zöld épületek
Uniós források

Nem sok jut Magyarországnak az uniós klímapénzből

Portfolio
A következő 10 évben ezer milliárd eurónyi beruházás mobilizálását célozza meg a fenntartható gazdaságra való áttérés érdekében az a pénzügyi terv, amit kedden mutatott be az Európai Bizottság. A leginkább érintett európai régiókban 7 év alatt legalább 100 milliárd euró értékű beruházással segítenék az átállást úgy, hogy 7,5 milliárd euróval megnövelnék az MFF keretét és minimum 11 milliárd eurót átcsoportosítanának a kohéziós politika költségvetéséből. A Magyarországra jutó rész 82,2 millió euró, a teljes keret 1,1 százaléka - írja a Bruxinfo. Lengyelország kapja a legtöbbet, 2 milliárd eurót.

Az Európai Bizottság kedden bemutatta a klímasemlegesség 2050-re való elérését célzó új zöld megállapodás finanszírozására vonatkozó javaslatait, a következő tíz évben minimum 1000 milliárd euró értékű zöldberuházást előirányozva az európai gazdaságba, köztük azokba a régiókba és iparágakba, amelyek számára a legnagyobb kihívást jelenti majd az átállás. 

A keddi bemutató előtt kiszivárgott a terv, erről bővebben itt írtunk:

Miként arra háttérbeszélgetéseken bizottsági tisztviselők rámutattak, a „fenntartható európai beruházási tervben” (FEBT) megcélzott 1 billió eurós összeg önmagában nem lesz képes az EU-t a klímasemlegességhez elvezetni, ennek biztosításához 2050-ig minden évben több mint 300 milliárd euró értékben kellene a gazdaságba beruházni. Brüsszel különböző adminisztratív intézkedésektől (például az állami támogatási szabályok módosításától) és a fiskális szabályok változtatásától, továbbá más eszközöktől további beruházások ösztönzését reméli. 

Így jön ki az egybillió euró

A tíz évre (2030-ig) szóló 1000 milliárd eurós beruházáshoz tíz év alatt 504 milliárd eurót vissza nem térítendő támogatások formájában az uniós költségvetés folyósítana. Ennek egyenes következménye lenne 114 milliárd eurós nemzeti társfinanszírozás a strukturális alapokhoz. Tíz év alatt 279 milliárd euró származna a magántőkét az Európai Beruházási Bank által nyújtott garanciákkal és kölcsönökkel mozgósítani hivatott InvestEU programból, és további 100 milliárd eurót (10 évre felkerekítve 143 milliárd eurót) tenne ki az ugyancsak kedden ismertetett méltányos átállást szolgáló mechanizmus. Végül az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) aukciós bevételeiből további 25 milliárd euróra számítanak. Ez az öt tétel így együtt adná ki a nagyjából 1000 milliárd eurót a 10 évre szólóan.  

A széntüzelésű erőműveket üzemeltető és a nagy volumenű üvegházhatást okozó gázokat kibocsátó régiók és iparágak átállásának megkönnyítésére az Európai Bizottság bevallottan szociális célzattal, a „senkinek se engedjük el a kezét” elvet követve egy olyan pénzügyi csomagot állított össze, ami legalább 100 milliárd euró beruházást eredményezhet a „forró pontokon” a következő hét évben, azaz a 2021 és 2027 közötti hétéves keretköltségvetés futamideje alatt. 

A méltányos (vagy igazságos) átállási mechanizmus (JTM) három különböző pilléren nyugszik majd, és a bemutatott számok alapján 100-125 milliárd euró értékű beruházást mozgósíthat majd viszonylag korlátozott mértékű uniós forrás hozzáadásával a körülbelül 108 érintett európai régióban a következő hét évben. 

A JTM első pillére lenne a tulajdonképpeni méltányos átállási alap (JTF), aminek volumene 30-50 milliárd euró körül alakulhat. A kiinduló összeget ehhez 7,5 milliárddal az uniós büdzsé biztosítaná. A Bizottság 2018 májusában a többéves keretköltségvetésre előterjesztett javaslatához képest tehát Brüsszel 7,5 milliárd euró „plusz pénzzel” megnövelné az MFF keretét, miközben már a GNI arányában 1,114 százalékos főösszeget tartalmazó jelenlegi javaslata is elfogadhatatlan több nettó befizető ország számára. A plusz összeg körülbelül 0,1 százalékkal emelné meg a keretet, azaz ezzel együtt nagyjából 1,21% körül alakulna a kiadási főösszeg. 

Bizottsági források hangsúlyozzák, hogy enélkül az egész új európai zöld megállapodás terve bedőlhet. „A 2018 májusi javaslat a referencia. Számottevő vágások az MFF-ben veszélybe sodornák a fenntartható európai beruházási tervet” – közölte egy nevének mellőzését kérő magas rangú illetékes. 

A friss pénznek számító 7 és fél milliárdos tétel technikailag a költségvetés harmadik, természeti erőforrásoknak és a közös agrárpolitikának szánt fejezetében jelenne meg, de ez semmiképpen sem jelentené az agrárpolitikai források további csökkentését, ahogy attól egyes országok a kiszivárogtatott tervezet alapján tartottak. 

A 7,5 milliárd euróhoz (amit nemzeti pénzes borítékok alapján szétosztanak a tagállamok között) az egyes tagállamoknak az alapösszegből rájuk eső rész minimum 1,5, maximum 3-szorosát az általuk lehívható strukturális alapokból (európai regionális fejlesztési alap és Európai Szociális Alap+) ki kell majd egészíteniük. Így a Bizottság számításai szerint minimum 11 milliárd eurónyi kohéziós forrás áll majd összesen rendelkezésre. Másképpen: legalább ekkora összeg kerül átcsoportosításra a kohéziós politikából a méltányos átállást szolgáló alapba. Ez a nagyjából 330 milliárd euró összegű kohéziós költségvetés több mint 3 százaléka. 

És mi jut ebből Magyarországnak?

Magyarországra 82,2 millió euró jut majd a 7,5 milliárd eurós keretből, ami meglehetősen alacsony összeg (a pénz elosztásának elveiről lásd alább). Ez a teljes keret 1,1 százaléka. Lengyelország lesz a legnagyobb kedvezményezett 2 milliárd euróval, jóllehet ez az összeg csak „borravalónak” tűnhet a tényleges igényeihez képest. Németország a második fő haszonélvező valamivel több mint 1 milliárd euróval. A nagyobb kedvezményezettek között vannak még a románok (662 millió), a csehek (644 millió), a franciák, a spanyolok, az olaszok és a bolgárok. A legkevesebb pénz, mindössze 3,6 millió euró Luxemburgra jutna. 

Mivel a méltányos átállási alap becsült kerete 30-50 milliárd euró, a fennmaradó részt tagállami társfinanszírozás biztosítaná. Brüsszeli források emlékeztetnek rá, hogy regionális politikai büdzséből eleve durván 100 milliárd eurót klímacélokra fordítanának 2021 és 2027 között. Ez tehát erre még rárakódna. 

A mechanizmus második pillérében az InvestEU programon belül egy külön méltányos átállási rendszert (JTS) hoznának létre, ami 1,8 milliárd eurós költségvetési garanciával és az EIB részvételével körülbelül 45 milliárd eurónyi magánbefektetést mozgósíthat a hét év során. 

Végül a harmadik pillér közpénzek (1,5 milliárd euró EU-büdzsé + 10 milliárd euró EIB-hitelezés) feltupírozásával további 25-30 milliárd eurót mozgósíthatna, 100 milliárd euró fölé tornászva a terv értelmében a nehéz helyzetű térségek átállását elősegíteni hivatott mechanizmus pénzügyi tűzerejét. 

A javaslat értelmében a tagállamok feladata lenne a támogatandó hivatalos NUTS 2 statisztikai régióknál kisebb, NUTS 3 szintű régiók kijelölése, pontosabban az ezekre vonatkozó területi méltányos átállási tervek benyújtása, amelyek az alapból forrásokra lennének jogosultak. A terveknek összhangban kell lenniük a kormányok által benyújtott 2030-as nemzeti klíma- és energia stratégiákkal, és az Európai Bizottságnak kell a finanszírozást jóváhagynia. 

A séma a kohéziós politikához hasonlóan, annak szabályai alapján működik majd, néhány esetben eltérve azonban a fő szabályoktól. Ezek közé tartozik az állami támogatásokra vonatkozó szabályok rugalmassá tétele, így a kormányok olyan beavatkozásokhoz is nyújthatnak majd támogatást, amelyekhez a kohéziós politikában különben nem. Lehetőség nyílik majd például nagy ipari létesítményekbe való zöld beruházások támogatására is az átalakítás miatt bekövetkező munkahelyveszteségek kompenzálására. Vagy olyan ipari létesítményeket támogatni a tiszta termelési folyamatok meghonosításában, amelyek az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) hatálya alá tartoznak, így már eleve jelentős terheket kell viselniük.

A méltányos átállási mechanizmus forrásaira munkahelyük megszűnésével szembenéző bányászok és ipari munkások, épületek, helyi energia hálózatok és más állami infrastruktúrák és új, fenntartható termelőtevékenységek lesznek jogosultak. 

A méltányos átállási alapból alapvetően három típusú projektre lehet majd támogatást igénybe venni. Először is a gazdasági tevékenység diverzifikálására és gazdasági szerkezetátalakításra új munkahelyek teremtése céljából. A második irány a munkahelyüket elveszítő, vagy ilyen fenyegetéssel szembenéző dolgozók átképzése. Harmadszor pedig olyan beruházásokra, amelyek a klíma-, illetve a környezetvédelmi átállás elemeit hordozzák magukban. 

A 7,5 milliárd eurós vissza nem térítendő költségvetési támogatás tagországok közötti elosztása során öt fő kritériumot vesznek majd figyelembe, amelyek alapvetően az átállás jelentette kihívást és annak hatását tükrözik. 

Ezek a következők: 

  1. Az ún. nagy szénintenzitású régiókban található ipari létesítmények üvegházhatást okozó gázkibocsátása
  2. A nagy szénintenzitású régiókban az iparban foglalkoztatottak száma
  3. A szén- és lignitbányászattal összefüggő foglalkoztatás
  4. Tőzegláp termelés (Írországra jellemző)
  5. Homokolaj termelés (Észtországra jellemző)

Méltányossági megfontolásokból bizonyos kiigazítások lesznek a képletben, tükrözve a szegényebb országok és régiók relatíve nagyobb terheit és korlátozottabb anyagi lehetőségeit. Ennek érdekében az egy főre jutó GNI nagysága alapján korrigálják a pénzes borítékokat, hogy a legelmaradottabb tagállamokban biztosítsák a források megfelelő mértékű koncentrációját. A források méltányos elosztása érdekében alsó és felső határt is megszabnak az egy ország által igénybe vehető forrásoknak. 

A zöldfinanszírozási csomagból teljesen hiányzik a nukleáris energia, ami megfigyelők szerint messze nem ösztönzi majd a beruházásokat az egyébként tiszta energiának számító atomenergiába.

A Bizottságnál rámutatnak, hogy uniós források továbbra is az Euratom szerződés keretében állnak majd rendelkezésre a nukleáris energia szektor számára. 

Az energetikai átállásban fontos tüzelőanyagnak számító földgáz csak a mechanizmus második, InvestEU pilléréből juthat majd beruházási forrásokhoz. Ott is az EIB új hitelezési politikájának elveivel összhangban, amelynek értelmében 2021 vége után már nem finanszíroznak majd új fosszilis tüzelőanyagokkal összefüggő beruházásokat. Ezek alól három kivétel lesz. Ezek: az alacsony kibocsátású gázok felé átmenetet jelentő villamos energia termelés, hűtés- és fűtés célú áramtermelés, kis méretű gáztüzelésű bojlerek gyártása. A széntüzelésű erőművek kevésé szennyező gáztüzelésre való átállására azonban nem lehet majd igénybe venni uniós forrásokat. 

Címlapkép: Shutterstock

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
bkk_busz_bkv
dzsudzsak balazs focista
Nagy bejelentés készülhet: délután megszólal Matolcsy György
forintka191126getty
Történelmi csúcson az Európai Unió támogatottsága
Váci úti felüljáró
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Értékesítési vezető

Értékesítési vezető

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Szakmai asszisztens

Szakmai asszisztens

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Történelmi csúcson az Európai Unió támogatottsága