Agrárszektor Konferencia 2026

Sok szempontból kedvezőbben alakul Magyarországon a korábbiakhoz képest a makrogazdasági környezet, de például a forinterősödés nem minden vállalkozásnak előnyös, és az elszálló költségvetési hiány is aggodalmakra adhat okot. A szekció első kerekasztal-beszélgetése azt mutatja be, milyen makropályára lehet kilátás a közeljövőben, és melyek azok a fő tényezők, amelyek a vállalkozások szempontjából is fontosak és döntően meghatározhatják a makrogazdasági folyamatokat. A szekció másik beszélgetése pedig arra fókuszál, miként változhatnak az agrárgazdaság finanszírozási feltételei, illetve az ágazati szereplők számára elérhető hitelkonstrukciók kondíciói. Rendkívül lényeges szempont az is, hogy a soha nem látott aszály miatti helyzet hogyan befolyásolja az egyes gazdasági szereplők hitelképességét, illetve az éghajlatváltozás következményei milyen módon változtatják meg az agrárszektor megítélését a bankok körében. A beszélgetés emellett kitér az ágazati szereplők számára meghirdetett hitelmoratórium(ok) értékelésére és az agrárfinanszírozást könnyítő kedvezményes lehetőségekre és támogatásokra is.

Hogyan alakulhat az agrárszektor számára is fontos makropálya a következő időszakban?

A makrogazdasági változások miként hatnak az egyes piaci szereplőkre az agráriumban?

Milyen finanszírozási környezetre és feltételekre kell felkészülniük az agrárgazdaságban érdekelt vállalkozásoknak?

Milyen hitelkondíciók jellemezhetik a rövid és hosszabb távú agrárhitelezést, és finanszírozhatósági szempontból hogyan módosulhat az agrárium megítélése a bankok körében?

A soha nem látott idei aszály miként befolyásolja az agrárpiaci szereplők hitelképességét, milyen újabb követelményeket támasztanak a bankok?

Segít-e az agrárgazdálkodók helyzetén a rendkívüli aszály miatt életbe léptetett hitelmoratórium, és melyek a konstrukció legfontosabb részletei?

Milyen kedvezményes és támogatott hiteleket vehetnek igénybe az agrárvállalkozások, illetve az agrárfinanszírozásban milyen további könnyítésekre lenne szükség?

Az AgroVIRTUS Magyarország egyik legmeghatározóbb agrár tehetséggondozó programsorozata, amely lehetőséget teremt az egyetemi hallgatóknak, hogy tudásukat valós üzleti kihívásokon keresztül fejlesszék.  A programsorozat a hallgatók számára az egyetemi kereteken túlmutató, magasabb szintű szakmai fejlődési lehetőségeket teremt, illetve összekapcsolja a felsőoktatás tehetségeit az agrárium meghatározó vállalataival. Az együttműködések révén a hallgatók első kézből ismerhetik meg az szektor működését, míg az agrárvállalkozások közvetlen kapcsolatot építhetnek a jövő szakembereivel. A 2026-os AgroVIRTUS verseny nyilvános döntőjének az Agrárszektor Konferencia ad otthont.

Rendelkezésre áll-e a megfelelő mennyiségű és minőségű alapanyag ahhoz, hogy a hazai takarmányipar ki tudja elégíteni a belföldi állattenyésztési igényeket? – többek között erre a kérdésre fókuszál a szekció első beszélgetése, amely a meghatározó takarmánygyártók első számú vezetőinek részvételével ad átfogó képet az aszály miatt kialakult helyzetről. Fontos szempont, hogy az állattartók milyen árviszonyokkal kalkulálhatnak, a jelenlegi extrém körülmények között miként optimalizálhatják takarmányfelhasználásukat, illetve melyek azok a modern technológiák, amelyek segítségével csökkenthetők a takarmányköltségek és javítható a takarmányozás hatékonysága. A szekció másik beszélgetése azt elemzi, meddig tarthat a tejszektort hosszú ideje sújtó válság, illetve mikor számíthatnak a gazdálkodási feltételek javulására a hazai ágazati szereplők. Szó lesz arról is, hogy az eddigi állami beavatkozásokkal mennyire sikerült enyhíteni az ágazati nehézségeket, illetve milyen további beavatkozások kellenének ahhoz, hogy a szektorban érdekelt vállalkozások túlélhessék a jelenlegi viszontagságos körülményeket.

Milyen mértékű takarmányhiány léphet fel a hazai piacon az idei súlyos szárazság miatt?

Honnan és milyen árakon szerezhetik be alapanyagaikat a takarmánygyártók, és indokoltak-e állami beavatkozások a keresleti-kínálati viszonyok stabilizálása érdekében?

Hogyan változhatnak jövőre a takarmányárak, és melyek azok a piaci folyamatok, amelyek jelentősen meghatározhatják az áralakulást?

Hogyan optimalizálhatók a takarmányköltségek aszályos környezetben, és milyen modern technológiai megoldásokat alkalmazhatnak az állattartók a takarmányköltségek csökkentésére?

Mikor enyhülhet a tejpiacot sújtó válság, meddig tarthatnak ki a hazai termelők?

Milyen tejárak prognosztizálhatók 2027-re, és ezek jelenthetnek-e jövedelmet az állattartók számára?

Csökkenthető-e az ágazat külpiaci függősége, és növelhető-e a termékpályán a hazai feldolgozottsági szint?

Hogyan védhetik ki a tejtermelők a minőségi és mennyiségi veszteségeket a rendkívül meleg időjárási időszakokban?

Mi lesz a sorsa a beütemezett tejágazati fejlesztéseknek, és miért veszélyes a beruházások elhalasztása?

Már a közeljövőben megnyílhat a lehetősége egyes várakozások szerint annak, hogy humanoid robotok jelenjenek meg a mezőgazdaságban is. Az agráriumot is érintő technikai-technológiai fejlődés szédítő tempóban zajlik, és a mesterséges intelligencián alapuló újítások alkalmazása egyre gyakoribbá és általánosabbá válik. Új kihívásokat hoznak a szektorban a szélsőséges időjárási események is, és a negatív hatások csökkentésére újabb és újabb technikai válaszok születnek. Ezért a termelők szempontjából elengedhetetlen az is, hogy megismerjék a precíziós gazdálkodás, az agrárdigitalizáció és a drónhasználat legmodernebb megoldásait, amelyek felhasználásával sikeresebbé tehetik gazdálkodásukat. A szekció átfogó képet nyújt a mezőgazdaság technikai megújulási folyamatairól, a hazai géppiaci trendekről, illetve a gépvásárlásokat könnyítő támogatásokról és finanszírozási konstrukciókról.

Van-e létjogosultsága a humanoid robotok alkalmazásának a mezőgazdaságban?

Mely tevékenységeikhez használhatják fel a mesterséges intelligenciát az agrárgazdasági vállalkozások, és melyek a legnagyobb előnyök és kockázatok?

Melyek a legújabb fejlesztések a precíziós gazdálkodásban, az agrárdigitalizációban és a drónhasználatban?

Az utóbbi időszak visszaesése/stagnálása után lendületet vesz-e a hazai mezőgazdasági géppiac?

Milyen támogatások és finanszírozási (lízing)konstrukciók könnyíthetik a gépvásárlásokat a hazai gazdálkodók számára?

Óriási kihívásoknak kell megfelelniük a termékgyártó és a forgalmazó vállalkozásoknak a növényvédőszer, a vetőmag- és a műtrágyaszektorban a klímaváltozás negatív hatásai és a növénytermelést sújtó jövedelmezőségi gondok miatt. A gazdálkodók mozgástere az értékesítési bevételkiesések hatására az inputanyagbeszerzéseknél szűkül, miközben olyan termékek és technológiák alkalmazására kellene áttérniük, amelyek révén tompíthatják az időjárási szélsőségek – leginkább a brutális csapadékhiány – kedvezőtlen következményeit. A szekció azt tekinti át, hogyan alakul a kereslet és a kínálat a mezőgazdasági inputanyagpiacon, a gyártók és a forgalmazók miként tudják kiszolgálni a folyamatosan változó termelői igényeket, illetve a mezőgazdasági felhasználók milyen árviszonyokkal, termékkínálattal és innovációkkal találkozhatnak 2027-ben.

Miként hat az inputanyag-vásárlásokra a rendkívüli aszály és a szántóföldi növénytermelést sújtó nehéz piaci helyzet a hazai agráriumban?

A növényvédőszer gyártók és - forgalmazók hogyan tudják kiszolgálni a változó termelői igényeket, figyelembe véve a fenntarthatósági követelményeket is?

Milyen növényfajokkal és -fajtákkal védekezhetnek a gazdálkodók az aszály ellen, és hogyan érdemes kialakítaniuk vetésszerkezetüket?

Melyek a modern műtrágyázás termék- és technológiai jellemzői, amelyek segíthetnek felvenni a harcot az időjárási szélsőségekkel szemben?

Milyen lényeges szabályozási változások várhatók a mezőgazdasági inputfelhasználásban 2027-ben?

Hogyan alakulhatnak jövőre az inputanyagárak, és melyek lehetnek a legfontosabb árbefolyásoló tényezők?

Mekkora kockázatot vállalnak a gazdálkodók, ha indokolatlan spórolással visszafogják imputanyag-felhasználásukat?

Van-e esély arra, hogy extrém gazdálkodási körülmények között is látványos eredményeket érjünk el a hazai agráriumban? – ez a fő témája a szekció első kerekasztal-beszélgetésének, amely igyekszik rávilágítani a titok nyitjára és a követendő példákra. Támpontokat kaphatunk többek között ahhoz, hogy a rendkívüli szárazság közepette el lehet-e érni Magyarországon húsz tonnás hektáronkénti kukoricahozamokat, vagy egy rendkívüli járványveszélyes és piaci nehézségekkel terhelt időszakban lehet-e sikeresen vezetni egy sertéstartó gazdaságot. Az exkluzív szakértői beszélgetés összességében arra kíván rávilágítani, hogyan lehet kedvezőtlen gazdálkodási környezetben kihasználni a magyar agrárgazdaság adottságait és mire van szükség ahhoz, hogy az agrárszektor versenyképes legyen és kimagaslóan jó eredményeket is érjen el. A szekció másik, nyilvános programjában az AgroVIRTUS LeadersLab agrárfókuszú vezetőképző program záróprezentációi hangzanak el, amelyek napjaink egyik legégetőbb feladatára, a generációváltással összefüggő gazdaságátadás támájára fókuszálnak.

Vannak-e kitörési lehetőségek a magyar agráriumban a rendkívül kedvezőtlen időjárási és piaci viszonyok között is?

Hogyan javíthatnak gazdálkodási gyakorlatukon a termelők annak érdekében, hogy extra teljesítményt és profitot érjenek el

Elérhetetlen álom vagy reális cél lehet-e a növénytermelő gazdaságok számára a 20 tonnás hektáronkénti takarmánykukorica-termés?

Mi kell ahhoz, hogy sikeresek lehessenek az állattartók az állategészségügyi fenyegetettség és a rossz piaci helyzet ellenére is?

Melyek azok a kiváló adottságok a magyar agráriumban, amelyekre építhetnek a hazai agrárpiaci szereplők?

Számos sürgős szabályozási változtatásra lenne szükség ahhoz, hogy a hazai kertészeti vállalkozások hatékonyabban tudják végezni tevékenységeiket. Ilyen a már sokszor kilátásba helyezett áfacsökkentés a zöldségekre és a gyümölcsökre, az árrésstoppal kapcsolatos kedvezőtlen piaci hatások megszüntetése, vagy a kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozó szabályozás felülvizsgálata. A szekció részletesen elemzi azokat a módosítási terveket/kezdeményezéseket, amelyek a jelenleginél jobb szabályozási környezetet teremthetnek a kertészeti szektorban. A beszélgetés emellett kitér az ágazatot sújtó szélsőséges időjárási jelenségek elleni védekezésre és kertészetek versenyképességét javító fejlesztési és beruházási lehetőségekre is.

Lesz-e áfacsökkentés a zöldségekre és a gyümölcsökre, és mi lehet annak mértéke?

Milyen kedvezőtlen hatásokat fejt ki az árrésstop a kertészeti szektorban, és indokolt lehet-e az intézkedés megszüntetése

Mekkora terhet rónak a kiterjesztett gyártó felelősségre vonatkozó előírások a kertészetekre?

Hogyan védekezhetnek leghatékonyabban a kertészeti vállalkozások a szélsőséges időjárási hatások ellen?

Hogyan alakulnak a kifizetések az állami kárenyhítési rendszerben, és milyen védelmet nyújthatnak a piaci alapú növénybiztosítások?

Milyen további versenyképességjavító beruházásokra lenne szükség a kertészeti szektorban, és milyen eredményt hozhatnak a közelmúltban kiírt fejlesztési pályázatok?

Rendkívüli állategészségügyi helyzet alakult ki a sertés- és a baromfiszektorban, mivel az afrikai sertéspestis vírusa idén megjelent a haszonállattartó telepeken, több baromfitartó gazdaságban pedig a baromfipestis kórokozóját azonosította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A szekció arra fókuszál, mit kell tenniük a gazdálkodóknak ahhoz, hogy megvédjék állatállományaikat, illetve milyen további hatósági intézkedések és szabályozási szigorítások várhatók a súlyos gazdasági károkkal járó betegségek visszaszorítására. A kerekasztal-beszélgetés kitér a meghatározó állattenyésztési ágazatok piaci helyzetére és az ágazat fejlesztési-támogatási lehetőségeire is. A szekcióban a baromfiágazat előtt álló kihívásokat nemzetközi baromfiszimpózium részletezi, amelyben részt vesz az egyik legnagyobb európai szakmai szervezet, a Európai Baromfifeldolgozók és Baromfikereskedők Szövetségének elnöke is. A Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferencián fertőtlenítő kapukat és állomásokat állít fel, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy a rendezvény állategészségügyi szempontból is biztonságos legyen.

Mit kell tenniük a sertéstartóknak annak érdekében, hogy megakadályozhassák az afrikai sertéspestis terjedését a haszonállattartó telepeken?

Hogyan védekezhetnek a baromfitermelők leghatékonyabban a baromfipestis vírusa ellen?

Hogyan értékeli a hazai állategészségügyi helyzetet a Nébih, és milyen további hatósági intézkedések/szigorítások várhatók az állattartás biztonsága érdekében?

Milyen felvásárlási árak valószínűsíthetők a meghatározó állattenyésztési ágazatokban 2027-ben és hosszabb távon?

Milyen fejlesztési lehetőségek nyílhatnak az állattartók előtt, és hogyan alakulhatnak az állattenyésztő gazdaságok támogatási lehetőségei?

Melyek ma a legnagyobb kihívások az európai baromfiszektorban?

Milyen ma a baromfiágazati termékpályák helyzete, és milyen fejlődési lehetőségek nyílhatnak meg a vállalkozások előtt a következő időszakban?

Átfogó felülvizsgálat és gyökeres átalakítás zajlik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál (NAK), amely várhatóan teljesen megújult módon, újonnan felálló vezetéssel folytatja tevékenységét 2027-től. A szekció első beszélgetése felvázolja a NAK-reform mellett és ellen szóló érveket, és részletesen bemutatja, hogy a különböző szakértői álláspontok szerint a hazai agrárágazat szereplői milyen szervezeti rendszerű és tevékenységi körű agrárkamarát tartanak szükségesnek, indokolt-e a kötelező tagság fenntartása és milyenek lehetnek a tagdíjfizetési követelmények az új szabályozási körülmények között működő szervezetben. A szekció másik kerekasztal-beszélgetése pedig arra fókuszál, milyen feltételekkel lép majd életbe az új típusú adónemként beharangozott vagyonadó, és ez milyen mértékben érintheti az agrárgazdasági vállalkozókat és társaságokat. Emellett a szakértók áttekintik az agráradózással összefüggő egyéb kérdéseket, várható változásokat is.

Az átalakítás után milyen formában működhet tovább az agrárkamara, melyek lesznek fő tevékenységei?

Marad-e a kötelező kamarai tagság, és milyen érvek szólnak annak fenntartása vagy eltörlése ellen?

Mi lesz a falugazdász-hálózat sorsa az agrárkamara új működési keretei között?

Változnak-e a tagdíjfizetési előírások, és ez hogyan érintheti a különböző méretű agrárgazdasági vállalkozásokat?

Melyek lesznek a kilátásba helyezett vagyonadó legfontosabb szabályozási előírásai?

Kiterjed-e a vagyonadó az agrárgazdasági szereplőkre, illetve mely gazdálkodókat és cégtulajdonosoka kötelezhetik adófizetésre?

Milyen vagyonelemek után kell majd vagyonadót fizetni?

Hogyan változhat az agráriumra vonatkozó általános adózási környezet, a vagyonadón kívül várhatók-e jelentős módosítások?

Milyen új stratégiai célok szerint kell továbbfejleszteni a hazai élelmiszeripart annak érdekében, hogy az egész magyar agrárium teljesítőképessége és eredményessége javuljon? – ez áll a szekció tematikájának középpontjában, amely kitér arra is, hogy a koncepcionális irányváltásból miként tudnak legjobban profitálni az iparág vállalkozásai. Markáns új szempontként merül fel, hogy elsősorban nem mennyiségi értelemben kell növelni a hazai agrárium teljesítményt, hanem nagyobb hozzáadott értéket képviselő, magasabban feldolgozottságú, piacképes termékeket kell előállítani, és ebben az élelmiszeripar kulcsszerepet tölthet be. A szekció ennek kapcsán foglalkozik az iparág piacra jutási lehetőségeivel, az élelmiszerpiaccal összefüggő trendekkel és szabályozási intézkedésekkel, a közösségi agrármarketing eszközrendszerével, illetve az élelmiszeripari vállalkozások versenyképességét javító támogatási programokkal. Így szó lesz a közelmúltban benyújtott vidékfejlesztési pályázatok sorsáról, illetve azok megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos kérdésekről is.

Milyen új stratégiai elvárások fogalmazódnak meg a hazai élelmiszeripari vállalkozásokkal szemben?

Hogyan lehet a mennyiségi termelés helyette a nagyobb hozzáadott értéket képviselő, minőségi termelés szempontjait érvényesíteni az élelmiszeriparban?

Milyen fejlesztések szükségesek ahhoz, hogy a nyersanyagexport helyett több alapanyagot dolgozhassanak fel a hazai élelmiszergyártók?

Mi lesz a közelmúltban benyújtott élelmiszeripari pályázatok sorsa, indulhatnak-e újabb támogatási programok?

Milyen változások várhatók az élelmiszer-kereskedelmet érintő szabályozásban, és hogyan alakulhat az élelmiszerek iránti hazai piaci kereslet?

Milyen bel- és külpiaci közösségi marketingprogramok segíthetik az élelmiszertermékek piacra jutását 2027-ben?

A 2025 októberében közzétett, „A mezőgazdaság generációs megújulására vonatkozó stratégia” az Európai Bizottság egyik szakpolitikai prioritása. A stratégia azt az ambiciózus célt tűzi ki, hogy 2040-ig a fiatal mezőgazdasági termelők jelenlegi 12 %-os arányát – új mezőgazdasági termelőket is bevonva – 24 %-ra kell növelni úgy, hogy a mezőgazdasági kiadások legalább 6 %-át a generációs megújulásra kell fordítani. A bizottság azt javasolta, hogy nemzeti és regionális partnerségi terveik részeként 2028-ig valamennyi tagállam dolgozza ki saját generációs megújulási stratégiáját a mezőgazdaságra vonatkozóan. Ezzel párhuzamosan megkezdődtek Magyarországon is a 2028-tól induló új uniós Közös Agrárpolitikához (KAP) kapcsolódó tervezési folyamatok, amelyek részeként az egyik legfontosabb kérdés, hogy az agrárium megújulása, ezen belül a generációs megújulás mennyire lesz prioritás az új programozási időszakban. A szekció összefoglalja, milyen támogatási lehetőségek nyílhatnak a fiatal gazdálkodók számára a várhatóan szűkülő uniós támogatási környezetben, illetve milyen új támogatási formákra lenne szükség a változó piaci és időjárási viszonyok miatt. A beszélgetés többek között kitér a fiatal induló gazdák támogatási rendszerhez fűződő elvárásaira, a generációs megújulás támogatási és szabályozási eszközrendszerére és a szükségesnek tartott, fiatal gazdálkodóknak segítő új finanszírozási formákra is. 

Hogyan lehet az uniós stratégiában megfogalmazott célokat a hazai keretek közé beilleszteni?

Milyen intézkedéseket tartanak különösen fontosnak a fiatal gazdálkodók?

Hogyan lehetséges valós szinergiát teremteni az egyes intézkedések és beavatkozások között?

A jelenlegi, pénzügyi fókuszú megközelítést hogyan lehet kiváltani, kiegészíteni a humán fejlesztési elemekkel?

Mik a gazdaságátadást ösztönző hazai szabályozás eddigi tapasztalatai, milyen módosításokra lenne szükség?

Hogyan változhatnak a fiatal gazdálkodók támogatási lehetőségei a 2028 utáni uniós Közös Agrárpolitikában?

Mennyire lesz prioritás a hazai agrárium generációs megújítása az új KAP-ciklus programozási időszakában?

Milyen új támogatási formák könnyítenék a fiatal gazdálkodók helyzetét a változó piaci és éghajlati körülmények között?

Melyek a fiatal, induló gazdák legfontosabb elvárásai a támogatási rendszerrel kapcsolatban?

Milyen lehet Magyarországon a generációs megújulás támogatási és szabályozási eszközrendszere?

Melyek a legjobb nemzetközi támogatási és szabályozási példák a generációváltás gyorsítására és ösztönzésére?

Milyen finanszírozási formák könnyíthetnék a fiatal gazdálkodók helyzetét az új KAP időszakában?

Heves vitákat váltott ki Magyarországon, hogy az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa a közelmúltban elfogadta azt a rendeletet, amely új szabályozást léptet életbe az úgynevezett új génkezelési technikákkal (NGT) előállított növényekre. Az uniós indoklás szerint a döntés növeli az agrár-élelmiszeripari ágazat versenyképességét és fenntarthatóságát, hazai zöld szervezetek – köztük az ökológiai gazdálkodók képviselői – viszont azt sürgetik, hogy Magyarország lépjen fel jogi eszközökkel a szabályozás ellen. A szekció sorra veszi az NGT-növényekkel kapcsolatos előnyöket és kockázatokat, illetve értékeli, hogy az új génkezelési/génszerkesztési technikák alkalmazása előnyös vagy hátrányos lenne a magyar agráriumban. Másik fő témaként a szakértők elemzik az ökológiai gazdálkodással előállított termékek piaci lehetőségeit, illetve az extrém időjárás ökotermelésre gyakorolt hatásait és a gazdálkodásban alkalmazható kárcsökkentő/védekezési lehetőségeket.

Mi jellemzi az új génkezelési technikákat, illetve az így előállított mezőgazdasági haszonnövényeket?

Mit tartalmaz az unió NGT-növényekre vonatkozó, közelmúltban elfogadott szabályozása?

Az NGT-növények létrehozása tekinthető-e modern nemesítési eljárásnak?

Milyen kockázatokat jelenthetnek a génkezelési technikákkal előállított növények a hazai agráriumban?

Összeegyeztethető-e az ökológiai gazdálkodás az NGT-növények alkalmazásával?

Milyen újabb értékesítési lehetőségek nyílhatnak az ökológiai termékek előtt, növekszik-e a piaci kereslet?

Az idei időjárási katasztrófahelyzet milyen szabályozási könnyítéseket tehet szükségessé az ökológiai gazdálkodásban

Hogyan javíthatók az ökotermelés vízgazdálkodási/öntözési feltételei?

Történelmi fordulat következett be az idén a hazai szántóföldeken, mivel a napraforgó vesésterülete előszőr haladta meg a takarmánykukoricáét a növénytermelő gazdaságok vetésszerkezetében. A változások is mutatják, hogy jelentősen módosulnak e két fő szántóföldi növény termelési feltételei, illetve átalakulnak az értékesítési-piaci lehetőségek is. A szekció bemutatja, hogyan alakulhatnak a napraforgó- és a takarmánykukorica-termelés jövedelmezőségi kilátásai 2027-ben, illetve mi lehet a jövője a két növénynek a hazai agráriumban. A kerekasztal-beszélgetés kitér a feldolgozók alapanyagokkal szembeni elvárásaira, illetve arra, hogy a gazdálkodók milyen fajtaválasztással és technológiai megoldásokkal védekezhetnek a szélsőséges időjárás, illetve annak következményei ellen.

Hogyan alakulhat a napraforgó és a takarmánykukorica vetésterülete 2027-ben?

Konkurál-e egymással a két haszonnövény a hazai szántóföldeken?

Milyenek lehetnek a napraforgó- és a kukoricatermelők jövedelmezőségi kilátásai, hogyan változhatnak a felvásárlási árak?

Van-e jövője Magyarországon a kukoricatermelésnek a drasztikus időjárási változások miatt?

Melyek a feldolgozóipar legfontosabb elvárásai a napraforgó-alapanyagokkal szemben?

Milyen technológiai megoldásokkal és fajtaválasztással védekezhetnek a gazdálkodók a szélsőséges időjárási hatások ellen?

Rendkívül fontos és meghatározó az agrárgazdaságban is a felgyorsult technikai és technológiai fejlődés, mivel ma már szinte dömpingszerűen születnek olyan újítások, amelyek látványosan javíthatják a gazdálkodási körülményeket, segíthetik az alkalmazkodást a rohamosan változó környezeti feltételekhez és növelhetik az egyes agrártevékenységek eredményességét az árutermelő gazdaságokban. A szekció azokat a kiemelkedő idei innovációs eredményeket foglalja össze, amelyek megismerése és alkalmazása fontos lehet a hazai agrárium számára is. A szekcióban hat, egyenként tízperces előadás hangzik el.

A klímaváltozás, az aszály, a vízhiány, a magas inputköltségek és a támogatási rendszer átalakulása egyszerre kényszeríti új pályára a mezőgazdaságot. A következő évek nagy kérdése már nem pusztán az, hogyan termeljünk többet, hanem az, hogyan őrizzük meg a termelés alapjait, miközben a gazdálkodás jövedelmező és az élelmiszer-előállítás biztonságos marad. Ehhez a vizet, a talajt, a növénytermesztést, az állattenyésztést, a tápanyag-gazdálkodást és a támogatáspolitikát is egy rendszer részeként kell kezelni. A jó talajszerkezet, a megfelelő szervesanyag-tartalom és az aktív talajbiológia egyszerre javíthatja a vízgazdálkodást, a növények ellenálló képességét és a tápanyagok hasznosulását. Ezáltal a talaj állapota közvetlenül összekapcsolódik a termésbiztonsággal, az inputigénnyel és végső soron a gazdálkodók jövedelmezőségével. Ennek kapcsán egyre nagyobb figyelem irányul az egészséges talaj- egészséges növény-egészséges élelmiszer összefüggésére is. A mezőgazdaság fenntarthatósága így már nem kizárólag környezetvédelmi kérdés, mivel a termőföld állapota az élelmiszerminőség, a fogyasztói elvárások és az emberi egészség felől nézve is új értéket kaphat.

Milyen szerepet játszhat a talajbiológia és a szervesanyag-gazdálkodás a termésbiztonság és a gazdálkodói jövedelmezőség javításában?

Valóban összekapcsolható-e az egészséges talaj, az egészséges növény és a magasabb minőségű, egészségesebb élelmiszer?

Melyek azok a modern technológiai megoldások, amelyek hozzájárulhatnak a talajállapot javításához?

Mekkora lehetőség rejlik a komposztok, a szerves melléktermékek és a talajjavítók mezőgazdasági hasznosításában?

Létrejöhet-e új egyensúly a műtrágyázás, a szerves tápanyagforrások és a talajbiológiai megoldások között?

Új szerepet kaphat-e a lucerna és a pillangós növények termesztése a vetésforgóban, a takarmányozásban, az AKG-ban és a talajvédelemben?

Lehet-e a fenntarthatóbb gazdálkodás egyben jövedelmezőbb is, és mely változtatások hozzák a leggyorsabban kézzelfogható eredményt a gazdálkodók számára?

A támogatási rendszer, illetve annak átalakítása miként segítheti a fenntartható talajgazdálkodást?

Hogyan lehet alkalmazni az agrárgazdaságot érintő innovációs eredményeket a magyar gyakorlatban és a szektor vállalkozásainak mindennapi működésében? – e kérdést járja körbe a szekció, amely összefoglalja az agrárium szempontjából fontos innovációs trendeket Magyarországon és a világban. Napjainkra különösen megkerülhetetlenné vált, hogy az agrárpiaci szereplők megfelelő lépéseket tegyenek a felgyorsult éghajlatváltozás drasztikus hatásai ellen, mert a kedvezőtlen időjárási tendenciák sok helyütt már a termelés fenntartását is veszélyeztetik. Ezért a hazai gazdálkodók körében is minden korábbinál sürgetőbbé vált, hogy megismerjék és lehetőség szerint minél gyorsabban alkalmazzák is az elérhetővé vált innovációs termékeket és technológiákat.

Melyek ma az agráriumot érintő nemzetközi és hazai innováció fő irányai?

Milyen innovációs eredmények állnak rendelkezésre ahhoz, hogy az agrárpiaci szereplők megfelelő válaszokat adhassanak az éghajlatváltozási kihívásokra?

A gazdálkodók hogyan ismerkedhetnek meg az agrárium szempontjából fontos újításokkal, és minként használhatják fel azokat saját termelési gyakorlatukban?

Milyen programok/támogatások segítik az agráriumban érdekelt vállalkozásokat abban, hogy adaptálhassák a hazai és a nemzetközi innovációs fejlesztéseket?

Milyen versenyelőnyöket nyújthat a hazai agrárvállalkozások számára, ha minél gyorsabban  alkalmazzák a technikai és technológiai újításokat, és ehhez jellemzően mekkora befektetésekre van szükség?

Elindította a kormány a Szent István Vidékfejlesztési Programot, amely az önkormányzatok mellett az agrárium szempontjából is lényeges lehet, ha hozzájárulhat a vidék népességmegtartó képességének javításához. Emellett tovább folytatódik az az agrár- és vidékfejlesztési pályázati program, amelyeket a magyar költségvetésből és az uniós Közös Agrárpolitikai forrásaiból finanszíroz a kormány. Kérdés azonban, mi lesz a már benyújtott pályázatok sorsa, és lehetnek-e újabb kiírások, illetve jelentős módosítások ebben az uniós költségvetési ciklusban. A nyertes fejlesztési pályázatok szempontjából az is meghatározó, hogyan finanszírozható a beruházások megvalósítása, illetve milyen szempontrendszer alapján történik meg a támogatások kifizetése és a projektek ellenőrzése. A szekció foglalkozik a területelapú vidékfejlesztési támogatások kifizetéseivel is.

Milyen intézkedéseket tartalmaz a Szent István Vidékfejlesztési Program, és ez milyen mértékben érintheti az agráriumot?

Mi lesz a sorsa az uniós Közös Agrárpolitika keretében korábban benyújtott agrár- és vidékfejlesztési pályázatoknak?

Milyen ütemben halad a beadott pályázatok elbírálása, illetve a nyertes projektek megvalósítása?

Az agrárgazdasági ágazatok nehéz helyzete milyen mértékben nehezíti meg a nyertes pályázatok kivitelezését, a finanszírozásban mennyire váltak óvatosabbá a bankok?

A Magyar Államkincstár milyen szempontrendszer alapján végzi a pályázatok ellenőrzését, mire kell figyelniük a nyertes piaci szereplőknek?

Hogyan alakulhat a vidékfejlesztési támogatások kifizetése, melyek a folyósítás fő kritériumai?

Megmaradnak-e a területelapú vidékfejlesztési támogatások, illetve milyen kifizetési ütemezésre számíthatnak a gazdálkodók?

Sokkszerűen érte agráriumot is az idei soha nem látott szárazság, amely egyúttal rávilágított arra, hogy mezőgazdasági szempontból is javítani kell az ország vízgazdálkodási, vízmegtartási helyzetén. A szekció átfogó elemzést nyújt arról, mit tartalmaz a kormány nemrég meghirdetett fenntartható vízgazdálkodási intézkedési terve és „Vizet a tájba” programja, és az új kezdeményezések rövid és hosszabb távon miként javíthatják a mezőgazdasági termelők gazdálkodási körülményeit. Az is égetően fontos kérdéssé vált, milyen gyorsan és mely területeken lehet kiszélesíteni az öntözési lehetőségeket, és ehhez mit kell vállalnia az államnak, illetve mit kell tenniük a gazdálkodóknak. Az is lényeges szempont, hogy az öntözésfejlesztéshez az agrárvállalkozásoknak milyen beruházásokat kell végrehajtaniuk, ehhez lesznek-e további támogatások, illetve milyen további forrásokkal és szabályozás könnyítésekkel igyekszik ösztönözni a kormány a termelők öntözési beruházásait.

Mit tartalmaz a kormány „Vizet a tájba” programja és fenntartható vízgazdálkodási intézkedési terve?

Várhatóan milyen intézkedések születnek a közeljövőben a hazai vízgazdálkodási, vízmegtartási feltételek javítása érdekében?

Az ország mely részein javíthatók az öntözési körülmények, és ehhez milyen állami intézkedésekre és termelői beruházásokra lenne szükség?

Kiírnak-e újabb támogatási pályázatok az öntözés fejlesztésére a mezőgazdasági területeken?

Milyen szabályozási könnyítéseket tervez a kormány a mezőgazdasági vízfelhasználás/öntözés könnyítésére, mi lesz a mezőgazdasági vízjogi engedélyekkel?

Mit lehet tenni azokon a mezőgazdasági területeken, ahol az öntözés nehezen valósítható meg, vagy egyáltalán nem kivitelezhető?

Mennyibe kerülnek és hogyan finanszírozhatók az öntözési célú mezőgazdasági beruházások?

Melyek a legmodernebb öntözési technológiai megoldások, amelyekkel hatékony fejlesztéséket valósíthatnak meg az agrártermelők?