Brandenburg tartományban engedélyezték az íjas vaddisznóvadászatot a fekete-erdei populáció gyérítésére. Ez az első eset Németországban, hogy "hideglőfegyverrel" is leshetnek a prédára a vadászok. A vadak íjakkal-nyilakkal (leginkább számszeríjakkal) való leterítése az újkori szövetségi állam történetében egyedülállónak számít, ezért nagy figyelem kíséri. Az állatvédelemre és az emberek épségére is ügyelni kell a vadászaton, valamint szondázni fogják a közvéleményt is, hogyan reagál az állatok leterítésére. Természetesen értékelni fogják a vaddisznók elejtésének hatékonyságát is: vajon jobban működik-e így, mint lőfegyverrel?  A projektet ezért vadgazdálkodási kutatók is nyomon követik.

A vadászatra jogosultaknak az agrárminisztériumnál kell kérvényezniük a vadászíjászatot. Az igénylőtől megfelő képesítést is elvárnak hozzá. Bár egy évezredek óta gyakorolt vadelejtési módszerről van szó, ma viszonylag kevesen űzik. Ez a hideglőfegyver szinte ugyanarra képes, mint egy vadászpuska, igaz, a biztos leterítéshez a vadásznak 25 méteren belül kell kerülnie a vaddisznóhoz. Másrészt éppen ez a közelség biztosítja azt, hogy lakóhelyekhez közeli térségben az ember veszélyezetetése nélkül, pontosan eltalálják az állatot, és mindez csendben, a lakosság megzavarása nélkül történjen. A közvélemény általában "sportszerűbbnek" is tartja a hagyományos eszközökkel végzett vadászatot.

Magyarorzságon engedélyezett a vadászíjászat, ha a vadász kiegészítő vizsgát tesz le hozzá. A vizsgán a lőállás vadtól való távolsága 5-től 40 métereig terjed. 40 méterről is be kell tudni találni egy 30 centi átmérőjű sebzési körbe. Az íjászatot hagyományőrző civilszervezetek is intenzíven űzik, nagy látványosság a Kurultajon (Magyar Törzsi Gyűlésen) megrendezett íjászverseny. A Magyar Íjászszövetség többek között hagyományos, lovas- és futásíjászatból is rendez megmérettetéseket. A sportág világversenyein rendszeresen kiváló eredményekkel végeznek a magyarok.

Az alábbi videóban a célra tartás 1.36-nál kezdődik.