás miatt terjednek ezek a fajok?

Nem csak amiatt. A melegebb időjárás és az enyhe telek segítenek, de ez csak egy a több mint ötven tényező közül, ami befolyásolja a terjedésüket.

Miért nem szabad kiengedni a hobbiállatokat a természetbe?

Mert könnyen elszaporodhatnak és kiszoríthatják az őshonos fajokat. Az ékszerteknősök és más egzotikus állatok komoly károkat okozhatnak a hazai élővilágban.

Mit tegyek, ha nem akarom tovább tartani a hobbiállatomat?

Semmiképp ne engedd szabadon. Keress menhelyet, állatvédő szervezetet vagy új gazdát, de soha ne vidd ki a természetbe.

Miért olyan veszélyesek az inváziós fajok Magyarországon?

Mert a hazai ökoszisztémák sok helyen legyengült állapotban vannak, így nehezebben tudnak védekezni az idegen fajok ellen.

Egyre több az inváziós faj vagy csak jobban észrevesszük őket?

Mindkettő igaz. Az inváziós nyomás valóban nő, de a kutatók és a lakosság is egyre jobban odafigyel rájuk.

Mit tehetek én az inváziós fajok terjedése ellen?

Ne vásárolj és ne tarts olyan állatot, amit nem tudsz hosszú távon gondozni. Ha mégis van ilyen állatod, felelősen helyezd el, és jelentsd be, ha idegen fajt látsz a természetben.

Új szintre lépett az invázió Magyarországon: a legtöbb ember nem is tud róla

agrarszektor.hu

2026. április 23. 16:17

Egzotikus halak a hévízi tóban, tengeri tarisznyarákok a Dunában, aranyszínű sárgaságot terjesztő amerikai lepkekabóca a magyar borvidékeken. Csupa olyan hírek, amelyek az elmúlt években sokkolták a szakmát. De vajon miért érezzük azt, hogy egyre több inváziós faj jelenik meg hazánkban és mi áll ennek a hátterében? És tehetünk-e valamit azért, hogy az általuk okozott károkat mérsékeljük? Erről beszélt az Alapvetés podcast eheti műsorában Weiperth András hidrobiológus.

Az elmúlt időszakban egyre több idegenhonos fajról derült ki, hogy jelentős környezeti és gazdasági károkat okozhatnak Magyarországon, elég csak az ázsiai lódarázsra, a kőrisbontó karcsúdíszbogárra, a mosómedvére vagy épp a japán cserebogárra gondolni.

Amint azt Weiperth András hidrobiológus, a Dr. Puky Miklós Varangy Akciócsoport Egyesület elnöke az Alapvetés podcast eheti epizódjában kiemelte, az inváziós nyomás földön, vízen és levegőben is erőteljes, határainknál pedig jelenleg is sorban állnak azok a fajok,

amelyek az elkövetkező években várhatóan további problémákat okozhatnak a természeti értékekben, a mezőgazdasági termelésben és az épített környezetben.

Sokszor lehet arról hallani, hogy a trópusi fajok terjedése összefügg a globális klímaváltozás hatásaival, Weiperth András azonban a beszélgetésben arra is rámutatott, hogy az átlaghőmérséklet növekedése, valamint az enyhe, fagymentes telek gyakoriságának növekedése csupán egy a több, mint ötven tényező közül, ami befolyásolja egy faj terjedésének és tartós megtelepedésének sikerességét.

Arról viszont jóval kevesebb szó esik, hogy a hobbiállatok vásárlása és tartása akár több évtizedig tartó elköteleződést jelent.

A megunt ékszerteknősök vagy más nem őshonos fajok pedig semmiképp sem kerülhetnének a természetbe, különösen az élő vizekbe. Ennek kapcsán Weiperth András egy meglepő esetet is felidézett, amely 2020 novemberében történt meg vele Budapesten.

Jöttek a bejelentések a Népsziget környékéről, hogy elpusztult tengeri tarisznyarákok vázait találják meg kutyasétáltatás közben a népszigeti mellékágban, valamint az újpesti öbölben és az ott lévő Duna-parton, a Rákospatak torkolatában. Elkezdtük felmérni és kiderült, hogy nyolc olyan tengeri tarisznyarák fajnak töménytelen mennyiségét engedték el, amiket étkezési célból hoztak be élő példányként Európa különböző helyeiről.

Weiperth András szerint a felpörgött biológiai invázió azért is jelent komoly kockázatot, mert hazánk ökológiai rendszerei sok helyen nincsenek olyan állapotban, hogy hatékonyan megküzdjenek ezekkel az erőteljes hatásokkal. Mint a szakértő szemléltette,

egy jó kondiban lévő sportoló, aki napi szinten tesz az egészségéért, jól táplálkozik, fut, mozog, az nehezebben kap el betegségeket. Most a magyarországi ökológiai hálózatoknak a jelentős része az inkább hasonlít egy nem azt mondom, hogy félkarú óriáshoz, de egy olyan személyhez, akinek a keze, lába össze van kötve és egy cementes zsákkal azt várja, hogy mikor lökik be a Dunába.

De vajon tényleg ennyire súlyos a helyzet és egyre több az inváziós faj vagy csak jobban látjuk őket? És mit tehet egy gazda vagy egy hobbiállattartó annak érdekében, hogy lassítsa ezt a folyamatot? Az Alapvetés podcast eheti epizódjában ezekről a kérdésekről is szó esik.