Ahogy arról az agrárszektor.hu is beszámolt, az Európai Bíróság tegnap jogsértőnek ítélte azt a magyar rendelkezést, amely - a 2013-as földtörvényben - megszüntette a mezőgazdasági földterületeken más tagállambeli állampolgárok haszonélvezeti jogát. Ezzel

- írták. A hírt azonal nyilatkozatháború követte a szaktárca és Európai Bizottság Magyarországi Képviselete között. Az Agrárminisztérium közleményében azt hangsúlyozta, hogy a kormány mindent megtesz a magyar föld és magyar gazdák védelmében, mert a magyar földet magyar kézben kell tartani, és meg kell védeni a külföldi spekulánsoktól. Az agrártárca azt ígéri, hogy tanulmányozza az ítéletet, és minden jogi lehetőségeket kihasznál, hogy csak a törvények betartásával és ne azok kijátszásával lehessen gazdálkodni Magyarországon.

Döntött az EU: a zsebszerződőknek joguk volt a magyar földhöz

Kártalanítani kellett volna a külföldi haszonélvezőket

Az agrártárca emlékeztetett arra is: a magyar törvény sok más uniós tagállaméhoz hasonlóan korlátozza a termőföld tulajdonának megszerzését és használatát külföldiek számára, véget vetve a nemzeti érdekeket feladó, balliberális földpolitikának, amellyel zsebszerződésekkel spekulánsok kezére játszotta a magyar földeket. A jogszabály - mint írták - több százezer hektárnyi területet mentett meg attól, hogy a külföldiek földvásárlási moratóriuma után spekulánsoké legyen. Hozzáteszik: kiállnak a magyar gazdák petíciója mellett is, amely elfogadhatatlannak nevezi, hogy Brüsszel az agrártámogatások csökkentéséből akar még többet költeni a migránsokra - áll a közleményben.

Nem késlekedett a válasszal az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete. Nyilatkozatukban arra hívják fel a figyelmet, hogy az Európai Bizottság nem részérdekeket szolgál, hanem az uniós szerződések őreként kötelessége, hogy biztosítsa az EU jogszabályainak megfelelő alkalmazását. Amikor a Bizottság úgy látta, hogy a magyar szabályozás a haszonélvezeti jog megszüntetésével jogsértést követett el, 2014 októberében kötelezettségszegési eljárás formában párbeszédet indított abból a célból, hogy a magyar jogszabályok összhangba kerüljenek az uniós joggal. Miután Magyarország nem hozott intézkedéseket a helyzet orvoslására, a Bizottság 2016 júniusában a Bírósághoz fordult.

Az Európai Unió Bírósága végül megállapította, hogy a magyar szabályozás sérti a tőke szabad mozgásának elvéből és az Európai Unió Alapjogi Chartájában biztosított tulajdonhoz való jogból eredő kötelezettségeket. Az EU intézményei és a tagállamok közötti őszinte és lojális együttműködés, illetve a közösen elfogadott uniós jogszabályok érvényesülésének alapja a Bíróság döntéseinek tudomásulvétele - írják.

Raagáltak az agrártárca azon kijelentésére is, hogy Brüsszel az agrártámogatásokból akarna a migránsokra költeni. Az Európai Unió szívén viseli az európai - köztük a magyar - gazdák sorsát és sikerét. A Közös Agrárpolitikán (KAP) keresztül támogatja a 22 millió európai gazdálkodó és mezőgazdasági dolgozó munkáját, valamint az adott ország igényeihez igazított vidékfejlesztési projekteket, ezzel is biztosítva a stabil, változatos és biztonságos élelmiszerellátást az Unió 500 millió polgárának - áll a közleményben.

Megjegyezzük: a Közös Agrárpolitika forrásai valóban csökkennek a következő pénzügyi ciklusban, de ennek részben Nagy-Britannia távozása, részben a migráció elleni határvédelem erősítése, részben az ideérkezett migránsok sikeres integrálása az oka, de ide sorolható a klímaváltozás elleni intézkedések, a digitalizáció és a generációváltás érdekében tett lépések nagyobb forrásigénye is. Továbbá a KAP a közös költségvetésen belüli részarányának évtizedek óta tartó folyamatos csökkenése is szerepet játszik benne.

Agrártámogatások: nem a forráscsökkenés a lényeg, hanem az elosztás módja

Megmutatjuk, mi a legnagyobb rákfenéje az új közös büdzsének.