Hiába a magyar vétófenyegetés: rövidesen eldől, mennyivel zuhannak az EU-pénzeink
Uniós források

Hiába a magyar vétófenyegetés: rövidesen eldől, mennyivel zuhannak az EU-pénzeink

Portfolio
A németek és franciák gyorsan döntésre akarják vinni a 2021-2027-es uniós költségvetés kérdését és ebben a helyzetben a magyar álláspont még mindig túl merevnek számít, lényegében illúziókat kerget a kormány arról, hogy mennyiben javítható fel az elhozható EU-pénzek volumene – írja brüsszeli szakértőkkel és diplomatákkal folytatott beszélgetései alapján a Bruxinfo. Mindez azért érdekes, mert a hétvégén kiderült: február 20-ra rendkívüli EU-csúcsot hívott össze az Európai Tanács elnöke, és az eseményen kifulladásig, azaz akár több napig is tárgyalhatnak, hogy ne húzódjon tovább az EU egészét érintő stratégiai kérdés rendezése.

A lap terjedelmes anyagának néhány különösen fontos információja:

  • A lapnak nyilatkozó EU-források reális esélyt látnak arra, hogy a február 20-án kezdődő és szükség esetén több napig tartó rendkívüli EU-csúcson létrejön az egyhangú megállapodás az EU következő, 2021 és 2027 közötti keretköltségvetéséről. A végleges költségvetési plafonszám valamivel alacsonyabb lehet a Brüsszel által javasoltnál (az együttes tagállami GNI 1,114%-a).
  • Az Európai Bizottság másfél éve a magyar felzárkóztatási támogatások 24%-os, 5,7 milliárd eurós vágását javasolta reál értelemben 2018-as árak mellett, ehhez képest a tavaly decemberi finn elnökségi javaslat 6,5 milliárd eurót javasolt (27%-os vágás). Fontos tudni: az alkut előkészítő Charles Michel uniós tanácsi elnök „bukszája” az elődökénél jóval vékonyabb lesz a magyar és néhány más, az ajánlattal elégedetlen kormány kompenzálására.
  • Az egyik forrás a magyar kormány álláspontját „még mindig merevnek és realitást nélkülözőnek” nevezte, mert szerinte be kell látni, hogy az egymásnak feszülő tagállami érdekek (Brexit-lyuk, fukar nagy befizetők, stb.) miatt nagyon szűk a tanácsi elnök költségvetési mozgástere. Így az 5,7-6,5 milliárd eurós magyar vágási ajánlathoz képest csak kis mértékű korrekcióra, feljavításra lesz lehetőség. „Ha valaki azt hiszi, hogy 2-3 milliárd euróval beljebb kerülhet, az illúziókat ringat” – figyelmeztetett a forrás. 2013 februárjában, a 2014-2020-as költségvetési ciklus végső számainak kitárgyalásakor Orbán Viktor kormányfőnek egy alku keretében még 4 milliárd euróval sikerült feljavítani a pozíciót, ilyen mértékű javításra tehát most távolról sincs lehetőség. 
  • Magyarország lényegében egyedül maradt az EU-pénzek jogállamisági feltételrendszerhez kötésével kapcsolatos ellenállásával, mert még a lengyelek ellenkezése is puhább. Így tehát Budapestnek a két téma összekötését nagyon nehéz lesz megakadályoznia, hiába fenyegetett vétóval már többször is a magyar kormány. Ha ugyanis emiatt megvétózná a 2021-2027-es költségvetés teljes keretét is Orbán Viktor, akkor a témát kiszedik a keretköltségvetési tárgyalásokból és így minősített többséggel vernek át egy még keményebb feltételrendszert.
  • A jogállamisági mechanizmust az EU-pénzek felhasználásáért és annak ellenőrzéséért felelős hatóságok működésében fellépő rendszerszintű problémák esetén aktiválnák, de az még nem tisztázott, hogy egészen konkrétan milyen körülmények között javasolhatná a Bizottság az uniós kifizetések felfüggesztését vagy csökkentését a tagállamoknak, miként a tanácsi jóváhagyás mikéntje sem világos még (a Bizottság fordított minőségi többségi szavazást javasolt, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy csak egy minősített többség blokkolhatná a testület szankciós javaslatát). 

200 milliárd eurós alkudozás

A decemberi EU-csúcs arra hatalmazta fel Charles Michel uniós tanácsi elnököt, hogy folytasson minden tagállammal külön-külön egyeztetéseket és így készítse elő a helyzetet arra, hogy egy újabb EU-csúcson már meg tudjanak állapodni a bonyolult kérdések összességéről. Mivel Michel szombaton bejelentette, hogy a korábbi pletykákkal összhangban február 20-ra, csütörtökre, rendkívüli EU-csúcsot hív össze, ez arra utal, hogy tényleg előrehaladottak a tárgyalások. A lap egyik, a tárgyalásokra jól rálátó forrása azt mondta:

Már a tárgyalások utolsó szakaszában vagyunk. Egyes tagállamok már megbarátkoztak a gondolattal, míg mások csak most ébredeznek és pánikolni kezdtek.

A Brexit hét év alatt óvatos becslések szerint is minimum 60 milliárd euróval kevesebb elosztható pénzt jelent a közös költségvetésben és az alkudozások lényegét az egyik illetékes így foglalta össze: „mindenkinek többet kell majd befizetnie a közösbe, miközben mindenki kevesebbet fog kapni belőle”. 

Azt, hogy ki, mennyivel fog kevesebbet kapni, erről szólnak a tárgyalások. Az Európai Bizottság az EU27-ek nemzeti bruttó jövedelmének (GNI) 1,114 százalékát javasolta a kiadások főösszegének 2021 és 2027 között, ami kisebb, mint a britek nélkül számolt mostani 2014-2020-as 7 éves plafon (1,16%), miközben az EU-költségvetés nettó befizetői még ezt is sokallják: az úgynevezett öt „fukar” (Ausztria, Dánia, Hollandia, Svédország és Németország) hallani sem akar a GNI 1 százalékáról nagyobb büdzséről.

Az ő pozíciójuk és a „szinten tartás” (GNI 1,16%) között 200 milliárd euró a különbség.

Az előző fél évben a soros finn elnökség 1,07 százalékos szintet javasolt, ami közel 50 milliárd euróval kevesebb a Bizottság által eredetileg javasoltnál. A von der Leyen-bizottság néhány napja 7,5 milliárd euróval megemelte a keretösszeget, ennyi többletforrást kérve a méltányos zöld átállást elősegíteni hivatott pénzügyi alapnak. Ebből Magyarország csak kis, 1,2%-nyi részt kapna, miközben az alap döntő része a lengyelekhez és a németekhez kerülne az átállás nagyfokú nehézségeinek kompenzálására.

A lap tudomása szerint úgy tűnik, hogy a tagállamok belemennek abba, hogy az EU büdzsé finanszírozásához két új saját forrás is legyen. Az egyik a nem újrafelhasznált műanyagok relatív részaránya alapján kiszámított tagállami hozzájárulás (miként EU-források hangsúlyozzák, nem új adóról van szó). A másik a kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) aukciós bevételeinek bizonyos százalékából származó bevétel. Az előbbiből évi 5, az utóbbiból nagyjából 10 milliárd euró folyhat be becslések szerint a büdzsébe, ennyivel csökkentve a GNI-alapú tagállami befizetések összegét.

Az is lényeges, hogy az öt nettó befizetőnek folyósított költségvetési visszatérítéseket, amelyek mára elveszítették jogalapjukat, valószínűleg több éven át fokozatosan kivezetik majd. Ezt szorgalmazza Magyarország is. Az érintett országok azért küzdenek majd, hogy a kivezetés minél tovább tartson, míg a többiek lerövidítenék, hiszen ez számukra jelent majd plusz terhet.

Miért gyorsultak fel az események?

A lap úgy tudja, hogy Charles Michel, az Európai Tanács elnöke körülbelül tíz nappal a rendkívüli csúcs tervezett időpontja előtt juttatja majd el a tagállamoknak a kompromisszumos javaslatát, ami egyes várakozások szerint a Bizottság által javasoltnál valamivel nagyobb vágást irányoz majd elő. 

Ez tehát azt jelentené, hogy Magyarország a felzárkóztatási támogatások terén a 24%-os reál értelemben vett vágásnál nagyobb csökkenést is elszenvedhet, de ezt részben kompenzálhatná az, hogy a magyar állami társfinanszírozás megugrana, így az itthon ténylegesen kiosztható források volumene a 24%-nál sokkal kisebb mértékben csökkenne csak.

Míg eddig sokan arra számítottak – a magyar kormány is -, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetési alku és vele együtt a jogállamisági eljárás kidolgozása a második félévben esedékes német soros elnökség idejére csúszik, most arról van szó, hogy mégis megállapodnának február második felében. Jó kérdés, hogy ez a nagy sebességváltás miért következett be. A lap 3 lényeges információja ezzel kapcsolatban:

  • Németország és Franciaország nagyrészt az EU egészét érintő stratégiai megfontolásból fontosnak tartja a pénzügyi vita gyors lezárását.
  • Mindez azzal együtt is igaz, hogy megbízható információi szerint a két ország a színfalak mögött alaposan egymás torkának esett amiatt, hogy Berlin a saját számláját sokallja, miközben Párizs hozzájárulását nem tartja elegendőnek. 
  • A legerősebb érv talán a fentiek helyett az lehet, amit az egyik EU-diplomata mondott: „Ha nem zárjuk le a költségvetési vitát márciusig, akkor politikailag igen nehéz helyzetbe kerülünk”, hiszen egyezség nélkül az EU 2021-re szinte pénz nélkül marad, és a kohézió barátai nevű országcsoport is hoppon marad. „Nagy pszichodráma lesz, az biztos” – vetítette előre és ezért akár több napig elhúzódhat a legfelsőbb szintű tárgyalás. 

Címlapkép forrása: Európai Tanács média, Európai Unió, Mario Salerno

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
Holdblog

Fára a majmok másszanak!

HOLD After Hours. Nyúl helyett pingvinapukák! - az ünnepek lagymatagsága helyett, legyen velünk ideges! Jó szórakozást! 00:45    A Ryanair Alapkezelő 02:55    Rosenbe

Kasza Elliott-tal

Leggett & Platt Inc. - elemzés

Nem értem a LEG mozgását. 2021 közepe óta esik az árfolyama, akkor 59,16 USD volt az ATH, most éppen 19,08-at ér, azaz kicsit kevesebb mint három év alatt harmadolt az árfolyama. Mivel osztalék

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ennyi volt! - Lázár János rendelettel irtja ki a nyerészkedést az építőiparból

Senior web fejlesztő

Senior web fejlesztő
Vállalati Energiamenedzsment 2024
2024. április 11.
Sustainable Tech 2024
2024. április 24.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
GEN Z Fest 2024
2024. május 9.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Díjmentes előadás

Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?

Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?

Díjmentes előadás

Ami még az állampapírnál is jobb befektetés

Az állampapírok mellett számos más befektetési lehetőség érhető el a piacon azoknak, akik szélesebb portfóliót szeretnének építeni és hosszú távon növekedést elérni.

Ez is érdekelhet
eu-zaszlo-magyar-zaszlo-europai-unio-europai-parlament-valasztas-europai-parlamenti-valasztas-2024-es-europai-parlamenti-valasztas