Kerítést akarnak az ukrán-magyar határra

agrarszektor.hu
Kerítés építését javasolják az ukrán-magyar határon a sertéstartók, hogy meg lehessen védeni a magyar területeket az afrikai sertéspestistől (ASP), amelyet a szomszédos országból származó, fertőzött vaddisznók terjeszthetnek el. Ha a kórokozó bejutna Magyarországra, becslések szerint a hazai sertésállomány akár 30-35 százaléka - mintegy 1,2 millió hízó - eladhatatlanná válna, és ez tetemes veszteségeket, durva piaci zavarokat okozna.

Már csak néhány nap és jön az Agrárium 2024 konferencia | március 19., Kecskemét - Ne hagyja ki!

A résztvevők 15% kedvezménnyel regisztrálhatnak két új májusi agrár konferenciánkra, az AgroFood 2024 és AgroFuture 2024 konferenciára!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

Nagyon súlyos gondokat okozhat, ha Ukrajnából Magyarországra is bekerül az afrikai sertéspestis - mondta Horváth István, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének (MSTSZ) elnöke a hétvégén zárult 78. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon (OMÉK). A MSTSZ ezért azt javasolja, hogy az ukrán határon kerítéssel védjék a magyar területeket annak érdekében, hogy a vaddisznókkal ne kerülhessen be a vírus az országba. Ha ugyanis Magyarországon is megjelenik az afrikai sertéspestis, akár 25-30 százalékkal is visszaeshet a magyarországi sertések száma, és a betegség miatt kitiltanák az országot a távol-keleti piacokról, ami azt jelenti, hogy se Kínába, se Dél-Koreába, se Japánba nem lehetne sertéshúst szállítani. Ezért a szövetség szerint szigorú állategészségügyi rendszabályokra, és a határellenőrzéseknél is szigorú élelmiszerellenőrzés bevezetésére van szükség a keleti országhatáron.

Ha a vírus bejut az országba, a magyar sertésállomány 30-35 százaléka - 1,2 millió sertés  - válna eladhatatlanná, és túltermelés jelenne meg a belföldi piacokon, ami jelentős árcsökkenést okozna - tette hozzá Horváth István. Pókos Gergely, az MCS Vágóhíd Zrt. vezérigazgatója szerint, a sertéspestis esetleges kitörése az export 60-70 százalékos csökkenését eredményezheti.

A PRRS-nél is szigorításokat javasol a szövetség
Az úgynevezett PRRS rendelet szigorítását kezdeményezte a MSTSZ az Földművelésügyi Minisztériumnál. Azt szeretnék, ha Magyarország területére nem érkeznének sertések olyan állományokból, amelyek nem mentesek a reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómától. Szigorú szankciók akarnak azok számára, akik a jogszabályokat megsértve PRRS-sel fertőzött állatokat szállítanak Magyarország területére. Az MSTSZ emellett kezdeményezte a takarmányok általános forgalmi adójának csökkentését 5 százalékra, illetve a húsminősítés határozottabb alkalmazását is. Az MSTSZ egy telepi szakemberképzés elindítását is tervezi, illetve azt, hogy 2019-től hízók után járó állatjóléti támogatásokat is. A szervezet októbertől egyedi leltárat is fejleszt, amelyhezz összegyűjtik a sertéstartók és sertéstenyésztők gazdasági és termelési adatait - hangzott el az OMÉK sertéskonferenciáján.

Ahhoz, hogy az afrikai sertéspestis ne kerüljön be Magyarországra, megelőzésre van szükség - közölte Bognár Lajos, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) helyettes államtitkára. Ehhez a behurcolás megakadályozására, a telepek nagyfokú fertőtlenítésére, illetve - ha a vírus mégis megjelenne az országban - bejelentési kötelezettség előírására van szükség.

A háztáji sertéstartóknak 24 órán belül jelenteniük kell a szolgáltató állatorvosnak, ha ASP-re gyanakszanak, illetve elhullottak vagy megbetegedtek sertéseik. A kültéren tartott állományokat fel kell mérni, ami azt jelenti, hogy külön nyilvántartásra, kettős kerítésre, illetve olyan módszerekre van szükség, amelyek kizárják a vaddisznókkal való érintkezést.

A vadászatra jogosultaknak már most is be kell jelenteniük minden tudomásukra jutott elhullott vaddisznót, és díjmentesen be kell vizsgáltatniuk minden lelőtt állatot. Magyarországon lehetetlen a vaddisznó-állomány kilövése akkora mértékben, hogy ezzel meg lehessen akadályozni az ASP-t, ezért inkább a kocák és az egy évnél fiatalabbi vaddisznók fokozott kilövéses a cél. A kilőtt vaddisznók zsigereit össze kell gyűjteni, vagy el kell ásni a meghatározott szabályok szerint. A minisztérium fontosnak tartja a jelentett és megmintázott vaddisznóhullák számának összevetését is.

Idén 340 ezer eurót kapott Magyarország az Európai Uniótól a sertéspestis megakadályozására, jövőre pedig 400 ezer eurót igényel majd.

Ruslan Tolstykh ukrán szakértő szerint Ukrajnában a legnagyobb problémát a háztáji sertések okozzák, mivel a szomszédos országban 3 millió sertést tartanak számon 2 millió sertéstartónál, és ez azt jelenti, hogy a termelők átlagosan csak egy-két sertést tartanak. Ezt képtelenség hatékonyan ellenőrizni, és ez az oka annak, hogy sokkal több fertőzött háztáji sertést regisztráltak, mint vaddisznót, holott az első fertőzések forrásai vaddisznók lehettek.

A fertőzések fő gócpontja észak-észak-kelet Ukrajna. Az első pozitív eset egy Afrikából érkezett, hajón megmaradt élelmiszerrel került az országba, a második pedig egy Oroszországból származott szalonnából. Az ASP terjedési dinamikája miatt új járványvédelmi intézkedésekre, valamint a meglévők javítására lenne szükség - hangoztatta a szakértő.

Mit okozhat az afrikai sertéspestis?
Az afrikai sertéspestis (ASP) csak a házisertésre és a vaddisznóra jelent veszélyt, az emberre nem. A vírus állatról állatra terjed, nagyon ellenálló a környezeti hatásokkal szemben, és a húsban akár hónapokig is fertőzőképes marad. Tünetei a magas láz, bágyadtság, hányás, hasmenés, vérzés, végül pedig az állat elhullása, ami azonban akár tünetek nélkül is bekövetkezhet. A vírus terjedését okozhatják a vadászat után szabadban maradt zsigerek, illetve a nem fertőtlenített területek. A betegség jellemzője, hogy az állományon belül kevés állat betegszik meg, és lassan terjed, azonban a megbetegedett állatok 90 százaléka elhullik. Az afrikai sertéspestis ellen nincs vakcina. A vaddisznók természetes mozgásával, illegális állatszállítással és fertőzött állatok húsából készült élelmiszerrel terjedhet az ASP.

Romániában 2016-ban kezdtek el komolyabb intézkedéseket tenni az afrikai sertéspestis ellen, amikor Moldovában megjelent a vírus, 50 kilóméterre a román határtól - mondta Adrian Balaban román szakértő. Romániában karanténokat hoztak létre, megváltoztatták az importszabályokat, valamint megszigorították a határellenőrzéseket. Az országban elkezdtek mindenhol információs anyagokat osztogatni, és elindítottak egy nagyon intenzív információs kampányt is.

Csehországban zónákat alakítottak ki a fertőzés nagyságától függően, és az első pozitív eset óta az egész országban a vaddisznók fokozott vadászatára hívták fel a figyelmet

 - hangsúlyozta Simon Amstuzt cseh szakértő. Ezen kívül olyan vadászati módszereket is lehetővé tettek az országban, amelyek eddig tilosak voltak. Zónánként eltérően mindenhol pénzt kapnak a vadászok a kilőtt vaddisznóért 40-155 euró összegben.

A sertéspestis Csehországba az importtal, illetve valamilyen vadásztrófeával kerülhetett be, és a legutóbbi adatok szerint összesen már 102 pozitív egyedet találtak az országban. Az intenzívebb vadászat miatt folyamatosan csökken a cseh vaddisznóállomány, és úgy tűnik, egy kisebb területre korlátozhatják a vírust. Csehországban a kórokozót eddig csak vaddisznóban találták meg, így a legfőbb cél, hogy minden vaddisznót kilőjenek a kijelölt és behatárolt területeken még a tél beállta előtt.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?