Bréking! – Radikálisan belenyúl a kormány a lakossági napelemes pályázatba
Mi a lényeg a válaszból?
Az elmúlt hetekben számos felháborodott/kétségbe esett olvasói levél érkezett a Portfolio szerkesztőségébe, amelyek arra panaszkodtak, hogy rendkívül nehézkes a pályázat lebonyolítása, illetve a beszámoló benyújtására szolgáló felület nem is működik, ami a projektek ellehetetlenülésével fenyeget. Emiatt egyrészt a problémahalmaz hátterére és megoldásának várható idejére kérdeztünk rá, másrészt arra, hogy módosul-e felfelé az egész pályázat keretösszege, és ha igen, akkor előtte átdolgozzák-e a konstrukciót.
Amint ugyanis megírtuk: a tavaly év végén Brüsszelben elfogadott magyar helyreállítási terv utolsó táblázatában az szerepelt, hogy az indikatív uniós finanszírozás 471 millió euró, ami az elszámoláshoz használt árfolyam mellett 185,9 milliárd forint, ez pedig több annál, mint a pályázat eredeti 151,5 milliárdos kerete. (Ehhez jönne még hozzá az áfa-tartalom, amit eleve a magyar költségvetésből tervezett finanszírozni a kormány).
A minisztérium által szombaton délelőtt küldött válasz (lásd a teljes választ legalul) azt jelenti, hogy
mivel a helyreállítási pénzek lehívásához mindenáron el kell érni az itthon számszerűen bevállalt célokat, de az eddigi nyertes projektek egy része kihullhat különböző okok miatt, „ezért szükséges új pályázati kört nyitni”. ahhoz pedig előbb módosítani kell a pályázat keretösszegét és a különböző munkálatok megengedett fajlagos költségét is.
Nézzük egy kicsit bővebben a válasz lényegét!
Mindez teljesen érthető, mert bár a pályázatok tavaly lezárt értékelése alapján van annyi nyertes projekt (35082 darab), mint amennyit összesen vállalt megvalósítani a kormány (34920 darab szerepel az év végén Brüsszelben kiadott értékelés 65. oldalán is, közülük legalább 11600 darabnál a komplex fejlesztést kell megcsinálni), de a minisztérium is érzékelheti, hogy a papíron nyertes projektek egy része különböző okok miatt kihullhat, így lépni kell.
A nyertes projektek egy része azért hullhat ki, mert az eredetileg 100%-os támogatást ígérő pályázatnál a nagyon elhúzódott értékelés mellett elszálltak a megvalósítási költségek, amit végül a nyertes pályázóknak kell zsebből kifizetnie. Egy másik része azért hullhat ki a nyertes pályázatoknak, mert a tavaly őszi költségvetési kifizetési stop, illetve az idén január elejéig nagyon nehézkesen igényelhető és csekély összeget elérő szállítói előleg kifizetés a kivitelezői oldalt bizonytalaníthatta el. Nem tudták ugyanis, hogy az elvégzett munkák után egyáltalán mikor juthatnak hozzá a pénzükhöz, így ez is elvezethetett visszamondott projektekhez.
A fentiek mellett az is lényeges, hogy mivel van még szabad keret (csak 122 milliárd forintnyi a megítélt támogatás, miközben a fentiek alapján önmagában az EU felőli nettó finanszírozás indikatív kerete 185,9 milliárd forint), és el kell érni a projektek darabszámára tett vállalást, ezért
A lakossági felhívás első körére érkezett támogatható projekteken túl ennek érdekében szükséges új pályázati kört nyitni. Az új kör elindítása előtt döntés születik a felhívás keretösszegének megfelelő mértékű módosításáról és a fajlagos költségek felülvizsgálatáról is.
Az nem teljes meglepetés, hogy egy új pályázati kört is nyitni tervez a kormány, mert a 2021-2022 fordulóján beadott pályázatok után 2022. augusztusában a kormány már azt jelezte, hogy ezt 2023 tavaszára halasztja, aztán az újabb kormányzati fordulatként szeptemberében arról érkezett hír, hogy ezt mégis előrehozzák őszre. Aztán októberben azt jelentette be a kormány, hogy „a pályázat második szakaszáról az uniós támogatások felhasználásáról szóló hivatalos megállapodást követően születik döntés”.
Most tehát, miután van Brüsszelben egy elfogadott helyreállítási program és már látszik az első pályázati kör projektjeinek tartalma, minősége, illetve a kihulló projektekre is lehet indikációja a tárcának, ezért gondolkodik a második kör megnyitásán. Ez logikusan a tavaszi hónapokban történhet meg, amikor már figyelembe tudja venni a tárca 2022-es NAV szja-bevallási adatok számait, hiszen a pályázat célzottságában ez az egyik alapvető elem, miszerint az országos átlagjövedelem alatti körnek szól(t) a kiírás.
Az viszont nagy újdonság, amit a tárca alább részletezett válasza bővebben is tartalmaz, miszerint "Vizsgáljuk annak lehetőségét is, hogy az uniós szabályrendszer keretein belül a lehető legnagyobb mértékben csökkentsük az adminisztrációs terheket." Ezért a válasz azt is jelzi:
Előkészületben van az elszámolási rendszer radikális egyszerűsítése, ami érinti majd a beszámoló benyújtó felületét, ezért az átmenetileg nem működik.
Utóbbi mondat számos olvasói panasz okára is választ ad, akik egyszerűen fizikailag nem tudták benyújtani a közelgő mérföldkő kapcsán a szakmai beszámolót, így ez a projektjük ellehetetlenülésének veszélyével járt. Mindez sok kivitelezőt is teljesen elbizonytalaníthatott, aki eleve azt is látták, hogy mennyire nehézkes a pályázati adminisztráció, és önmagában az előleg benyújtási folyamat is.
Nekik is üzent a tárca azzal, hogy azt írta:
A mielőbbi kifizetések érdekében a kivitelezőknek addig is érdemes élniük az előleg igénylés lehetőségével.
Mikorra mennyi projektnek kell elkészülnie és most hogy állunk?
Amint a magyar helyreállítási terv európai bizottsági értékelésének részletes alábbi táblázatából látszik: a pályázatban 2024. harmadik negyedévéig 13793 darab projektnek el kell készülnie, majd rá egy évre ennek a darabszámnak 23320-ra kell emelkednie, aztán 2026. második negyedéve végéig el kell érni a pályázatban eleve kijelölt 34920 darab nyertes projektszámot. Ebből legalább 11600 projektnek olyannak kell lennie, amelyben nemcsak fotovoltaikus rendszert telepítenek, hanem ezen kívül elektromos fűtési rendszert és tárolóegységet is, valamint a nyílászárókat is cserélik, magyarul a komplex pályázati részt valósítják meg.
Amint az alábbi, a jelenlegi állapotot mutató táblázatban látható: a 43379 darab támogatási igényből (amelyek együttes volumene 153,3 milliárd forint volt) eddig 35082-t nyilvánított nyertesnek az Irányító Hatóság, amelyekre csaknem 122 milliárd forintot támogatást ítélt meg (tehát bőven van még keret a nettó 185,9 milliárd forintos uniós támogatást tartalmazó indikatív keretből) és közülük 34842 darab a hatályos szerződés, amelyekre 121 milliárd forintnyi a megítélt támogatás.
Ebből eddig mindössze 3626 projektben történt (előleg) kifizetés 6 milliárd forint volumenben, amely egyébként az utóbbi hetekben nagyon megugrott, miután Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a január 12-i Kormányinfón a lassú kifizetéseket firtató kérdésre elismerte, hogy „szánalmas és borzalmas a teljesítmény ez” és „azt nem lehet vitatni, hogy a hiba az állam oldalán van”. Akkor 78 millió forinton álltak a kifizetések és Gulyás azt ígérte, hogy január végére ez 1,2 milliárd forintra felugrik, ami bőven túlteljesült. A miniszter azonban már akkor hozzátette: még ez az 1,2 milliárdos cél is csak kis részt jelentene az akkori 7,8 milliárd forintnyi előleg igénylésből, amit 3750 nyertes nyújtott már be.
Az Energiaügyi Minisztériumtól ma kapott válasz azt vázolja, hogy ezt a felpörgött előleg kifizetési ütemet a továbbiakban is igyekeznek tartani a benyújtott igényekhez igazodva, és egyúttal biztatják is a kivitelezőket, hogy nyugodtan csinálják a munkákat és nyújtsák be a 40%-nyi előlegre az igénylést. Eközben azt is felfedi a válasz, hogy radikálisan le akarják egyszerűsíteni a projektek (menetközbeni és végső) elszámolását és ezért nem működik egyelőre az elért mérföldkövekhez is kapcsolódó beszámoló benyújtási felület.
Ezeket kérdeztük a tárcától és ezeket a válaszokat kaptuk
Az alábbiakban szó szerint bemutatjuk, hogy miket kérdeztünk a tárcától és arra pontosan milyen válasz érkezett.
Az alábbi kérdéseket tettük fel:
- "Helyt álló-e az az értelmezés, hogy az említett RRF-6.2.1-es pályázati konstrukció teljes keretösszege az eredeti 201,6 milliárd forintról mintegy 236,1 milliárd forintra emelkedett? Értelmezésem szerint ez azért történhetett meg, mert az EU-s nettó finanszírozás (471 millió euró a Tanács által jóváhagyott RRF döntés utolsó táblázata szerint) forintban kifejezett értéke 151,5-ről 185,9 milliárd forintra emelkedett azért, mert maga az elszámolástechnikai EURHUF árfolyam 394,83-ra emelkedett, és ehhez adódik még hozzá a magyar költségvetésből finanszírozandó áfa-tartalom."
- "Ha valóban 236 milliárd forintra emelkedett a pályázat teljes keretösszege, akkor emiatt zajlik-e már a pályázati konstrukció átdolgozása, az elszámolható költséglimitek, pályázati összegek megemelése érdekében?"
- "A pályázati konstrukció esetleges átdolgozásának van-e köze ahhoz, hogy a szerkesztőségünkhöz eljutott számos felháborodott/kétségbe esett olvasói levél alapján rendkívül nehézkes a pályázat lebonyolítása/elszámolása? A levelek alapján már önmagában a szállítói előleg igénylése, illetve a hiánypótlások benyújtása is nagyon körülményes informatikai/adminisztratív okok miatt. Emellett jelenleg sem mérföldkőhöz tartozó szakmai beszámolót nem lehet beküldeni, pedig fontos határidők vannak, sem kifizetési kérelmet, így a kivitelezők nem tudják, hogy az elvégzett/elvégzendő munkájuk további 60%-nyi ellenértékét mikor fogják egyáltalán megkapni. Emiatt viszont rengeteg projekt és cég kerülhet veszélybe, a lebonyolítással megbízott ÉMI Nonprofit Kft. felől pedig nem kapnak érdemi/megnyugtató választ a pályázók, illetve a kivitelezők. Ezeket a technikai-lebonyolítási problémákat mikorra ígérik orvosolni?"
Az alábbi választ küldte megkeresésünkre az Energiaügyi Minisztérium Kommunikációs Főosztálya:
"A helyreállítási eszköz a hétéves uniós költségvetés alapjaitól teljesen eltérő elszámolási technikával működik. A legfontosabb sajátossága, hogy az uniós kifizetések nem a felmerült költségekhez, hanem a vállalt mérföldkövek teljesítéséhez kötődnek. A tervben szereplő forrásallokáció indikatív jellegű. Az uniós elszámolási árfolyam nem függ össze sem az intézkedések forrásallokációjával, sem a mérföldkövek teljesítésére meghirdetett pályázatok keretösszegével.
Magyarország akkor tud kifizetési igénylést benyújtani, ha az adott ciklusra rögzített mérföldkövek és célok teljesültek. A lakossági felhívás első körére érkezett támogatható projekteken túl ennek érdekében szükséges új pályázati kört nyitni. Az új kör elindítása előtt döntés születik a felhívás keretösszegének megfelelő mértékű módosításáról és a fajlagos költségek felülvizsgálatáról is.
A lakossági napelemes pályázat támogatási döntései tavaly megszülettek, a beérkezett előleg igénylések feldolgozása idén januárban gyors ütemben megindult. Az eddig folyósított előlegek összege már meghaladja a 6 milliárd forintot. Az elért ütemet az előlegigények beérkezéséhez igazodva a továbbiakban is igyekszünk tartani, fokozni. Vizsgáljuk annak lehetőségét is, hogy az uniós szabályrendszer keretein belül a lehető legnagyobb mértékben csökkentsük az adminisztrációs terheket. Előkészületben van az elszámolási rendszer radikális egyszerűsítése, ami érinti majd a beszámoló benyújtó felületét, ezért az átmenetileg nem működik. A mielőbbi kifizetések érdekében a kivitelezőknek addig is érdemes élniük az előleg igénylés lehetőségével."
Címlapkép forrása: Getty Images