AgroFuture 2026

Néhány éve még utópiának tűnt, ma pedig már kézzelfogható tény a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása a mezőgazdaságban is. A Portfolio Csoport kiemelt feladatának tekinti, hogy az MI-vel kapcsolatos új lehetőségekről tájékoztassa az agrárium szereplőit, illetve hozzájáruljon ahhoz, hogy a gazdálkodók megértsék és használni tudják a mesterséges intelligenciával összefüggő innovációkat. A szekció azt tekinti át, mit jelenthet az MI a mezőgazdaság számára, mely területeken hozhat áttörő eredményeket a gazdálkodásban, illetve alkalmazása milyen előnyöket és kockázatokat hordozhat a vállalkozások számára. A szakértők elemzik azt is, hogy a mesterséges intelligencia felhasználása milyen kézzelfogható eredményeket hozhat azok számára, akik gyakorlati alkalmazása mellett döntenek.

Milyen változásokat hozhat a mesterséges intelligencia a mezőgazdaságban, és az MI-vel kapcsolatos lehetőségekkel hogyan ismerkedhetnek meg a termelők?

Mely agrárgazdasági területeken hozhat áttörést az MI alkalmazása, és a gazdálkodóknak mit kell tenniük annak érdekében, hogy az innovációs fejlesztéseket saját üzemeikben használni tudják?

Melyek a mesterséges intelligencia mezőgazdasági alkalmazásának legnagyobb előnyei és kockázatai?

A gazdálkodás szintjén mennyibe kerül az MI-re alapozott technológiák bevezetése, illetve milyen eredményjavulás várható?

A következő időszakban milyen MI-re alapozott fejlesztések, forradalmi változások jöhetnek a hazai agráriumban?

Alapvető szempont a fenntartható és egészséges termékeket előállító élelmiszertermelésben, hogy Magyarországon is tovább növekedjen az ökológiai művelés alá vont termőterület. A szekció azt veszi górcső alá, hogy a következő időszakban milyen termelési és piaci lehetőségek nyílhatnak az ökológiai gazdálkodás előtt, hogyan változhat a szabályozási környezet, milyen feltéteket kell teljesíteni az átálláshoz, illetve milyen közgazdasági körülmények között éri meg az ökológiai termékelőállítás. A szekció másik kiemelt témaként azt mutatja be, melyek azok a legújabb fejlesztések a precíziós gazdálkodásban, amelyek a gazdaságosság megőrzése mellett segítenek érvényesíteni a fenntarthatósági szempontokat a növénytermelésben. A kerekasztal-beszélgetés szakértői kitérnek az agrárdigitalizáció és a dróntechnikát érintő innovációs irányokra és eredményekre is.

Kinek és milyen feltételek mellett réi meg az átállás az ökológiai növénytermelésre?

Hogyan alakulnak a különböző ágazatok költség- és jövedelemviszonyai az ökológiai gazdálkodásban?

Melyek az ökológiai termelés legperspektivikusabb növénykultúrái Magyarországon?

Milyen speciális szabályozási környezet és tanúsítási rendszer vonatkozik az ökogazdálkodásra, és a következő időszakban várhatók-e jelentős szabályozási változások?

Melyek azok a legújabb fejlesztések a precíziós gazdálkodásban, amelyek fenntarthatósági szempontból is kiemelten fontosak?

Milyen innovációs eredményekkel találkozhatunk az agrárdigitalizációban és a drónhasználatban, illetve melyek a további fejlesztések fő irányai?

Melyek azok a legújabb termék- és technológiai fejlesztések, amelyek felhasználhatók a fenntartható állattenyésztésben? – ez az egyik fő témája a szekciónak, amely összefoglalja az állategészségügyet és az állatjólétet érintő legfontosabb kérdéseket is. Emellett szó lesz azokról az innovációkról, amelyek a fenntarthatósági szempontok előtérbe helyezésével csökkentik az állattartási költségeket és javítják a jövedelmezőséget. További kiemelt témaként a szekció bemutatja azokat a modern megoldásokat és programokat, amelyek a fenntarthatóság érdekében reformálják meg a takarmányozást, illetve javítják a takarmányfelhasználás hatékonyságát az állattenyésztésben.

Melyek azok a fenntarthatóságot szolgáló termék- és technológiai innovációk, amelyeket Magyarországon is felhasználhatnak a gazdálkodók?

Hogyan javítható az állattartás jövedelmezősége a legújabb korszerű ágazati fejlesztésekkel?

Milyen modern állategészségügyi intézkedésekkel védekezhetünk hatékonyan a járványos állatbetegségek ellen, a szabályozásban várhatók-e újabb hatósági lépések?

Hol tartanak az uniós állatjóléti reform szabályozási előkészületei, és a várható változtatások milyen kötelezettségeket róhatnak a hazai állattenyésztőkre?

Melyek azok a korszerű eljárások és programok, amelyekkel fenntartható módon fokozható a takarmányozás hatékonysága?

Milyen új takarmányozási termékeket és technológiákat használhatnak fel a gazdálkodók az állattartás eredményességének és jövedelmezőségének javítása érdekében?

Hogyan valósítható meg a fenntartható talajművelés korszerű inputanyag-felhasználással? – e témát járja körbe a szekció, amely sorra veszi az új kihívásokhoz igazodó, környezetkímélő termékeket és technológiákat a szántóföldi növénytermelésben. A szakértők támpontot adnak abban, miként lehet a legújabb megoldásokat alkalmazni a műtrágyázásban, a vetőmaghasználatban és a növényvédelemben úgy, hogy a fenntarthatósági céloknak meg lehessen felelni, miközben a gazdálkodás hatékonysága is javul. A szakértők elemzik, milyen hatással vannak az éghajlati és az egyéb tényezők a hazai mezőgazdasági termelésre, és a gazdálkodók az ország különböző régióiban mit tehetnek a kockázatok csökkentése, illetve a növénytermelés gazdaságosságának megőrzése érdekében.

Milyen új technológiai megoldásokat használhatnak fel a gazdálkodók a regeneratív talajművelésben?

Melyek a legújabb termék- és technológiai fejlesztések a fenntartható növényvédelemben, a műtrágyázásban és a vetőmaghasználatban?

Hogyan védekezhetnek a leghatékonyabban a gazdálkodók az éghajlatváltozás, illetve a környezeti tényezők kockázataival szemben?

Az ország különböző régióiban mezőgazdasági szempontból milyen további kedvezőtlen hatásokra kell felkészülni a klímaváltozás miatt?

A fenntarthatósági törekvéseket figyelembevéve milyen növénykultúrákat érdemes választaniuk és milyen vetésszerkezetet célszerű kialakítaniuk a termelőknek?

Milyen korszerű öntözési technológiákat alkalmazhatnak a gazdálkodók, és ezekkel hogyan csökkenthetik az időjárási kockázatokat?

Rendkívül fontos szerepet töltenek be az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) zöldtámogatásai, mivel ezek jelentősen hozzájárulnak a fenntarthatósági szempontok érvényesítéséhez az agráriumban. A szekció részletesen foglalkozik azzal, hogy a támogatási rendszerben idén milyen szabályozási változások léptek életbe, és a források megszerzése érdekében miként teljesíthetik a termelők a legoptimálisabban az előírásokat a KAP egyes pillérébe tartozó agro-ökológiai programban (AÖP), illetve a kettes pilléres agrár-környezetgazdálkodási (AKG) és ökológiai támogatási programban. A kerekasztal-beszélgetésben szó lesz arról, milyen ellenőrzéseket kaphatnak idén a gazdálkodók, hogyan kerülhetik el/minimalizálhatják az esetleges szankciókat, illetve milyen ütemezésű (vég)kifizetésekre számíthatnak tavaly, illetve az idén benyújtott kérelmeik után.

Melyek a legfontosabb idei szabályozási változások az agro-ökológiai programban, az agrár-környezetgazdálkodási programban és az ökológiai támogatásoknál?

Melyek azok az új készítmények és termékek, amelyeket a gazdálkodók felhasználhatnak a zöldtámogatások megszerzése érdekében?

Hogyan teljesíthetik a termelők a legoptimálisabban a követelményeket az AÖP-ben, az AKG-ben és az ökológia támogatási programban?

Milyen ellenőrzésekre számíthatnak idén a gazdálkodók, és hogyan védhetik ki az esetleges szankciókat?

Hogyan alakul a tavalyi év után járó támogatások végkifizetése, illetve milyen kifizetésekkel kalkulálhatnak még idén a termelők a tavasszal benyújtott támogatási kérelmekre?