Üzent az uniós biztos a magyar kormánynak: ez vár Magyarország EU-forrásaira

A napokban többekhez is eljuthatott a magyar kormány üzenete az ukrajnai korrupciós botrányról, amelyben az elnöki tanácsadóihoz érő kör nyerészkedett. A gyanú szerint magas rangú politikusok és üzletemberek állítólag pénzt sikkasztottak az energetikai szerződésekből. A szóban forgó ügyet a rendszer gyengeségének bemutatására használták fel, pedig

éppen a működő ellenőrző intézmények tárták fel

– mondta a Piotr Serafin, az Európai Bizottság költségvetési, csalás elleni és közigazgatási ügyekért felelős biztosa budapesti felszólalásának elején.

Az Integritás Hatóság hétfői konferenciájának nyitóbeszédében emlékeztette a résztvevőket, hogy az ukrán energiaszerződésekből történő pénzelszipkázást „a Nabu, az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal hozta nyilvánosságra”, amelynek létrehozását a civil társadalom kezdeményezte, és amelyet az EU a közeledési feltételek közé emelt.

Serafin szerint „aki vízummentességet kér, aki különmegállapodásokat akar, és főleg aki az EU-hoz akar csatlakozni, annak bizonyítania kell, hogy harcol a korrupció ellen – és ezt hatékonyan is kell tennie”.

A biztos hangsúlyozta, hogy amikor kétség merül fel egy ország korrupcióellenes rendszerének hatékonyságával kapcsolatban, az Európai Bizottság külön, független hatóságok felállítását kéri. Magyarországon is így történt ez az Integritás Hatóság életre hívásával.

Szerinte ennek logikája egyértelmű: „a korrupció elleni harc nem ér véget az EU-csatlakozással, sőt, valójában soha nem ér véget”. Példaként felidézte, hogy Bulgária és Románia 16 éven át állt a csatlakozás utáni ellenőrzési mechanizmus alatt. Ugyanezért – mondta – Magyarországtól is azt kérték, hogy hozzon létre külön integritási hatóságot, amely független kapuőrként vigyáz a közpénzek tisztaságára. Beszédében kifejtette:

az EU nem a büntetés szándékával lép fel, hanem azért, mert törődünk egymással.

Joe Bident idézve úgy fogalmazott: „A korrupció rák. Rák, amely felemészti a polgárok demokráciába vetett hitét. A korrupció a zsarnokság egy formája.”

Serafin hosszabban is beszélt a korrupció társadalmi és gazdasági következményeiről. Úgy fogalmazott, hogy minden ellopott euró, forint vagy złoty valójában „egy tanártól, egy egyetemi hallgatótól, egy kórházi betegtől vagy akár egy vasúti utastól” kerül el. Szerinte a közpénzek elsikkasztása nemcsak a demokrácia és a jogállamiság megsértése, hanem közvetlen anyagi veszteség minden európai polgár számára, mert csökkenti az állami szolgáltatások minőségét és az infrastruktúra fejlesztésének lehetőségét. A biztos azt is kiemelte, hogy az EU-modell lényege a kölcsönös bizalom:

27 tagállam költségvetéséből kerül pénz egy közös európai kasszába, amelyből olyan programokat finanszíroznak, amelyek az egész belső piacra pozitív gazdasági hatást gyakorolnak. Ha a polgárok azt látják, hogy a pénzüket ellopják, akkor a bizalom helyrehozhatatlanul sérülhet.

A biztos részletesen ismertette a következő költségvetési ciklus tervezett anti-korrupciós mechanizmusait, amelyek a rekordméretű – mintegy 2 ezer milliárd eurós – EU-költségvetéshez igazodnak. Emlékeztetett arra, hogy

már most létezik a jogállamisági feltételességi mechanizmus, amely lehetővé teszi a támogatások felfüggesztését, ha egy tagállamban hiányzik a független igazságszolgáltatás vagy nem működik megfelelően a fékek és ellensúlyok rendszere.

zerinte ez „nem büntetés, hanem a pénzügyi érdekek védelme”, mivel EU-szinten csak akkor biztosítható a közpénzek védelme, ha a csalásokat valóban kivizsgálják és vádat emelnek. Bejelentette: az új többéves költségvetésben a tagállamoknak kötelező lesz nemzeti korrupcióellenes stratégiát kidolgozniuk, és minden gyanús esetet be kell jelenteniük az uniós Szabálytalanság-kezelő Rendszerben (Irregularity Management System). A támogatások kedvezményezettjeiről – vállalkozásokról, alvállalkozókról, végső címzettekről – nyilvános adatbázis készül majd, amelyet nemzeti és uniós szinten is kötelező lesz publikálni.

Serafin szerint a modern csalásformák – az áfacsalási hálózatok, a szervezett bűnözés EU-pénzeket célzó tevékenysége, vagy a kriptovaluták és titkosított kommunikáció használata – új szintű uniós védelmi rendszert tesznek szükségessé. A biztos ezért erősíteni kívánja az EU csalás elleni architektúráját, amelynek része az OLAF és az Európai Ügyészség (EPPO). Hangsúlyozta, hogy

Magyarországon az Integritás Hatóság és más független intézmények a következő költségvetési ciklusban „kulcsszerepet” játszanak majd, különösen azért, mert ezek biztosítják, hogy az EU pénze ne vesszen el politikailag befolyásolt vagy gyenge nemzeti ellenőrzési rendszerekben.

A biztos hangsúlyos részt szentelt a sajtószabadságnak és a szivárogtatók (whistleblowerek) védelmének is. Úgy fogalmazott, hogy független oknyomozó újságírók és bejelentők nélkül számos korrupciós ügy soha nem derült volna ki. Felidézte két újságíró meggyilkolását – a szlovák Ján Kuciak és a máltai Daphne Caruana Galizia halálát –, amelyek szerinte „időről időre emlékeztetnek, milyen árat fizetnek egyesek az igazság feltárásáért”. Kijelentette: „A sajtó szabadsága és a bejelentők védelme nem luxus, hanem a közpénzek védelmének előfeltétele.”

Zárásként Serafin azt mondta, hogy az anti-korrupciós rendszer megerősítése nem technikai kérdés, hanem „a bizalom védelme”: bizalom az intézményekben, a demokráciában és abban, hogy a közös európai pénz valóban a polgárok javára fordítódik.

A Bizottság szerinte minden olyan intézménnyel együtt fog működni, amely ezt a célt szolgálja – így az Integritás Hatósággal is –, mert „a korrupciót soha nem lehet egyszer s mindenkorra legyőzni, csak folyamatos éberséggel és integritással”.

Címlapkép forrása: EU