Összesen 22,5 ezer hektárra jelentettek be idén jégkárokat a gazdálkodók, és ez 70 százalékkal kisebb terület a tavalyinál, illetve csaknem 50 százalékkal elmarad az elmúlt öt év átlagától is - közölte sajtótájékoztatóján Győrffy Balázs, a NAK elnöke. A jégkár aránya a bejelentett összes mezőgazdasági káron belül 13 százalék volt, míg tavaly ez az érték elérte a 37 százalékot, az elmúlt 5 év átlagához viszonyítva pedig kevesebb, mint a felére csökkent.

MTI-fotó: Czeglédi Zsolt

A NAK üzemeltetésében lévő, 1,8 milliárd forintos pályázatos vidékfejlesztési forrásból kiépült országos jégkármérséklő-rendszert idén május elsején helyezték üzembe. Az új hálózatba összesen 986 talajgenerátort vontak be, amelyek közül 222 automatikusan működik. A talajgenerátorokat szeptember végéig átlagosan 87-szer kapcsolták be, és országos átlagban 479 órán keresztül üzemeltek. A köztestület úgy becsüli, hogy a megelőzött károk nagysága több milliárd forintra tehető.

A kimutatások szerint az idei tavasz vége és nyár eleje az elmúlt harminc év legzivatarosabb időszaka volt - húzta alá Győrffy Balázs. A villámlások száma májustól szeptemberig a tavalyi, extrém évhez képest is 4 százalékkal nőtt, és átlépte a 2,9 milliót. Ez majdnem kétszerese volt az elmúlt négy év átlagának. Ennek meteorológiai magyarázata, hogy a frontok távol maradtak Magyarország térségétől, és jelentősen nőtt a száma a lokálisan, rövid idő alatt kialakuló, nagy mennyiségű csapadékot okozó zivataroknak.

Egy átlagos májusi hónapban 5-7 napon mutatkozik zivatartevékenység, de idén ez 27 nap volt, és júniusra és júliusra is hasonlóan szélsőséges időjárás volt jellemző 26-26 zivataros nappal. A NAK a zivatarok miatt a hatóanyagként használt ezüst-jodidból a tervezett 280 ezer liter helyett 390 ezer litert vásárolt. A működtetési költségek 1,5 milliárd forintot tettek ki, amelyeket a kamara a kárenyhítési alapból finanszírozott.

A védekezés ellenére az ország néhány pontján idén is hullott jégeső, mivel nincs olyan technológia, amellyel ez az időjárási jelenség teljes mértékben kiküszöbölhető - hangsúlyozta az elnök. A NAK az idei időjárásból kiindulva úgy döntött, hogy a védekezési szezon jövő évi kezdetét május 1-jéről április 15-re előrehozza, mivel a várakozások szerint már április második felében is számítani lehet heves, akár jégesővel kísért zivatarokra.