Heinz Frigyes Ferdinánd

Heinz Frigyes Ferdinánd

vezérigazgató-helyettes , OTP Alapkezelő

A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett, majd a London School of Economics-on szerzett post-graduális fokozatot elméleti közgazdaságtani, illetve gazdaságpolitikai témákban. Első szakmai tapasztalatait az MNB-ben szerezte 1997-98-ban. Ez után 1999 és 2017 között külföldön szerzett tapasztalatot. Először Londonban az angol jegybanknál, a Bank of England-nél dolgozott 1999 és 2001 között pénzügyi stabilitási területen, majd a Bank of Tokyo-Mitsubishi londoni kutató osztályának közép-kelet európai piacokat elemző részlegét vezette 2001 és 2003 között. Ez után 2003 és 2017 között Frankfurtban az Európai Központi Bank (EKB) Közgazdasági Igazgatóságán dolgozott, ahol előbb közép-kelet európai országok (Magyarország, Románia, Észtország), majd euró zónás országok (Írország és Spanyolország) makrogazdasági elemzését felügyelte. E munka során az IMF-EU programok alatt több országban képviselte az EKB-t. Az EKB-s évei alatt 2012-2013-ban az IMF felkérésére 2 évig Közép-Kelet-Európa szakértőként az IMF washingtoni központjában dolgozott kiküldetésen (ahol a régiós gazdaságok és tőkepiacok elemzése mellett Horvátország elemzése tartozott hozzá). Külföldi évei alatt számos szakmai publikációja jelent meg makrogazdasági és módszertani témákban (a Journal of Macroeconomics-ban, IMF, EKB-s munkapapírokban).
Cikkeinek a száma: 5
Egy sokáig elfelejtett részvénypiac, Japán visszatérő vonzereje

Egy sokáig elfelejtett részvénypiac, Japán visszatérő vonzereje

Japánt sok éven át messziről elkerülték a globális részvénypiaci befektetők, annak ellenére, hogy még mindig a világ egyik legnagyobb gazdasága, világszínvonalú cégekkel és egy régi, jól szervezett részvény piaccal, melynek kapitalizációja második legnagyobb a világon. Az értékeltségek ugyan jó ideje alacsonyak voltak, de az ország neve összekapcsolódott a deflációval, a lassú növekedéssel és a részvényesek érdekeivel keveset törődő vállalatvezetési kultúrával. A japán gazdaság beleragadt egy alacsony, időnként negatív inflációval jellemezhető egyensúlyi állapotba, ahol a cégek jó része hatalmas pénztartalékokat halmozott fel anélkül, hogy ezt bármilyen formában a részvényesek szolgálatába állították volna. A befektetők hozzáállása Japánhoz az idén elkezdett megváltozni. 2023-ban rekord beáramlás volt tapasztalható az amerikai japán ETF-ekbe, a Nikkei pedig az egyik legjobban teljesítő tőzsdeindex volt. Olyannyira, hogy az értéke újra megközelítette az 1990-es évek eleji buborék idején elért csúcsát.

Kiváló lehetőség van kialakulóban a kötvénypiacon

Kiváló lehetőség van kialakulóban a kötvénypiacon

Egy kötvénybefektetők számára nagyon rossz időszak után ismét eljöhet a magas minőségű hosszú kötvények ideje. A 2022-es év egy rendhagyóan rossz év volt a kötvény befektetők számára. Sok befektető meglepve tapasztalta, hogy a részvénypiacokhoz hasonló nagyságrendű veszteségek könyvelhetők el kötvény befektetésekkel. Az amerikai (és globális) hosszú hozam emelkedés azonban egy ciklus végi fordulóponthoz közeledik. Ez indokoltá teheti a magas minőségű hosszú kötvények arányának fokozatos emelését vegyes portfóliókban. Bár további – átmeneti - emelkedés nem kizárt, ha az amerikai 10 éves hozam megveti a lábát a 4,3% feletti régióban, középtávon nagy valószínűséggel bekövetkezik a ciklus végi lassulás/visszaesés, amely jelentős hozam csökkenéssel járhat. A magas minőségű hosszú kötvények (például amerikai, német, francia államkötvények) egy ilyen szcenárióban felértékelődnek és stabilizálóan hatnak egy túlnyomó részt kockázatos eszközökből (részvényekből, feltörekvő piaci kötvényekből) álló portfólióra. Ez a lassulás várhatóan bekövetkezik az amerikai gazdaságban is, bár jó okai vannak, amiért ez várhatóan később történik mint más gazdaságokban.

A bankpánik tanulságai

A bankpánik tanulságai

Március elején sok év után először ismét bankpánikok sora rázta meg a fejlett világot. A válság az amerikai közepes méretű regionális bankok válságával kezdődött, de hamar Európában is pánik tört ki, ami egy nagy múltú svájci óriásbank, a Credit Suisse kényszerű beolvadásához vezetett az UBS bankba. A bankválságok meglehetősen ritkák. Talán 10 évente, ha bekövetkezik egy a fejlett világban. Ha egy országban ennél gyakrabban következik be bankválság, az a pénzügyi szabályzás teljes csődjét mutatja. A jelenlegi válság beleillik abba a képbe, hogy a Fed többnyire addig folytatja a kamatemelési ciklust, amíg valami nagyobb dolog meg nem roppan a gazdaságban. Egy kamatemelési ciklus vége felé nagyobb hitelesemények, vállalati csődök következnek be, amik végül felgyorsítják az utat a kamatemelések és a gazdasági ciklus vége felé. A márciusi pánik óta enyhült a stressz, de a betétkiáramlás folytatódott az amerikai közepes méretű bankokból, és még egy jó hónapja is csődbe ment egy bank. A pénzügyi piacokon sokan jó hírnek látják a rossz híreket, és arra számítanak, hogy a Fed, majd az EKB hamarosan kénytelen lesz kamatot vágni, ami egy új piaci fellendülést indíthat el. Mások egy új, Lehman utáni összeomlásra számítanak. Szerintem a tények a kettő közül egyik véleményt sem támasztják igazán alá. A cikk célja a jelenlegi makrogazdasági/piaci kilátások áttekintése a bankrendszerben bekövetkezett törések fényében.

Milyen befektetések működhetnek, ha valóban stagflációba fordul a világ?

Milyen befektetések működhetnek, ha valóban stagflációba fordul a világ?

Az elmúlt hetekben, jelentős részt egy vártnál kedvezőbb amerikai inflációs adatot követően a részvény piacokon látványos felpattanás következett be. Úgy tűnik, a piac egy igen kedvező gazdasági szcenáriót kezdett árazni, amikor a világgazdaság épp annyira lassul, hogy az infláció már ne aggassza túlságosan a főbb jegybankokat, de a recessziót azért még éppen elkerülje Amerika és a világ.  Ez persze nem egy teljesen elképzelhetetlen szcenárió, de a gazdasági folyamatokból az látszik, hogy továbbra is számottevők a recessziós kockázatok, míg az infláció elleni küzdelem sem ért véget. Ez növeli a turbulens időszakok kockázatát a piacokon az év hátralevő részében. Az alábbi cikknek nem célja, hogy bármiféle befektetési ajánlást fogalmazzon meg. Csupán arra vállalkozunk, hogy áttekintsük, hogy milyen befektetési eszközök voltak kifizetődők a múltbeli gyenge növekedéssel (illetve gazdasági visszaeséssel) és magas inflációval együtt járó időszakokban.

40 év után visszatérhet a stagfláció?

40 év után visszatérhet a stagfláció?

Az elmúlt 2 év a globális pandémia ellenére meglepően jól alakult a nemzetközi tőkepiacokon. Az idén azonban, különösen február vége óta drámaian megnőtt a bizonytalanság. Egy évtizedek óta halottnak vélt démon árnyéka vetült a világgazdaságra és a tőkepiacokra, a stagflációé. A stagfláció egy olyan gazdasági környezetet jelent, ahol az infláció annak ellenére magas szinten marad, hogy jelentősen lassul a növekedés. A félelmeket elsősorban két tényező táplálja: egyrészt az orosz-ukrán fegyveres konfliktus és az ezzel összefüggő szankciókkal kapcsolatos európai energia krízis, másrészt az azzal kapcsolatos bizonytalanság, hogy a Federal Reserve küzdelme a 40 éves csúcsokat verő inflációval nem vezet-e végül recesszióhoz az amerikai gazdaságban.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Újra éledezik az infláció - Mibe érdemes most befektetni?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.