Elsőként a szlovákok kongatták meg a vészharangot 2011-ben. Ezt követően hazánkban és Csehországban is számos, jól dokumentált vizsgálatot folytattak a nemzetközi forgalomban kapható élelmiszerek minőségével kapcsolatban. Az eredmény lesújtó volt: a Nyugaton azonos márkanév alatt forgalmazott termékek minősége különbözött a Európa keleti felébe szánt termékekétől. Magyarországon 2017-ben végeztek utoljára átfogó vizsgálatot, a 96 termék harmadában érzékszervi és összetételbeli különbséget is találtak a bírálók. A gyártók ezt sokáig a fogadó országok speciális ízlésével, eltérő igényeivel magyarázták. Több mint hat évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az ügyben előrelépés történjen.

A most felállított tudásközpont össze fogja hangolni a piacfelügyeleti tevékenységeket, egyebek mellett az uniós piacokon ugyanolyan csomagolásban és márkajelzéssel forgalmazott élelmiszerek összetételének és érzékszervi jellemzőinek vizsgálatát. Riasztási és információs rendszerként fog működni élelmiszercsalás esetén. Össze fogja kapcsolni egymással a tagállamok és az uniós bizottság információs rendszereit, egyebek mellett az egyes élelmiszer-ipari termékek összetételét tartalmazó adatbázisokat. Feladatai közé fog tartozni továbbá, hogy hírleveleket, interaktív térképeket, adatbázisokat és rendszeres jelentéseket készítsen, és hogy ezeket az információkat közzétegye - adta hírül az MTI.