42328428-DD78-1B46-8D68-C32ECFDACE6B
Uniós források

Kiszivárgott az EU-s terv, ami még jobban fájhat Magyarországnak

Portfolio
Néhány hete már megszondáztatták, hétfőn pedig írásba is adták az EU soros elnökségét betöltő finnek, hogy hogyan képzelik el a 2021-2027-es uniós költségvetést, ami Magyarország számára a korábbi terveknél még drasztikusabb forráscsökkenést vázol – rajzolódik ki a Bruxinfo által megszerzett anyagból. Eszerint nem a korábbi maximálisnak mondott 24%-kal, hanem 27%-kal kevesebb felzárkóztatási és agrárforrás lenne elérhető Magyarország számára és ezeket is jogállamisági feltételrendszerhez kötnék. Az anyagról jövő héten már állam- és kormányfői szinten megy az egyeztetés az EU-csúcson, igaz a finn kormányfő a mai lemondása miatt már csak ügyvezető miniszterelnökként igazgatja majd a folyamatot.

A finn soros elnökség hétfőn, azaz tegnap küldte el a tagállamok kormányainak a 2021-2027-es uniós költségvetés minden területen konkrét számokat tartalmazó javaslatát, hogy a jövő heti EU-csúcson már erről tudjanak egyeztetni. Ez az 51 oldalas anyag jutott a brüsszeli lap birtokába (és később a Politico is kitette) és ebből az alábbi információk tudhatók jelenleg saját értelmezési keretünk szerint:

  • Ahogy a néhány hete, most is kompromisszumosnak igyekeznek beállítani a finnek a költségvetési javaslatukat, hiszen az 1,03-1,08%-os sáv helyett most 1,07%-os konkrét számot terveznek a közös költségvetés plafonjaként (a közösség bruttó nemzeti jövedelme 1,07%-a lenne tehát a kötelezettségvállalás kerete, a tényleges kifizetések szintje pedig 1,06%). A nagy nettó befizető tagállamok csak 1% körüli plafont akartak, az Európai Bizottság másfél éve 1,114%-os javaslatot tett le az asztalra, a haszonélvező országok inkább 1,16-1,20% körüli, az Európai Parlament 1,30%-os plafont szorgalmaz, a mostani 2014-2020-as ciklus 1,16%-os plafonjához képest. Az októberi finn javaslatra a magyar kormány képviselője vélemény cikkben fakadt ki, amelyet keretbe ágyazva itt írtunk meg.
  • Az 1,07%-os plafon 2018-as árak mellett 1087 milliárd eurót jelentene (a kifizetési plafon 1080 milliárdot), ami 48 milliárd euróval kisebb, mint a Bizottság saját javaslata (1135 milliárd euró), ami már akkor „kiverte a biztosítékot” sokaknál. Abban ugyanis az volt, hogy például Magyarország a felzárkóztatási és agrártámogatásoknál reál értelemben a lehetséges legnagyobb, 24%-os támogatás csökkenést szenvedné el. A mostani finn javaslat viszont ezt a védőhálót 27%-nál húzza meg, tehát még több forráscsökkenést szenvedne el Magyarország.
  • Érdemes megjegyezni, hogy a finn javaslat szerint ennél is jóval nagyobb lehetne a forráscsökkenés. Az egyes országok GDP-je szintjén is korlátozzák az elérhető forrásmennyiséget és a finnek Magyarország gazdasági fejlettsége esetén (a 65-70%-os gazdasági fejlettségi sávba esik) 1,55%-nál húzzák meg az elérhető forrástömeget. Ez a mostani ciklusban még 1,95% volt.
  • Mivel a kiinduló költségvetési torta mérete sokkal kisebb lenne GNI-arányosan (1,07%), mint a mostani ciklusé (1,16%) és számos új célra a korábbinál több forrást akar költeni a Bizottság illetve a finn elnökség is, így a három nagy kiadási cél belső aránya is fontos korlát például a magyar források kapcsán. Jó hír lehetne ebből a szempontból, hogy most a finnek a kohéziós politikára szánt források belső arányát 29,1%-ról 29,6% és 29,8% közé, az agrárpolitikáét 28,6%-ról 30,5-30,9%-ra emelték saját néhány héttel ezelőtti javaslatukhoz képest. De ahogy fentebb levezettük, ez a relatív több forrás mégsem segít Magyarországon.
  • A módosított finn tárgyalási keret a gazdagabb átmeneti régióktól is átcsoportosít forrásokat a legelmaradottabb régiók felé, ám ez aligha változtat érdemben számos közép- és kelet-európai tagállam mérlegén. Mindösszesen 374 milliárd euró jutna a költségvetés második fejezetébe (felzárkóztatás), de ebből csak 313 milliárd euró maradna a gazdasági, szociális és területi kohézióra, miután 10 milliárdot átcsoportosítanának az európai hálózatfinanszírozási eszközre (CEF). 
  • A Közös Agrárpolitika (KAP) első pillérére (3-ik fejezet, piaci támogatások és közvetlen kifizetések) 254,247 milliárd eurót különítene el a finn elnökség, a második pillérre (vidékfejlesztés) 80,037 milliárd euró jutna. Fontos, hogy a nagybirtokok támogatásának felső határát 100 ezer eurónál húznák meg, a közvetlen kifizetéseknél pedig az uniós átlag 90% alatt lévő balti országok és Románia felzárkóztatását valamennyi uniós tagállamnak - így Magyarországnak is - finanszíroznia kellene. Nemcsak az átlagon felüli hektáralapú kifizetésben részesülőknek kellene tehát áldozatot vállalni az átlag alattiak felzárkóztatásában.
  • Fontos az is, hogy a reál értelemben 27%-kal eső magyar források kapcsán hogyan alakul a kötelező társfinanszírozási ráta. Ez ugyanis jelentősen enyhíti az itthon ténylegesen elosztható források volumenét. Ebben a finnek ugyanazt javasolják, mint másfél évvel ezelőtt a Bizottság tette: a felzárkóztatási forrásoknál meg kell duplázni, azaz 15%-ról 30%-ra kell emelnie a tagállamoknak a kötelező társfinanszírozást.
  • Ez azt jelenti, hogy 100 eurónyi EU-pályázati támogatásból eddig 85 euró érkezett jellemzően Brüsszelből, és 15 euró a magyar költségvetésből, a következő ciklusban ez úgy alakul, hogy 70 euróra esik a brüsszeli támogatás és 30 euróra a magyar. Mivel reál értelemben a brüsszeli támogatás 27%-kal esik, miközben a magyar társfinanszírozás kötelezően duplájára emelkedik, a kettő eredőjeként a ténylegesen elosztható magyarországi forrástömeg 10-15% között esik csak reál értelemben, így ez kisebb reálgazdasági fékező erőt jelenthet, mintha önmagában csak a Brüsszelből érkező forrásokra koncentrálnánk.
  • A 2021-2027-es források elvesztésének elkerülésére újra az n+2-es szabályt vezetnék be a finnek is (ahogy a Bizottság is). A finnek könnyítésként még azt javasolják, hogy az első év (2021) felzárkóztatási büdzséjét 2022 és 2025 között is hozzá lehet adni majd az éves kerethez 25-25%-os leosztásban, így a ciklus kései indulásából adódó forrásvesztési kockázat kisebb lesz a rákövetkező években.
  • A finn elnökség 12,9 milliárd eurót szán a 7 évre „eurózóna-büdzsének” is nevezett versenyképességet és konvergenciát segíteni hivatott pénzügyi eszközre (BICC). Ez kisebb, mint ami minap körvonalazódott a tagállami alku alapján (17 milliárd euró) és sokkal kisebb, mint a korábbi nagy francia tervek (több százmilliárd euró). Az euróövezeten kívüliként Magyarországot is érinti viszont a konvergencia és reform eszköz (CRI), amire hét év alatt 5,511 milliárdot lehetne igénybe venni. Mivel a bolgárok, horvátok és románok határozottan törekednek a pénzcserére, így rajtuk kívül a még kimaradó tagállamokra legfeljebb néhány milliárd eurónyi szabad forrás jut. Ez tehát csak kissé javítja azt a borús forrásvesztési képet, ami fent kirajzolódik, ha például Magyarország is lépéseket tenne az euróbevezetés felé a 2021-2027-es ciklus alatt.
  • Ami a jogállami kondicionalitást illeti, a mechanizmusnak a jogállam terén meglévő általános hiányosságokra kellene választ adnia. Ez a fajta feltételesség “egyedi” lesz a finnek javaslata szerint: egyik célja az uniós büdzsé szabályos végrehajtását akadályozó vagy azt veszélyeztető vagy “az EU pénzügyi érdekeit eléggé közvetlenül érintő hiányosságok” kezelése lesz. A hiányosságokat “világos és kielégítően pontos kritériumok” alapján azonosítanák be. Ilyenek előfordulása esetén a Bizottság megfelelő és arányos intézkedéseket terjesztene elő, amelyeket a Tanácsnak fordított (ez a szövegben zárójelbe van téve - a szerk.) minősített többséggel kell elfogadnia.

Címlapkép forrása: Európai Tanács médiatár a 2019. október 17-18-i EU-csúcsról

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
Frankfurti tőzsde
A Klarna lett Európa legértékesebb fintech startupja
építőipar
15 tőzsdei összeomlást okozott a Bank of America, most megfizeti az árát
forintka191126getty
chinausatradewar
Ursula von der Leyen
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Ursula von der Leyen