Kihúzzák a szőnyeget a magyar szankciós vétók alól

Az orosz vagyonok befagyasztását elrendelő szankciós csomag fenntartásáról várhatóan júliusban szavaz a tagállamokat tömörítő Európai Tanács, de az unió legbefolyásosabb országai már most be akarják biztosítani, hogy semmiképp se kerülhessen újból Oroszország kezére a mintegy 260 milliárd eurós összeg.

Bár a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy Magyarország várhatóan nem vétózza meg az Oroszországra kivetett szankciók meghosszabbítását, Belgium garantálni szeretné, hogy

az EU-s korlátozások kisiklatása esetén is befagyasztva tartsák az orosz vagyonelemeket.

Maxime Prévot belga külügyminiszter pénteken az Euractivnak adott interjújában kifejtette, hogy alternatív megoldásokra van szükség ahhoz, hogy a vagyon zárolva maradjon. Elmondása szerint ideális esetben létrehoznának egy új nemzetközi keretrendszert kellene létrehozni, amelyben a résztvevők közösen biztosítanák, hogy lakat alatt maradjon az elkobzott vagyon.

A miniszter hangsúlyozta, hogy Belgium nem cselekedhet egyedül ebben a kérdésben.

Feltétlenül meg kell osztanunk a kockázatokat. Közös megközelítésre van szükség. A jogi és pénzügyi kockázatokat figyelembe véve rendkívül fontos, hogy létrejöjjön a "hajlandók koalíciója" az orosz vagyonok ügyében is.

- nyilatkozta Prévot.

Belgium el akarja kerülni, hogy egyedül viselje az Oroszország által különböző bíróságokon indított perek kockázatát, ezért érdekük, hogy "erős, írásos kötelezettségvállalásokat" kapjanak más, akár EU-n kívüli országoktól is, mint például Kanadától vagy az Egyesült Királyságtól.

Itt lényegében arról lenne szó, hogy az uniós szankciók mellett saját, tagállamin is túlnyúló együttműködésen alapuló tiltást alkalmaznának, ezzel pedig csak a szankció megújítását potenciálisan vétózó országoknál (Magyarország és Szlovákia) szabadulhatnának ki arelatíve elenyészőnek mondható orosz vagyonelemek.

Pénzügyi einstand

Az ukrajnai háború 2022-es kirobbanása után a Nyugat összezárásának egyik leghangsúlyosabb lépése volt, a területükön található bankokban tartott orosz tőke zárolása. Ebből mintegy 210 milliárd az EU országaiban, míg a fennmaradó 50 milliárd legnagyobb része az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Kanadában, Japánban és Ausztráliában fagyasztottak be.

Mivel Ukrajna újjáépítéséhez még a viszonylag konzervatívabb becslések alapján is több mint 500 milliárd euróra (200 ezer milliárd forintra) lenne szükség, ezért egyre gyakrabban merül fel az orosz pénzek egy az egyben való felhasználása is, de

annak kamatait már eddig is Ukrajna támogatására költik.

Azon túl, hogy a lefoglalt pénzek önkényesnek ítélhető felhasználása a nemzetközi jog szerint is problémás, azért is érdemes óvatosan gazdálkodni vele, mert egy esetleges béketárgyalásnál komoly ösztönzőként működhet az összeg fokozatos felszabadítása, előreláthatóan azzal a kitétellel, hogy azt csak ellenőrzött körülmények között, Oroszország gazdasági stabilizálására fordíthatják.

Passzív jövedelem

Nagy részben emiatt, 2024 októberében a G7 országok egy speciális hitelkonstrukciót dolgoztak ki Ukrajna támogatására, melynek lényege, hogy az orosz központi bank Nyugaton zárolt – főként Belgiumban, az Euroclear pénzügyi elszámolóházban tartott – mintegy 210 milliárd eurós eszköze után keletkező éves hozambevételeket Ukrajna támogatására fordítják.

Az orosz pénzeket újrabefektetik, így tulajdonképpen a befagyasztott tételeket nem veszik el, de azok használatával "rendkívüli bevételeket" termelnek a zároló országoknak, amiből a támogatást finanszírozzák. Mivel a tőkéhez nem nyúlnak, a konstrukció jogilag és tárgyalási szempontból is kevésbé kockázatos, mint az eszközök teljes elkobzása.

A gyakorlatban ez úgy működik, hogy a G7 országai egy 45 milliárd euró összegű hitelt nyújtanak Ukrajnának, amit például költségvetés kipótlására, újjáépítésre vagy hadi célokra is szabadon használhatnak fel. Ez résztvevőnként nagyjából:

• Európai Unió - 18,1 milliárd euró
• Egyesült Államok - 17,75 milliárd euró
• Kanada - 3,2 milliárd euró
• Japán - 2,9 milliárd euró
• Egyesült Királyság - 2,65 milliárd euró

A kölcsön kamat- és tőketörlesztését hosszabb távon a zárolt orosz eszközök kamataiból fedezik. A G7 országok így előre biztosítják Ukrajna finanszírozását, miközben a tényleges terhet – közvetett módon – az orosz állam viseli.

A program akár évi 3 milliárd euróval is segítheti Ukrajna gazdaságát, anélkül hogy a nyugati adófizetők pénzét használnák fel.

Elsősorban emiatt, Prévot szerint a prioritás egyértelműen az, hogy az orosz vagyon befagyasztva maradjon, aminek a legegyszerűbb módja a 17. szankciós csomag egyhangú elfogadása lenne. Azonban amennyiben egyes EU tagországok megvétóznák azt, és esetleg a "hajlandók koalíciójának" pénzügyi verzióját sem sikerül összehozni, a belgák egymagukban is meghatározóak tudnak lenni az ügyben.

Önkényes út

Ugyan a külügyminiszter szerint ez egyáltalán nem kívánatos, de parlamentjük egy nemzeti rendelkezést is hozhatna arról, hogy zárolva maradjanak a pénzek, mivel a korábban említett belga elszámolóház,

az Euroclear birtokában akár 180 milliárd euró is lehet, az összesen 260 milliárdosra becsült vagyonból.

Prévot nem hisz benne, hogy az Ukrajna és az európai kontinens érdekeit szem előtt tartó országok akár amerikai nyomásra is belemennének az orosz pénzeszközök feloldásába, és a helyzet jelenlegi állása szerint az Vlagyimir Putyin orosz elnök hiteltelen ígérgetése miatt, nem is kell számítani ilyen elvárásra.

Ha és amennyiben azonban, egy globálisan elfogadható békemegállapodás helyeződne kilátásba, úgy tűnik, a belgák is pragmatikusan állnának az ügyhöz. A belga külügyminiszter szavaival élve, ha minden érdekelt egyetért abban, hogy ez vezethet egy sikeres kiegyezéshez, akkor "miért ne" lehetne visszaszolgáltatni az illegális háborút folytató Oroszország lefoglalt vagyonát.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images