Megvan a glifozát pusztító utóda?!

Agrárszektor
Érdekes cikk jelent meg a napokban a Piac és Profit portálon, ami a dikamba nevű gyomirtót a glifozátnál is pusztítóbb, halálos veszélyként írja le. Ideje, hogy tisztába tegyük a dolgokat.

Májusban két új agráreseménnyel várjuk az agrárszakma képviselőit: jön az AgroFood és AgroFuture 2024!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

A felvezetőben említett cikk kivételesen nem a glifozát rákkeltő hatását firtatja - ami akár lehetséges is -, hanem egy másik problémát, a gyomrezisztenciát boncolgatja, mivel emiatt kellett kifejleszteni egy - szerintük még pusztítóbb - hatóanyagot, a dikambát. Az írás szerint a dikamba annyira gyilkos, hogy "a kísérletben a nem rezisztens, műanyaggal letakart(!) szóját is károsította a vetés után kiszórt növényvédő szer."  Emiatt "tavaly az összes amerikai, nem rezisztens szójaültetvény 4 százaléka vált a dikamba-alapú gyomirtók áldozatává." Továbbá: a "Monsanto hivatalos magyarázata az volt a kialakult helyzetre, hogy a gazdák nem használták jól a szert." Lássuk, mi igaz a neten terjedő hírből.

Jön az év egyik legnagyobb agráreseménye! Agrárszektor Konferencia november 28-29-én. Az agrárium legforróbb témái két napban. Gazdák, agrár- és élelmiszeripari vállalkozók, döntéshozók, szakpolitikusok egy helyen és időben, csak a siófoki Agrárszektor Konferencián!

1. A rezisztencia létező és természetes jelenség

Valóban vannak növényfajok, amelyek közül egyre több példány ellenáll a glifozátnak (és más gyomirtónak is). Ez egy olyan evolúciós versenyfutás, amiben az ember mindig csak egy aprócska lépéssel jár előrébb, mint a gyomok, de ugyanez igaz a betegségekkel vagy a kártevőkkel folytatott harcra is.

Egészen ternészetes, hogy

  • minél nagyobb volumenben,
  • minél hosszabb időn át,
  • minél inkább egyetlen támadási pontra kihegyezve,
  • és minél inkább a letális dózis alsó határán

alkalmazzuk ezeket a szereket, annál hamarabb jelenik meg egy olyan génverzió, amelyik dacolni fog a korábban hatásos molekuklával szemben.

A glifozát a növények aminosav-építésébe avatkozik bele, a levélre permetezve a gyökérbe is eljut, és 10-14 napon belül elszárítja a növényt (a napraforgóra éppen állományszárítási célból szokás kipermetezni).

A hatóanyagot már 44 éve használják, és csaknem 800 ezer tonna fogy belőle a világon. Ma Magyarországon 29 különféle glifozát-készítményt forgalmaznak.

Tehát a glifozátot széles körben használják a világon, legnagyobb mennyiségben a vasúti pályák gyommentesítésére, a mezőgazdaságban pedig főként a tarlók kezelésére fogy belőle jelentős mennyiség. A gyomirtás a parlagfű pollenszennyezését is meggátolja. A hatóanyag elterjedtsége miatt a rezisztens gyomok megjelenése szinte törvényszerű volt, főként azokban a térségekben, ahol olyan kultúrákat vetnek, amelyeket genetikailag ellenállóvá tettek ezzel az egyébként totális gyomirtóval szemben. A hatóanyag Európában 2022-ig rendelkezik felhasználási engedéllyel.

A cél az, hogy csak a gyom pusztuljon el, a szója ne

2. Mesterséges rezisztencia

Más gyomirtók a növények zsírsav- vagy aminosavszintézisébe, DNS-szintézisébe avatkoznak be, olykor egészen speciális pontokon. A rezisztencia azonban előbb-utóbb minden hatóanyaggal kapcsolatban kialakulhat. A Monsanto nem tett mást, mint mesterségesen ellenállóvá tette a szójáját a glifozáttal szemben, így a farmerek bármikor bátran lepermetezhették vele az állományt, nem állt fenn annak a kockázata, hogy a kultúrnövényt is károsítják vele. A gazdáknak nem kellett többé a növények fejlődési fázisát lesniük, attól rettegve, nehogy egy esőzés megakadályozza őket az időben elvégzett gyomirtásban. Egy rezisztens szójában - kis túlzással - minden időpont optimális a védekezésre. És hogy miért nem kapáltak inkább? Mert még ma is csak mutatóban léteznek olyan lézerszenzoros kultivátorok, amelyek körbekapálják a kultúrnövényt, és nemcsak a sorközökben irtják a gyomot.

A glifozát közkedveltségének ára azonban az lett, hogy ma már 42 gyomfajban tartanak számon rezisztens biotípusokat (22 kétszikű és 20 egyszikű gyomfaj).

Ha ezt soknak találjuk, akkor mit szóljunk az aminosavszintézist gátló herbicidekhez, amelyekkel szemben 160 gyomfajban találtak ellenálló egyedet?

3. Pusztító dikamba

Adikamba szintén az egyik legrégebben felfedezett hatóanyag a világon, de nem a glifozát hatástalansága miatt született meg, és egyáltalán nem "újgenerációs", ahogy azt a cikk állítja. Mára inkább "elöregedett" molekulának számít, de a hazai kínálatban még mindig több tucat ilyen hatóanyagú gyomirtó szerepel. Ezek a készítmények a növény levelére permetezve annak növekedésébe avatkoznak be, a hormonműködés megtámadásával. Hatásuk részben a talajon keresztül is érvényesül. Ám a glifozáttal ellentétben ez nem egy "totális" gyomirtó. Az egyszikűek (például a muhar fajok vagy a búza) ellen ugyanis nincs hatása. A kétszikűeket (például a pitypang vagy a szója) azonban valóban gyilkolja. A szója ráadásul hírhedten érzékeny a herbicidekre. A dikamba ellen nehezen alakul ki rezisztencia - különösen más hatóanyaggal kombinálva -, ezért máig sikeresen alkalmazzák olyan gyomok ellen, amelyek az aminosavszintézist gátlókra már rezisztenssé váltak.

3. Kulcsszó: hatásmechanizmus

Vegyük észre: a két hatóanyagnakmás-más a támadáspontja, ezért a glifozátra rezisztens szójától nem várhatjuk el, hogy a dikambát is elviselje.

A növény akár a talajon keresztül is felvehet annyi hatóanyagot, amennyi a fejlődését károsítja. Ezért fordulhatott elő, hogy a műanyaggal letakart szója is károsodott a cikkben említett kísérletben. Azon pedig végképp ne csodálkozzon a gazda, ha magát a szóját lepermetezve pusztulást lát. Akár glifozátrezisztens, akár nem az állomány, a dikambára mindenképpen érzékeny - hacsaknem egy olyan fajtáról van szó, amelyikbe ezt a rezisztenciát is beépítette a vetőmagtulajdonos. A magyar gazdák régóta használnak imidazolinon-rezisztens napraforgót, ennek gyomirtása is hasonló elven működik: Az "imis" állomány csakis a Pulsar nevű készítménnyel kezelhető, más hatásmechanizmusú kétszikűirtók (például dikamba) ugyanúgy kipusztítják a napraforgót, mint a gyomokat. Ez egy könnyen megtanulható szabály - aki egyszer is hibázott, sosem felejti el. Az amerikai esetekben valószínűleg nem is erről van szó, hanem a szomszédos táblákról sodródhatott át a szójaállományt károsító dikamba. Ezt támasztja alá az, hogy 2016-ban az Egyesült Államok környezetvédelmi hivatala (EPA) vizsgálatot indított a Monsanto korábbi, elsodródásra hajlamosabb formulációjának illegális használata miatt bekövetkezett káresetekkel kapcsolatban. A vegyipari óriás ezt követően egy kevésbé illékony formulációt engedélyeztetett 2016-ban.

Mi a lényeg?
Az ember és az őt veszélyeztető fajok között folyamatos evolúciós versenyfutás zajlik, eközben tudományos ismereteink is bővülnek. Ahogy a nagyobb hozamú, jobb aszálytűrésű fajták megszületnek, úgy válnak egyre szelektívebbé, precízebbé, hatékonyabbá a károsítók ellen kifejlesztett szerek is. A rezisztencia kialakulását a különféle mechanizmusú készítmények váltogatásával vagy kombinálásával hosszú időre fékezni lehet. Magyarországon a vegyszerhasználatot minden árutermelő gazdaságban növényvédelmi szakirányító felügyeli. Ez persze nem zárja ki a hibázás lehetőségét, de jelentősen csökkenti. Az említett cikk csak egy dolgot bizonyított be: az újságírás színvonalán olykor több a javítani való, mint a termelési gyakorlaton.
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?