"A német alkotmánybíróság elhíresült múlt heti döntése főként azért fontos, ami mögötte van. Olyan közegben született, amiben EU-országok hatalmi és gazdasági érdekellentétei elegyednek ideológiai konfliktussal és az EU működtetését övező véleménykülönbségekkel. A hajdani közös piac még úgy volt zömében technokrata projekt, hogy a résztvevők politikailag homogénok voltak. A mai, eseménykövető Unió úgy válik egyre inkább politikaivá, hogy éppen politikailag megosztottabb, mint valaha. A karlsruhei döntés ennek valahol terméke is, befolyásolója is. Amit viszont helyesebb tágabb összefüggésben nézni" - vezeti fel hosszabb vélemény cikkét Fóris György EU-elemző, az ELTE "EU-válságok" kurzusvezetője, majd tágabb kontextusba helyezi az említett döntést. Az alábbiakban teljes terjedelmében közölt írás a szerző blogján és így a Portfolio bloggyűjtő oldalán is megjelent.
Az első törésvonal: hatalmi érdekek mentén Törésvonalak (1.): hatalmi érdekek mentén Kezdjük a hatalmi érdekekkel, mint leginkább meghatározóval. Végül is magát az Európai Uniót is (akkor még Közös Piacot, no meg annak hajdani elődjét) az érintett nemzetállamok aktuális érdeke hívta életre. Visszaemlékezésekből jól ismert Jean Monnet-ék szerepe egy gyökeresen új...
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint.
Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint.
További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
Signature előfizetés
