Mosoczi_Laszlo_Jaszbereny_ikop1500
Uniós források

Elárulták: nem ömlik már sokáig EU-s pénz a magyar utak építésére

Portfolio
MTI
A következő, 2021-től 2027-ig tartó uniós költségvetési ciklusban várhatóan már csak 200-300 milliárd forint fordítható európai uniós forrásokból útépítésekre, ezek is csak a transzeurópai közlekedési hálózat magyarországi szakaszaira – jelentette ki egy jászberényi közlekedési projekt részleteinek csütörtöki ismertetésekor Mosóczi László.

Mit jelentenek ezek a számok?

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára által elmondottak azt jelentik: drasztikusan csökken a mostanihoz képest a következő uniós költségvetésben a Magyarország által elérhető közlekedési EU-pénzek összege, hiszen a mostani ciklusban csupán az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programból (IKOP) mintegy 1250 milliárd forintnyi forrás használható közlekedési projektekre.

Ezen felül pedig a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP) további mintegy 250 milliárd forint használható közlekedésfejlesztésre (pl. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés). Továbbá a Connecting Europe Facility (CEF) programból is mintegy 300 milliárdos keretből gazdálkodhatunk transzeurópai jelentőségű projektekre. Utóbbi forrás a következő ciklusban is megmaradhat, hiszen a hálózati kapcsolatok erősítése határozott szándéka az EU-nak.

Az államtitkár által elmondottak abba az irányba mutatnak: a következő ciklusban dedikáltan közlekedésfejlesztéssel foglalkozó Operatív Program már nem lesz Magyarországon, és csak olyan közlekedési projektekre lesznek elérhetők uniós pénzek számunkra, amelyek transzeurópai jelentőségűek (TEN-T). Mindez persze érthető: az ország organikus infrastruktúra-fejlődéséből adódik. Azaz azzal függ össze, hogy az előző (2007-2013, KÖZOP, 5,7 milliárd euró) és a mostani ciklusban (IKOP, 3,33 milliárd euró) kapott hatalmas, de csökkenő volumenű támogatásokból sokféle közlekedésfejelsztést tudott megcsinálni az ország. Mivel a legtöbb közlekedési infrastruktúra felépül(t), az országnak is érdeke, hogy elmozduljon a betonalapú fejlesztési szemlélet felől a szoft típusú, a magas(abb) hozzáadott értékű tevékenységek, illetve K+F+I-jellegű projektek támogatása irányába.

Az államtitkár egyébként a következő ciklusban csökkenő EU-s közlekedési forrással is összefüggésben arról beszélt, hogy a magyarországi útfejlesztési programban egyre nő a hazai források aránya. Jelzése szerint a most 3200 milliárdos, 2024-ig terjedő útfejlesztési programból 1800 milliárd forintot „a hazai költségvetés biztosít, ez a részarány egyre nő”. Az előkészítés, tervezés alatt álló útszakaszok – amelyek kivitelezéséről még nem döntött a kormány – forrásai még nincsenek benne a programban - fűzte hozzá.

A kormány Útprogramjáról többek között azt mondta, annak egyik célja, hogy a megyei jogú városokat, megyeszékhelyeket, nagyobb ipari parkokat bekössék a gyorsforgalmi úthálózatba, továbbá, hogy az országhatárok irányába tartó autóutak, autópályák érjék el az országhatárokat 2023-ig, ehhez a szomszédos ország fogadókészsége is szükséges – ismertette. Cél az is, 2023-2024-re minden magyar településről harminc percen belül elérhető legyen egy gyorsforgalmi útszakasz.

Fontos jászberényi fejlesztés indul

Mosóczi annak kapcsán járt tegnap Jászberényben, hogy bejelentette: megépül 8,5 milliárd forintból 4,5 kilométeren kétszer egy sávos útszakaszként a 31-es és a 32-es főutak között a Jászberényi elkerülő út harmadik üteme, valamint 1,6 milliárd forintból megújult a kiskörei Tisza-híd. A várost elkerülő út harmadik ütemének építéséről elmondta: amint a közbeszerzés lezajlik és az ajánlatokat kiértékelik, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. a lehető legrövidebb időn belül megköti a szerződést a kivitelezővel, hogy a munka minél hamarabb megkezdődhessen, ennek reális ideje tavasszal lesz. A tervek szerint két éven belül készül el a beruházás, a feltárások a végéhez közelednek – tette hozzá.

Pócs János, a térség fideszes országgyűlési képviselője elmondta: Jászberény gazdasága kiemelkedően jól teljesít, a legnagyobb gazdasági fejlődést jelenti a jászberényi elkerülő harmadik szakaszának megépülése.

Szabó Tamás, Jászberény polgármestere (Fidesz-KDNP) azt emelte ki az eseményen az MTI szerint, hogy a jászberényi elkerülő harmadik ütemének elkészültével gyökeresen meg fog változni a város élete, elkerüli a kamionforgalom a belvárost.

Az államtitkár egyébként az eseményen kitért arra is, hogy jelenleg folyamatban van, és a tervek szerint 2020. december végén fejeződik be a Rákos-Hatvan vasútvonal felújítása. 2021-tól szeretné a MÁV a Budapest és Jászberény közötti átszállásmentes közlekedést is biztosítani.

Címlapkép forrása: MTI/Czeglédi Zsolt

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
GettyImages-1186510967
Megtudtuk mekkora penzugyi buntetest vallat be a kormany Orban Viktor Jean-Claude Juncker
dohányzás cigaretta
GettyImages-994507602
GettyImages-961179614
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
2019. december 4.
Agrárszektor Konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Online előadás
Tőzsdei hullámlovaglás kezdő kereskedőknek.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Megtudtuk mekkora penzugyi buntetest vallat be a kormany Orban Viktor Jean-Claude Juncker