Agrárium 2026
Program
Milyen új követelményeket kell teljesíteniük a gazdálkodóknak az egységes elektronikus agrártámogatási kérelmek idei benyújtása során? – ez lesz a fő témája a szekciónak, amely kitér azokra a legfontosabb változásokra, amelyek befolyásolják a termelők támogatáshoz jutási lehetőségeit 2026-ban. A szekció az agrártárca, a Magyar Államkincstár és az ágazati érdekképviseleti szakértők részvételével sorra veszi az agrártámogatásokhoz kötődő idei uniós és hazai jogszabályi módosításokat, illetve a piaci szereplők támogatási esélyeit könnyítő intézkedéseket és gazdabarát fejlesztéseket. Emellett szó lesz a közelmúltban kiírt agrár- és vidékfejlesztési pályázatok értékeléséről, a megvalósítás, az ellenőrzés és a kifizetések kritériumairól, illetve a további pályázati lehetőségekről. A szakértők a szekcióban áttekintik az agráriumot érintő legjelentősebb idei adózási változásokat is.
Mikor jelennek meg az idei agrártámogatási kérelmek benyújtását megalapozó jogszabályok?
Mikor nyílik meg az egységes elektronikus agrártámogatási kérelmek benyújtási időszaka?
Az agrártámogatások megszerzése szempontjából melyek a legfontosabb idei változások a hazai agrárszabályozásban és az uniós Közös Agrárpolitikában?
Mire kell figyelniük az ágazati szereplőknek az agrár- és vidékfejlesztési pályázatok megvalósításakor, illetve melyek az ellenőrzések és a kifizetések legfontosabb kritériumai?
Milyen újabb agrár- és vidékfejlesztési kiírásokra lehet számítani 2026-ban?
Melyek az agrárpiaci szereplőket érintő legjelentősebb idei adózási változások?
Szeszélyesség és kiszámíthatatlanság jellemzi továbbra is a gabonapiacot, és a rekordmértékű nemzetközi készletek alapvetően befolyásolják az értékesítési lehetőségeket. A szekció részletesen elemzi, milyen ártrendek várhatók a hazai, a regionális és a nemzetközi gabonapiacon, illetve hogyan alakulhat a meghatározó szántóföldi növények jövedelmezősége 2026-ban. A szakértők a kelet-magyarországi Bászna Gabona Zrt. esetéből kiindulva áttekintik a gabonaszektor termeltetési, finanszírozási, felvásárlási és terményárolási viszonyait, a helyzet stabilizálásához szükséges szabályozási lépéseket és állami intézkedéseket, illetve a károsult piaci szereplők kártalanítási lehetőségeit.
Hogyan alakulhatnak idén a keresleti-kínálati viszonyok a gabonaszektorban?
Milyen ártendenciák érvényesülhetnek a hazai, a regionális és a nemzetközi gabonapiacon?
Hogyan változhat a meghatározó szántóföldi növények jövedelmezősége 2026-ban, és melyek a jövedelmezőséget befolyásoló legfontosabb tényezők?
Mi jellemzi a gabonaszektor szerződéses kapcsolatait, illetve termeltetési, finanszírozási és felvásárlási helyzetét Magyarországon?
Milyen szabályozási lépésekkel és állami intézkedésekkel csökkenthetők a gabonapiaci szereplők termelési, felvásárlási és értékesítési kockázatai?
Mekkora mértékű kártalanítást kaphatnak a Bászna Gabona Zrt. ellehetetlenülése miatt nehéz helyzetbe került gabonapiaci szereplők?
Jelentős mértékű forrásra van szükségük továbbra is gazdálkodásuk finanszírozásához a hazai agrárgazdaság szereplőinek, ezért különösen fontos, milyen feltételekkel és kondíciókkal juthatnak banki hitelekhez. A szekció az agrárfinanszírozásban meghatározó szerepet betöltő banki szakértők részvételével bemutatja, milyen várható makrogazdasági körülményekre lehet számítani 2026-ban, és ezek figyelembevételével hogyan változhat az agrárgazdasági hitelezés feltételrendszere. A kerekasztal-beszélgetés kitér az agrárpiaci szereplők számára elérhető támogatott hitelprogramokra és kedvezményes hitelhez jutási lehetőségekre is. Emellett részletesen foglalkozik azzal, milyen követelményeket határoznak meg az agrárfinanszírozásban a bankok, illetve milyen új hiteltermékekkel találkozhatna az idén az agrárpiaci szereplők.
Hogyan alakulhat az agrárgazdasági hitelezést is meghatározó makrogazdasági környezet 2026-ban?
Milyen kondíciókkal juthatnak banki hitelekhez idén az agrárgazdasági vállalkozások?
Milyen támogatott hitelprogramokat és hitelkedvezményeket vehetnek igénybe az agrárpiaci szereplők?
Melyek azok a fő követelmények, amelyeket az agrárhitelezésben előírnak ügyfeleik száméra a bankok?
Az agrárfinanszírozásban milyen új banki hiteltermékekkel találkozhatnak az ágazati szereplők?
Számos körülmény befolyásolja kedvezőtlenül a hazai állattenyésztési szektor gazdálkodását, és mára különösen a tejtermelők és a sertéstartók kerültek nehéz helyzetbe. A szekció azt járja körbe, milyen további piacstabilizáló lépésekre számíthatnak a gazdálkodók, hogyan változhatnak a felvásárlási árak és az értékesítési lehetőségek, illetve milyen költség- és jövedelemviszonyok jellemezhetik az állattenyésztési termékpályákat 2026-ban. A kerekasztal-beszélgetés foglalkozik azzal is, hogy a ragadós száj- és körömfájás járvány miatti tavalyi sokk után milyen állategészségügyi körülmények között gazdálkodhatnak az állattartók, illetve milyen további hatósági intézkedések születhetnek a termelésbiztonság javítása és az állategészségügyi kockázatok csökkentése érdekében. A szekció áttekinti a takarmánypiacon várható keresleti-kínálati viszonyokat és átrendeket is, és sorra veszi azokat a megoldásokat, amelyekkel jelentősen javíthatják takarmányozásuk hatékonyságát az állattartó gazdaságok.
Milyen további intézkedések születhetnek a tej- és a sertéságazat stabilizálása érdekében?
Hogyan változhatnak idén a felvásárlási árak a meghatározó állattenyésztési termékpályákon?
Milyen költség- és jövedelemviszonyokra lehet számítani az állattartásban?
A tavalyi sokk után milyen lehet idén a z állagészségügyi helyzet a hazai agráriumban, milyen további hatósági lépések várhatók?
Milyen tendenciák érvényesülhetnek a takarmánypiacon, hogyan alakulhatnak a takarmányárak 2026-ban?
Több iparágat is érintő, jelentős változások lépnek hatályba a Magyar Élelmiszerkönyvben a termékelőállítás minőségének további javítása érdekében. A szekció szakértői részletesen elemzik a szabályozási módosításokat, illetve azokat a piaci kihívásokat, támogatási lehetőségeket, fogyasztási-kereskedelmi trendeket és élelmiszerkereskedelemre vonatkozó szabályozási intézkedéseket, amelyek alapvetően befolyásolhatják a hazai élelmiszeripari vállalkozások idei eredményességét. A szekcióban szó lesz az élelmiszercsomagolást érintő szabályozási környezetről, illetve a csomagolás hatékonyságát javító innovációs és fenntarthatósági törekvésekről is.
Milyen fontos szabályozási változások lépnek életbe a Magyar Élelmiszerkönyvben, és ezek mely iparágakat érinthetik?
Hogyan alakulhatnak az élelmiszeripari vállalkozások bel- és külpiaci lehetőségei 2026-ban?
Mely tényezők befolyásolhatják az élelmiszerek iránti keresletet és a fogyasztói trendeket?
Milyen közösségi agrármarketing programokhoz csatlakozhatnak az élelmiszeripari társaságok az idén?
Mi lesz a sorsuk az élelmiszerkereskedelmet befolyásoló állami/kormányzati intézkedéseknek?
Hogyan alakulhat az élelmiszercsomagolást érintő szabályozási környezet?
Melyek az innovatív és fenntartható élelmiszercsomagolás legújabb eredményei?
Számos körülmény befolyásolja kedvezőtlenül a hazai állattenyésztési szektor gazdálkodását, és mára különösen a tejtermelők és a sertéstartók kerültek nehéz helyzetbe. A szekció azt járja körbe, milyen további piacstabilizáló lépésekre számíthatnak a gazdálkodók, hogyan változhatnak a felvásárlási árak és az értékesítési lehetőségek, illetve milyen költség- és jövedelemviszonyok jellemezhetik az állattenyésztési termékpályákat 2026-ban. A kerekasztal-beszélgetés foglalkozik azzal is, hogy a ragadós száj- és körömfájás járvány miatti tavalyi sokk után milyen állategészségügyi körülmények között gazdálkodhatnak az állattartók, illetve milyen további hatósági intézkedések születhetnek a termelésbiztonság javítása és az állategészségügyi kockázatok csökkentése érdekében. A szekció áttekinti a takarmánypiacon várható keresleti-kínálati viszonyokat és átrendeket is, és sorra veszi azokat a megoldásokat, amelyekkel jelentősen javíthatják takarmányozásuk hatékonyságát az állattartó gazdaságok.
Milyen további intézkedések születhetnek a tej- és a sertéságazat stabilizálása érdekében?
Hogyan változhatnak idén a felvásárlási árak a meghatározó állattenyésztési termékpályákon?
Milyen költség- és jövedelemviszonyokra lehet számítani az állattartásban?
A tavalyi sokk után milyen lehet idén a z állagészségügyi helyzet a hazai agráriumban, milyen további hatósági lépések várhatók?
Milyen tendenciák érvényesülhetnek a takarmánypiacon, hogyan alakulhatnak a takarmányárak 2026-ban?
Több iparágat is érintő, jelentős változások lépnek hatályba a Magyar Élelmiszerkönyvben a termékelőállítás minőségének további javítása érdekében. A szekció szakértői részletesen elemzik a szabályozási módosításokat, illetve azokat a piaci kihívásokat, támogatási lehetőségeket, fogyasztási-kereskedelmi trendeket és élelmiszerkereskedelemre vonatkozó szabályozási intézkedéseket, amelyek alapvetően befolyásolhatják a hazai élelmiszeripari vállalkozások idei eredményességét. A szekcióban szó lesz az élelmiszercsomagolást érintő szabályozási környezetről, illetve a csomagolás hatékonyságát javító innovációs és fenntarthatósági törekvésekről is.
Milyen fontos szabályozási változások lépnek életbe a Magyar Élelmiszerkönyvben, és ezek mely iparágakat érinthetik?
Hogyan alakulhatnak az élelmiszeripari vállalkozások bel- és külpiaci lehetőségei 2026-ban?
Mely tényezők befolyásolhatják az élelmiszerek iránti keresletet és a fogyasztói trendeket?
Milyen közösségi agrármarketing programokhoz csatlakozhatnak az élelmiszeripari társaságok az idén?
Mi lesz a sorsuk az élelmiszerkereskedelmet befolyásoló állami/kormányzati intézkedéseknek?
Hogyan alakulhat az élelmiszercsomagolást érintő szabályozási környezet?
Melyek az innovatív és fenntartható élelmiszercsomagolás legújabb eredményei?
Több olyan fontos módosítás is hatályba lépett januártól a hazai földpiacon, amely hatással lehet a földvásárlási és földhasználati lehetőségekre. A szekció azt mutatja be, milyen földvásárlási és bérleti viszonyok jellemzik ma a hazai földpiacot, miként változhatnak a földárak és a földbérleti díjak, illetve a jogszabályi módosítások nyomán lehet-e piacnyitásra számítani a földvásárlásban és a földhaszonbérletben. További kiemelt témaként a szakértők kitérnek arra is, hogyan és milyen feltételekkel folytatódik idén az elmúlt években megkezdett állami földértékésítési program.
Milyen szabályozási változások léptek életbe januártól a hazai földpiacon?
Hogyan alakulhatnak idén és hosszabb távon a hazai földárak és földbérleti díjak?
Megnyílik-e földvásárlási lehetőség Magyarországon a befektetők számára is, vagy továbbra is a gazdálkodók élvezhetnek előnyt?
Hogyan módosulhat a következő időszakban az elővásárlási és előhaszonbérleti sorrend?
Milyen feltételekkel folytatódik idén az állami földfértékesítési program, és a későbbiekben milyen szerepet tölthet be az állami földtulajdonlás a hazai földpiacon?
Mennyit kell költeniük idén inputanyagokra a mezőgazdasági termelőknek, ha szakszerűen, gazdaságosan és hatékonyan akarják megművelni termőterületeiket? – a szántóföldi növénytermelés mai jövedelmezőségi helyzetben ez az egyik legfontosabb kérdés az ágazati szereplők számára. A szekció válaszokat ad arra, hogyan alakulhatnak a műtrágyázást, a növényvédelmet és a vetőmaghasználatot befolyásoló piaci folyamatok, milyen átendenciák érvényesülhetnek az inputanyaggazdálkodásban, illetve miként változhat a termékkínálat a hazai piacon. A kerekasztal-beszélgetés emellett bemutatja a mezőgazdasági inputanyagfelhasználás fenntartható és innovatív technológiai megoldásait, illetve a mai kihívásokhoz igazodó termékfejlesztéseket is.
Milyen árviszonyok várhatók idén a mezőgazdasági inputpiacokon?
Mely piaci folyamatokra érdemes figyelni a műtrágyázásban, a növényvédelemben és a vetőmaghasználatban?
Milyen termékkínálatra lehet számítani a hazai inputanyagpiacon, hogyan változnak a termelői igények?
Melyek az inputanyaggazdálkodás fenntartható és innovatív technológiai megoldásai?
Milyen új termékfejlesztésekkel találkozhatnak a termelők, és milyen kihívásokhoz igazódnak a a műtrágyázási, a növényvédelmi és a vetőmagpiaci innovációk?
Több olyan fontos módosítás is hatályba lépett januártól a hazai földpiacon, amely hatással lehet a földvásárlási és földhasználati lehetőségekre. A szekció azt mutatja be, milyen földvásárlási és bérleti viszonyok jellemzik ma a hazai földpiacot, miként változhatnak a földárak és a földbérleti díjak, illetve a jogszabályi módosítások nyomán lehet-e piacnyitásra számítani a földvásárlásban és a földhaszonbérletben. További kiemelt témaként a szakértők kitérnek arra is, hogyan és milyen feltételekkel folytatódik idén az elmúlt években megkezdett állami földértékésítési program.
Milyen szabályozási változások léptek életbe januártól a hazai földpiacon?
Hogyan alakulhatnak idén és hosszabb távon a hazai földárak és földbérleti díjak?
Megnyílik-e földvásárlási lehetőség Magyarországon a befektetők számára is, vagy továbbra is a gazdálkodók élvezhetnek előnyt?
Hogyan módosulhat a következő időszakban az elővásárlási és előhaszonbérleti sorrend?
Milyen feltételekkel folytatódik idén az állami földfértékesítési program, és a későbbiekben milyen szerepet tölthet be az állami földtulajdonlás a hazai földpiacon?
Mennyit kell költeniük idén inputanyagokra a mezőgazdasági termelőknek, ha szakszerűen, gazdaságosan és hatékonyan akarják megművelni termőterületeiket? – a szántóföldi növénytermelés mai jövedelmezőségi helyzetben ez az egyik legfontosabb kérdés az ágazati szereplők számára. A szekció válaszokat ad arra, hogyan alakulhatnak a műtrágyázást, a növényvédelmet és a vetőmaghasználatot befolyásoló piaci folyamatok, milyen átendenciák érvényesülhetnek az inputanyaggazdálkodásban, illetve miként változhat a termékkínálat a hazai piacon. A kerekasztal-beszélgetés emellett bemutatja a mezőgazdasági inputanyagfelhasználás fenntartható és innovatív technológiai megoldásait, illetve a mai kihívásokhoz igazodó termékfejlesztéseket is.
Milyen árviszonyok várhatók idén a mezőgazdasági inputpiacokon?
Mely piaci folyamatokra érdemes figyelni a műtrágyázásban, a növényvédelemben és a vetőmaghasználatban?
Milyen termékkínálatra lehet számítani a hazai inputanyagpiacon, hogyan változnak a termelői igények?
Melyek az inputanyaggazdálkodás fenntartható és innovatív technológiai megoldásai?
Milyen új termékfejlesztésekkel találkozhatnak a termelők, és milyen kihívásokhoz igazódnak a a műtrágyázási, a növényvédelmi és a vetőmagpiaci innovációk?
Hatalmas indulatokat és feszültséget kavarnak az uniós és a hazai agráriumban az EU-s Közös Agrárpolitika (KAP) reformtervei, amelyek érintenék a gazdálkodóknak járó támogatások elosztását is. Bár Christophe Hansen uniós agrárbiztos azt ígéri, hogy az Európai Bizottság garantálja a jövedelemtámogatásokat a gazdálkodók számára és a KAP-szabályozás is tovább egyszerűsödik majd, a Közös Agrárpolitika jövővel kapcsolatban egyre komolyabb kételyek fogalmazódnak meg. A szekció azt mutatja be, hol tartanak ma az uniós KAP újabb reformjának előkészületei és ezzel kapcsolatban az idén milyen fejleményekre számíthatnak a hazai agrárpiaci szereplők. A szakértők részletesen elemzik, kik lehetnek a nyertesei és a vesztesei a ma megismerhető, tervezett szabályozási változtatásokra, és a várható fejleményekre hogyan készülhetnek fel a hazai agrárium résztvevői.
Hogyan változhatnak a hazai agrárgazdasági szereplők támogatási lehetőségei a 2027 utáni új uniós KAP-ban?
Melyek lesznek a KAP-reformmal kapcsolatos legfontosabb események 2026-ban, mire érdemes odafigyelniük az ágazat résztvevőinek?
Várhatók-e további egyszerűsítések az uniós Közös Agrárpolitikában?
Melyek lehetnek a hazai agrárgazdaság szereplőit leginkább érintő új követelmények a 2027 utáni KAP-ban?
A KAP várható változásaira hogyan kezdheti meg a felkészülést a magyar agrárium?
Várhatóan kik lesznek új KAP vesztesei és nyertesei, illetve a legjobb alkalmazkodás érdekében már az idén milyen döntéseket érdemes meghozniuk a gazdálkodóknak?
Kapcsolat
