Idegen nyelven magabiztosan, gördülékenyen beszélgetni sohasem könnyű. Ehhez teljesen meg kell változtatni a gondolkodást, a hangképző szervek használatát, sőt még a beszédtempót is.
A tipikus hibákat nehéz leküzdeni, különösen akkor, ha két olyan különböző nyelvről van szó, mint a magyar és az angol. Az Angloville nyelvi tréning cég a régió több országában szervez bentlakásos angol nyelvi programokat, melyek során a résztvevőkkel angol anyanyelvű mentorok foglalkoznak. A cég az elmúlt években náluk dolgozó mentorok megkérdezésével azt vizsgálta, hogy melyek azok a tipikus hibák, amelyek csaknem minden magyarnál jelentkeznek a tanulási folyamat során, és hogy ezeket hogy lehet leküzdeni.
Kiejtés
Az angol beszéd során a legtöbb magyar anyanyelvű számára a kiejtés okozza a legtöbb nehézséget. Az Angloville mentorai szerint a magyarok legtipikusabb hibái közé sorolható a 'th'-vel kezdődő szavak kiejtése. A 'th'- hangot (pl. three, there, think) mi magyarok tipikusan 'sz', 'f' vagy 't' hanggal helyettesítjük, míg a helyes kiejtés egy a nyelv elején képzett, 'levegős t', amely valahol a 't' és az 'sz' hang között helyezkedik el.
Hasonlóan "problémás" eset még a 'w' és a 'v' hang különbsége, ami a magyarban gyakorlatilag nem létezik, az angolban viszont nagyon fontos szerepe van. Amíg mi mindkét betűt kemény 'v'-ként ejtjük ki, addig az angolban a 'v' felel meg a mi 'v' hangunknak, míg a 'w'-hez legközelebb számunkra talán az 'ui' hangok együttes kiejtése áll. De az is előfordul, hogy az, aki nincs tisztában a két betű kiejtési különbségével, mindkét betűt 'ui'-nak ejti. "Körülbelül 2 hete éltem Amerikában, amikor rájöttem, hogy nem jól ejtem a v/w hangokat. Persze a különbséget nem fogtam fel elsőre és elkezdtem minden 'v' és 'w' betűs szót 'ui'-val kiejteni. Az eredmény az lett, hogy az amerikai barátaim nevetve könyörögtek, hogy mondjam még egyszer: 'Uillidzs' (Village)."- meséli Andrea, aki ugyan felsőfokú nyelvvizsgával ment ki Amerikába nemzetközi kapcsolatokat tanulni, de a 'v' és 'w' közötti különbséget csak azután fedezte fel, hogy anyanyelvi környezetbe került. (a Village helyes kiejtése 'Villidzs'. a szerk)
A mássalhangzók kiejtésén túl, a magyarok számára a legnagyobb kihívás a magánhangzók kiejtésének megtanulása, hiszen - bár sokszor csak árnyalatbeli - az angolban számos különbség van a magyarhoz képest. Például nem mindig ugyanúgy ejtik ki ugyanazt a magánhangzót, vagy pont hogy két különböző magánhangzót mondanak ugyanúgy bizonyos esetekben, melyek némileg eltérnek a magyarok kiejtésétől. Például az 'o' hang a 'now' szóban valahol a magyar 'á' és 'ó' határán helyezkedik el, míg a "more" szóban egyezik a magyar 'ó' hanggal. A legtöbb honfitársunk mindkét szóban 'ó'-ként ejtené az 'o' hangot.
Az, hogy kinek mennyire jó a kiejtése, sok más mellett nagyban függ a tanulási módszereitől is. A legtöbb kiejtési hiba azért adódik, mert az angolban teljesen mások a kiejtési szabályok, mint a magyarban, így sok nyelvtanuló nehezen tud megbarátkozni a szokatlan hangokkal. Rengeteg, az angolban gyakran használt hang a magyar nyelvben egyáltalán nem létezik, így azok kiejtését leginkább úgy lehet csak megtanulni, ha sokat hallgatjuk az anyanyelviek beszédét, míg számunkra is természetessé válik a szavak hangzása.
Például aki nyelvtudását szereti filmek, sorozatok vagy egyéb tartalmak nézésével elmélyíteni, az ebből következően jobb kiejtéssel is rendelkezik, hiszen sokkal hamarabb válik számára természetessé az angol nyelv ritmusa, hangzása. Ugyanez igaz azokra, akik a hangsúlyt elsősorban a szókincsfejlesztésre helyezik, hiszen ők sokkal ritkábban találkoznak ismeretlen szavakkal, ezáltal pedig kisebb annak az esélye is, hogy rosszul ejtenek ki valamit.
Az Angloville egyik anyanyelvi mentora, Tracey - aki Magyarország mellett Lengyelországban is vett már részt programon - megfigyelései szerint a magyarok egyértelműen jobban teljesítenek ezen a területen a lengyelekhez képest. Ő úgy látja, hogy itthon sokkal ritkábban fordul elő, hogy a korábban már hallott, ismert szavakat nem megfelelően ejtik ki a résztvevők.
Nyelvtan
A Magyarországon jellemző oktatási módszereknek köszönhetően az angolul tanulók jóval nagyobb gyakorlatot szereznek az írásban, illetve az írásbeli kommunikációban, mint a szóbeli készségekben. Ebből adódóan általában a nyelvtani szabályokkal is tisztában vannak, ám mégis adódnak esetek, amikor nem megfelelően használnak bizonyos kifejezéseket.
Gyakori az igeidők összekeverése, hiszen az angol 12 igeidője szokatlan a magyaroknak, akik mindössze hármat különböztetnek meg. Számunkra például teljesen idegen koncepció, hogy megkülönböztessük a "folyamatos jelent" - tehát amit éppen most csinálunk - az "általános jelentől", ami egy általános jelen idejű cselekvés: "I am going to school" vs "I go to school" (iskolába megyek vs járok). Hogy még jobban összezavarodjunk, az amerikai angol például a "folyamatos jelent" jövő idő kifejezésére is használja a beszélt nyelvben. Az igeidők helyes használata a legtöbb magyar számára folyamatos gondolkodást igényel, használatuk természetessé csak akkor válik, ha többször halljuk - és alkalmazzuk - a kifejezéseket szövegkörnyezetben.
Még több gond van a névelőkkel, névmásokkal és segédigékkel, melyeket a magyar anyanyelvű nyelvtanulók gyakran összekevernek, vagy nem megfelelően használnak. A legtöbbször előforduló hiba a nemek összekeverése, hiszen a magyar névmások nem különböztetnek meg nemet. (Mi mindenkire 'ő'-t használuk, míg az angolban a nőt 'she', a férfit 'he', a tárgyakat 'it' jelöli egyes szám harmadik személyben. a szerk). "Még az évek óta, angolul kiválóan beszélő magyarok is összekeverik a nemeket és általában 'he'-t használnak nőkre vonatkozóan is." - mondja Megan, az Angloville egyik amerikai mentora. De hasonlóan problémás a was/were vagy a does/do igék, segédigék használata is. Tegyük hozzá, hogy ezt bizony néha az anyanyelviek is elvétik.
Hasonló apró hibák mindenkivel előfordulnak, az Angloville mentorai viszont ezek ellenére kimondottan elégedettek a magyar résztvevők angol nyelvtantudásával, mely szerintük jelentősen jobb, mint sok más ország nyelvtanulói esetében, főként, ha globális összehasonlításban, néhány ázsiai országhoz hasonlítjuk azt.
"Sokan pont azért nem mernek megszólalni, mert a tökéletes mondatot próbálják összerakni a fejükben. Pedig ez hiba. Mi az Angloville programokon arra bátorítjuk a résztvevőket, hogy beszéljenek gátlások nélkül, mert tapasztalataink szerint ez segíti leginkább a beszédkészség fejlődését. Nem baj, ha hibáznak, mi majd kijavítjuk." - meséli tapasztalait Horváth Alex, az Angloville alapítója.
Helyesírás
Bár az Angloville vizsgálódásainak elsősorban nem a helyesírás volt a fókusza, hiszen a cég képzései inkább a szóbeli kommunikáció fejlesztésére koncentrálnak, bizonyos típushibák azért ezen a területen is megfigyelhetők. Ebben a magyarok nem igazán különböznek a világ többi részétől, általánosságban elmondható, hogy a helyesírással mindenkinek hasonló nehézségei vannak.
Az említett nehézségek közül a legtipikusabb, hogy sokan nem megfelelően használják az aposztrófokat, mivel keverik a névmások különböző formáit (pl. it's/its, they're/their, who's/whose). (A példákból az első összevont alany+létige, a második birtokos névmás - a szerk.). A másik típushiba némileg összefügg a kiejtéssel kapcsolatos nehézségekkel, ugyanis az azonos kiejtésű, de különböző módon írandó szavakat rengetegen keverik össze, illetve nem tudják helyesen leírni (pl. too/to/two, than/then, whether/weather).
Magabiztosság
Elérkeztünk ahhoz a szemponthoz, ami az Angloville szempontjából a legfontosabb, ugyanis a programok során a szóbeli kommunikáció fejlesztésével egy időben a kellő magabiztosság megszerzésére helyezik a legnagyobb hangsúlyt. Természetesen senkinek sem könnyű határozottnak mutatkozni, ha elveszik tőle egyik legfontosabb kommunikációs eszközét, az anyanyelvét. "Ez nálunk magyaroknál hatványozottan érezhető, míg a tapasztalatok szerint például a románoknál ez egyáltalán nem jelent problémát: ők akkor is szívesen beszélnek, ha nem tökéletes az, amit mondanak. Jóval magabiztosabbak nálunk, éppen ezért gyorsabban is fejlődik az angoltudásuk." - mondja Horváth Alex.
Általánosságban jellemző a magyar nyelvtanulókra, hogy megvan bennük a tanulási vágy, folyamatosan keresik a lehetőségeket a fejlődésre. Ennek ellenére, amikor végre lehetőségük lenne rá, akkor kezdetben félve szólalnak meg, nagyon tartanak a hibázás lehetőségétől, pedig tudásuk ezt már egyáltalán nem indokolja, mert ismerik a szükséges szavakat és nyelvtani szabályokat, ezért inkább csendben vannak. Az ún. nyelvi bemerítéses programok erre a problémára jelentenek kiváló megoldást, hiszen a résztvevőknek nincs más lehetősége mint, hogy angolul kommunikáljanak, ezért egy idő után kénytelenek leküzdeni a gátlásaikat.
"Sokszor ők maguk is meglepődnek, hogy milyen gyorsan képesek fejlődni, és mennyire sikeresen kommunikálnak, ha mernek beszélni, és nem félnek attól, hogy nem fogjuk érteni őket." - fogalmazott az ausztrál Richard, egy korábbi Angloville mentor.
Az Angloville nyelvi sziget programjain felnőtteknek, kamaszoknak és gyerekeknek segít a magabiztos angol kommunikációs készség megszerzésében. Az élményalapú bentlakásos táborokban egész nap egyéni, illetve páros kommunikációs gyakorlatok folynak különböző angolszász országokból érkező anyanyelvi mentorokkal, így szimulálva a természetes nyelvi környezetet.
22+1 órás komplex tanfolyam ahol a tőzsdei kereskedés és a hosszú távú befektetés alapjait sajátíthatod el. Megismered a tőzsdei ármozgások törvényszerűségeit, megismered a piaci trendeket, megtanulod felismerni a trendfordulókat.
Egy tőzsdei könyv, ami nem aranyhalat akar rád sózni, hanem felruház a horgászás képességével, ami a befektetések világában a saját kereskedési módszer kialakítását jelenti.
