Bulgária, Ciprus, Észtország, Magyarország, Málta, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Románia közlekedéspolitikáért felelős vezetői Adina Vălean közlekedési biztossal és Frans Timmermans, Európai Zöld Megállapodásért felelős ügyvezető alelnökkel folytattak megbeszélést 2020. február 18-án, Brüsszelben. A miniszterek nyomatékosan felkérték a Bizottságot annak értékelésére, hogy miként befolyásolja az első Mobilitási Csomag az Európai Zöld Megállapodásban foglalt célok elérését.
A találkozó előtt a kilenc tagállami vezető közös levelet küldött az ügyvezető alelnöknek, amelyben ismét jelezték, aggályosnak tartják a jármű székhely szerinti tagállamba történő kötelező visszatérésének előírását. A tervezetben foglaltak alapján a fuvarozó vállalkozás nemzetközi fuvarozásra használt járműveinek az elindulást követő nyolc héten belül vissza kell térniük az adott tagállam egyik operatív központjába. Az aláírók szerint a javasolt rendelkezés összeegyeztethetetlen az Európai Unió éghajlatpolitikai célkitűzéseivel és a Párizsi Megállapodással, mivel üresen közlekedő kamionokat eredményez, és így feleslegesen növeli a szén-dioxid kibocsátást a közúti szállítási ágazatban.
Magyarország több tagállammal egyetértésben évek óta minden lehetséges fórumon napirenden tartja a mobilitási csomaggal kapcsolatos problémákat. Az Európai Bizottság a tavalyi tárgyalások utolsó szakaszában felismerte a lehetséges negatív hatásokat, és ígéretet tett arra, hogy érdemi megoldásokat dolgoz ki még az ellentmondásos jogszabályok hatálybalépése előtt. A minisztériumi vezetők üdvözölték, hogy a Bizottság belátta, a járművek kötelező hazatérése nem felel meg az Európai Zöld Megállapodás célkitűzéseinek és a klímasemlegességi vállalásoknak. A felek egyetértettek abban, hogy a probléma mértékének meghatározása érdekében az egész Európai Unióra kiterjedő hatásvizsgálatra van szükség, és annak alapján azonnali intézkedéseket kell tenni.
A magyar kormány képviseletében Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára kiemelte: „Különösen aggasztó, hogy miközben Mobilitási Csomag rendelkezései évtizedekre meghatározhatják a közúti fuvarozási ágazat jövőjét, megvalósíthatóságuk még jelenleg is bizonytalan. Nem készült hatástanulmány a kombinált árufuvarozásra vonatkozó elemekre és a nemzetközi közúti szállítás megosztott modelljére sem. A határon átnyúló fuvarműveletek esetében sokkal nagyobb rugalmasságra és több mentességre lenne szükség, amivel csökkenteni lehetne az üresjáratokat, az európai közúthálózat károsodását és a közlekedésbiztonsági kockázatokat is.”
A tagállami delegációk megerősítették az egységes piac sértetlenségével és hatékony működésével kapcsolatos aggodalmakat is. A jármű kötelező visszatérése gyakorlatilag kizárná az egységes piacról a szigeteken lévő tagállamok fuvarozóit, és súlyosan korlátozza több, nem központi elhelyezkedésű tagállam vállalkozóinak hozzáférését.
Az uniós tagállamokat érintő szigorúbb előírások miatt a harmadik országok fuvarozói tetemes versenyelőnyhöz jutnak, miközben hiányoznak az egész Európában hatékony ellenőrzéshez szükséges uniós szintű eszközök. A tagállamok egybehangzóan szorgalmazták, hogy a hatásvizsgálat a lehető leghamarabb álljon rendelkezésre, elegendő időt biztosítva a helyzet javítását célzó intézkedések meghozatalára.
Az egyeztetéseken elhangzottak szerint az érintett tagállamok készek megfontolni, hogy az első Mobilitási Csomag káros rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése érdekében közösen az Európai Bírósághoz forduljanak.
