szerző

Háromféle ember van a világon: a szenvedő, a küszködő, és akinek minden jól megy

2018. július 12. 15:51    
nyomtatás
 
Az emberek életbeli boldogulása egy olyan kérdés, amely mind hétköznapi, mind politikai, mind pedig tudományos szempontból kiemelkedően fontos. Emiatt elengedhetetlen, hogy valahogy mérni is lehessen ezt a jelenséget. A társadalomtudósok és a pszichológusok ezért számtalan olyan eszközt fejlesztettek ki, amivel az emberi boldogság mérhetővé és elemezhetővé válik. Az alábbiakban ezt a témát járjuk körbe, különös figyelmet szentelve az úgynevezett Cantril-létrának. Bemutatjuk azt is, hogy mennyire erős törésvonalak vannak a világon, és hogy kutatások szerint lényegében három csoportra oszthatóak az emberek.





Célpontban a boldogság


A pszichológia általában úgy definiálja a boldogságot, mint egy mentális állapot, amiben döntően kellemes érzések vannak jelen. Az egész koncepció ugyanakkor nincs kőbe vésve (a szakirodalomban ezt úgy nevezik, hogy “fuzzy concept"), vagyis területről területre eltérhet a pontos értelmezése. A társadalomtudósok számára az az igazán fontos, hogy a boldogság az emberek jóllétéhez (ami hangsúlyosan más mint a puszta jólét), illetve az élettel való elégedettségükhöz szorosan kapcsolódik. Olyannyira, hogy sokszor felcserélve használják e kifejezéseket.

A boldogság mind az emberek hétköznapi életében, mind a különféle vallásokban sokszor központi szerepet tölt be, noha igen különböző értelmezéseket rendelnek hozzá. Gyakori például, hogy a vallási szövegekben azt tekintik általában boldognak, aki helyesen éli az életét (morális értelemben).

Tudományos szempontból alapvetően az a fontos, hogy a sokféle megközelítésen átívelve is lehet-e mérni, illetve elemezni ezt a jelenséget. A válasz pedig úgy tűnik, hogy szerencsére igen. Egyszóval megérthető, hogy az emberek mikor boldogok, és így az is elemezhető, hogy pontosan mitől azok. Vagyis eljutottunk odáig, hogy immár nemcsak a vallások mondanak arról valamit, hogy mitől lehet az ember boldog, hanem a tudomány is képes válaszolni. Persze azért még messze nem mindenre. A Portfolio Prof rovatában mindenesetre most alaposan, és több szemszögből is átvesszük a témát.

Korábbi cikkeink a boldogság témakörében

Az emberi boldogság a társadalomtudomány egyik igen fontos, de ennek ellenére kevéssé ismert kutatási területe. Ezért egy átfogó cikksorozattal jelentkezünk, aminek a keretében eddig a következő szempontok szerint dolgoztuk fel a témát.

A világ boldogságrangsora: 2018.07.07 10:53 A magyar tényleg egy nagyon boldogtalan nemzet

Az országukból elvándorlók és elmenekülők boldogulása: 2018.07.09 12:02 Megvan a válasz, miért nem akarnak Magyarországon maradni a bevándorlók

Az emberi optimizmusunkról a lesújtó igazság: 2018.05.10 16:46 Azt hiszed, hogy 5 év múlva jobb lesz az életed? Van egy rossz hírünk



Ezt is meg kell mérni!


Mint sejthető, nagyon sok múlik azon, hogy jól mérjük-e az emberek boldogságérzetét. Márpedig ez nem egy magától értetődő feladat. Az alábbiakban ezért röviden bemutatjuk, hogy milyen módszerrel is történhet mindez.

A társadalomtudományokban, a standard megoldás az, hogy az emberi boldogságról felmérésekkel gyűjtenek adatokat. Ez döntő részt személyes interjúkon, vagy pedig zárt válaszokat kínáló online kérdőíveken alapszik, amikben nagyon precízen megfogalmazott kérdéseket tesznek fel. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek célja általában nem az egyes emberek boldogságának a megismerése, hanem nagyobb csoportoké, mint amilyen például egy ország lakossága.

A kérdésfeltevés tudománya igen sokat fejlődött az elmúlt évtizedek alatt, ami ezen a területen rendkívül fontos. Itt ugyanis szinte minden esetben szubjektív szempontokkal állunk szemben, amit mi egy objektív skálán szeretnénk értelmezni, ráadásul úgy, hogy az mind térben, mind időben összehasonlítható legyen. Az emberi válaszadás furcsa természete miatt ez egy meglehetősen nagy, és szinte megkerülhetetlen kihívás. Persze léteznek úgynevezett nem-standard módszerek is a boldogság mérésére, amik például külső megfigyelők általi elemzésből, illetve viselkedés- és szövegelemzésből állnak, de az ilyesmi egyelőre nem túl elterjedt.

Vegyük a legegyszerűbb standard példát ezen a téren. Itt pusztán annyit kérdeznek az emberektől, hogy melyik válasszal tudnak a legjobban (vagy egyes variációkban: a legkevésbé) azonosulni:
  • Nagyon boldog
  • Egészen boldog
  • Nem igazán boldog
  • Egyáltalán nem boldog

A fenti listának pedig rengeteg variációja létezik, a számszerű válaszoktól kezdve, a csúszkás megoldásokon át, a képek használatáig. A lényeg minden esetben az, hogy a kapott válaszokat kezelhető értékekké alakítják, majd pedig az egész eloszlását vizsgálják. A mintaátlag és a szórás, jól jellemzi az egyes csoportok (például országok) egymáshoz képesti boldogságát, illetve az emberek közötti különbségeket.

Fontos megjegyezni, hogy a boldogság mérésére máig nincs egy kitüntett módszer, amellyel mindenki egyetértene, így pedig sokszor gondot is okoz a kutatások összehasonlítása. A szerencsés helyzet az, amikor a használt skálák mind számszerűsíthetőek és lineárisak, ilyenkor ugyanis átalakítások révén összehasonlíthatóvá tehetőek. Sajnos ez nincs minden esetben így.

Te a létra melyik fokán állsz?


Az egyik igen híres skála az emberek jóllétének (és az ezzel azonosítható boldogságának) a mérésére, az úgynevezett Cantril-létra. A módszer Hadley Cantril pszichológus nevét viseli, aki a XX. század első felében kutatott és tanított a Princeton Egyetemen. A Cantril-létra specialitása az, hogy egy úgynevezett önhorgonyzó skálát használ, ami lényegében azt jelenti, hogy az emberek a saját helyzetükre reflektálnak a válaszadáskor.

Ez amiatt fontos, mert sok kultúrában teljesen mást érthetnek az alatt, hogy mi is a boldogság, illetve mitől lesz valaki boldog ember. Így pedig célszerűbb arra kérni az embereket, hogy a saját szempontjukból értékeljék az életüket. Hogy jobban értsük ennek a dolognak a működését, az alábbiakban lefordítottuk a Cantril-létre fő kérdéseit:
  • Kérlek, képzelj el egy létrát, amin a lépcsőfokok 1-től 10-ig vannak megszámozva. A nullás érték a létra alját jelenti, míg a 10 a legtetejét.
  • A létra legfelső foka a számodra elképzelhető legjobb életet jelképezi, míg az alja a lehető legrosszabbat.
  • Személyesen hogyan érzed, most a létra melyik fokán állsz az életedben? (Jelen helyzetre vonatkozó kérdés)
  • Mit gondolsz, hogy nagyjából öt év múlva, a létre melyik fokán leszel majd? (Jövőre vonatkozó kérdés)


Ezzel a kérdésfeltevéssel a Cantril-létra azt próbálja elérni, hogy mindenki végiggondolja a saját életét, illetve azt, hogy mi lehetne a számára az elérhető legjobb állapot. Majd így végül ezen a saját maga által kigondolt skálán helyezze el magát. Természetesen ez csak egy fajtája a jóllét mérésének, és sok más módszert is kifejlesztettek az idők során. Ugyanakkor a Cantril-létra használata rendkívül elterjedté vált a társadalomtudományi kutatásokban.

Az ezen alapuló vizsgálatok többnyire úgy találták, hogy a jóllét ilyesfajta mérése, főleg az emberi élettel kapcsolatos értékeléseket mutatja, és kevésbé az olyan aktuális érzéseket, amik a rövidtávú hatásoktól függnek. Ez az eredmény pedig különösen hasznossá teszi a Cantril-létrát, ugyanis konzisztens eredményeket szül. Feltehetően emiatt van, hogy olyan neves cégek is használják, mint például a Gallup.

Ez derült ki a világról


A szinte egész világra kiterjedő Gallup World Poll pontosan ezen a módszeren alapszik, és igen hasznos felfedezésekhez vezetett. Egyrészt megtudtuk, hogy az emberek jólléte erőteljesen korrelál a jövedelmi helyzetükkel. Másrészt kiderült az is, hogy az emberek menthetetlenül optimisták: szinte mindenki kivétel nélkül jobb életet remél a jövőtől. Még akkor is, ha folyamatosan azzal szembesül, hogy nem lesz boldogabb az idő múlásával.

A Gallup felmérésein alapuló kutatások egyik érdekes eredménye még az is, hogy alapvetően három fő csoportra lehet osztani az embereket boldogság szerint:
  • Az első csoportba a prosperálók tartoznak, akiknek minden jól megy. Ők azok, akik jólléte kifejezetten erős, legyen szó az élet bármilyen területéről is. Az ebbe a csoportba tartozó emberek az aktuális élethelyzetüket igen kedvezően látják, a skálán átlagosan 7 fölötti értéket adnak meg (a fentebb említett 0-10-es skálán), míg a jövővel kapcsolatban is kifejezetten optimisták (8 fölötti értékkel).
  • A második csoportba a küszködők tartoznak. Az ő jóllétük közepesnek mondható, illetve az élet különféle területein sem éppen egységesen stabil a helyzetük. Többségük vagy a jelenben küzd egy életbeli problémával, vagy a jövőben vár rá egy nagyobb kihívás. Ennek köszönhetően jóval több stresszről számolnak be az ebbe a csoportba tartozó emberek, és jobban aggódnak a pénzügyi helyzetük miatt is. Nem mellesleg több mint kétszer annyi időt töltenek betegszabadságon, mint a prosperáló csoportba tartozó emberek. Ráadásul még azt is megfigyelték, hogy ők jóval nagyobb valószínűséggel dohányoznak, illetve étkeznek egészségtelenül.
  • A harmadik, és egyben leghátrányosabb helyzetű csoportot a szenvedőknek nevezte el a Gallup. Ők azok az emberek, akik 4-nél is alacsonyabb értékkel jellemezték a jelenlegi élethelyzetüket, illetve hasonlóan negatívan látják a jövőjüket is. Kutatások alapján az ő esetükben van a leginkább jelen a mindennapi stressz, a folyamatos aggodalom, a düh, és a betegségekhez kapcsolódó fájdalmak is.

Ez a három kategória egészen meglepően jól írja le a világon látható alapvető különbségeket. Egyszóval egyáltalán nem egy folyamatos átmenet van a világ különféle emberei között, hanem inkább erős csoportosulásokat láthatunk. Mindez egyben azt is jelenti, hogy nagyon erős törésvonalak vannak az egyes országok között. Csak, hogy egy példát említsünk a fentiekre: míg Dániában szinte egyáltalán nincsenek a harmadik csoportba tartozó, úgynevezett “szenvedő" emberek (<1%), addig a fejlődő világbeli Zimbabwe esetében majdnem a lakosok fele ebbe a csoportba tartozik (40%).

Ezek a jóllétet, illetve emberi boldogságot feltérképező kutatások pedig időben egészen konzisztens képet mutatnak. Vagyis nincsenek évről évre megmagyarázhatatlan változások, amik megkérdőjeleznék az eredményeket. Mindez arra utal, hogy amit például a Gallup mér, az egy nagyon is létező, és makroszinten jól körülhatárolható tulajdonsága az embereknek. A boldogság tehát a szubjektív természete ellenére nagyon is mérhető, hiába oly szerteágazó a téma szépirodalmi, illetve vallási aspektusa.

Ez itt a Portfolio Prof

A Portfolio Prof rovatában a napi hírek helyett a tudományos ismeretterjesztésre helyezzük a hangsúlyt. Magyarázó cikkekkel és érdekes történetekkel jövünk, amikkel bemutatjuk a szerintünk leginkább fontos gazdasági, pénzügyi és társadalmi jelenségeket. Ha szereted a tudományt és a közgázt, akkor tarts velünk és küldj egy támogató lájkot a Facebookon.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk

Fórum


2018.07.15 13:07

Miért nem a leggazdagabb országok nyerik a foci-vb-t?

És mi lehet a horvátok titka?

2018.07.09 12:02

Megvan a válasz, miért nem akarnak Magyarországon maradni a bevándorlók

Boldogtalan országban boldogtalanok lesznek. Különösen, ha nem is látják őket szívesen.

2018.07.07 10:53

A magyar tényleg egy nagyon boldogtalan nemzet

De melyik a világ legboldogabb országa?

2018.06.30 16:04

Bebizonyították, hogy mindig is a politika tette tönkre a pénzünket

Azt hitted, hogy a fedezet nélküli pénzzel van a baj? Gondold újra.

2018.06.26 14:12

Hihetetlen, hogy még a CIA sem tudja a legalapvetőbb tényeket Észak-Koreáról

Hogy működik a gazdaságuk? Honnan van pénzük?

2018.06.23 14:05

Kezdjük érteni, miért hiszik el sokan a legnagyobb őrültségeket is

Hogyan állítható meg az összeesküvés-elméletek terjedése?

2018.06.19 16:39

Komplikált a kapcsolatod? Akkor te nagyon befolyásolható vagy

Elképesztő dolgokat tárt fel a digitális életünk kutatása.

2018.06.05 16:30

Borítékolható volt a magyar ellenzék leszereplése

Miért nem hittek a felméréseknek?

2018.06.04 16:35

Ők ezért látták előre a választási eredményt

Mennyire vehető komolyan egy közvélemény-kutatás?

2018.06.03 16:32

A magyarok borzalmasan sokat isznak - Mutatjuk a rangsort

Főleg a férfiakkal van a baj.


 
 
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír




Prémium