Teljesülnek Magyarország migrációs elvárásai, de a kormány nem kér a brüsszeli paktumból

Ahogy arról mi is beszámoltunk, az tagállamokat tömörítő Európai Tanácsban hétfőn elfogadták azokat az új szabályokat, amelyek lehetővé teszik a menedékjogot nem kapó bevándorlók eltávolítását, külföldi migrációs központok létrehozását és az unió határain kívüli kitoloncolási centrumok kialakítását – olyan intézkedéseket, amelyek

összhangban vannak az eredeti magyar követelésekkel, miszerint EU-n kívül kell kezelni az ide érkező embereket.

Orbán Viktor még egy évvel ezelőtt, a magyar soros elnökség októberi nyitóbeszédén is a határokon kívül eső menekült hotspotokról beszélt megoldásként, de most, hogy a dánok által vezette Tanács megteremtette a minősített többséget a rendszer kialakításához, a kormány nem támogatja a megoldást.

Rasmus Stoklund, Dánia balközép adóminisztere, aki az ország hatodik hónapja tartó EU-elnöksége alatt vezette a migrációs tárgyalásokat, a megállapodást sok év munkájának eredményeként jellemezte a Politicónak adott interjújában.

Elmondása szerint amikor egy évtizeddel ezelőtt elkezdett foglalkozni a migrációs kérdésekkel, a dán parlament más baloldali politikusai annyira elítélték a kormány álláspontját, hogy nem voltak hajlandók találkozni vele. Az utóbbi években azonban hatalmas változás történt a felfogásban.

A hétfői megállapodás – amelynek hatása Stoklund reményei szerint drámai lesz – kétéves munka eredménye, és jövő év júniusáig kell majd végrehajtani. Úgy látja,

A kormányok rájöttek, hogy ha nem veszik komolyan ezt a kérdést, akkor a választók populistább mozgalmakat fognak támogatni, amelyek megteszik helyettük – és drasztikusabb megoldásokat keresnének.

Az utóbbi évben még a migrációval kapcsolatban sokáig liberális álláspontot képviselő Svédország is átfordult, és szigorúbb intézkedéseket vezettek be a családegyesítés korlátozására, a svéd állampolgárság megszerzésére vonatkozó szabályok szigorítására, valamint az újonnan érkezők szociális ellátásainak szűkítésére.

Az Európai Bizottság által felterjesztett új szabályok lehetővé teszik az illegális bevándorlók fogvatartását és kitoloncolását. Beleértve olyan intézkedéseket, amelyek lehetővé tennék a blokk és az egyes országok számára, hogy megállapodásokat kössenek migrációs központok létrehozására más országokban, függetlenül attól, hogy az áttelepített személyeknek van-e kapcsolatuk ezekkel az államokkal.

A miniszterek támogatták azokat a változtatásokat is, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára a kérelmek elutasítását,

ha a menedékkérők az EU-ba való első belépés előtt nemzetközi védelmet kaphattak volna egy olyan nem uniós országban, amelyet a blokk biztonságosnak tekint. Ehhez kapcsolódóan jóváhagytak egy közös listát is a biztonságosnak tekintett származási országokról, amelyen jelenleg:

• Banglades,
• Kolumbia,
• Egyiptom,
• India,
• Koszovó,
• Marokkó,
• Tunézia, valamint
• az EU-tagjelölt országok is szerepelnek.

A megállapodás ez utóbbi esetben kivételeket tesz, így például a háború alatt álló Ukrajnát nem sorolják a biztonságos fogadóállamok közé. Ezenfelül a menedékkérők arra sem fognak automatikusan jogot kapni, hogy az EU-ban maradjanak, amíg fellebbeznek a visszautasított kérelmük ellen.

Nemrég még a migrációs kérdésben tipikusan nyitottabb pozíciót elfoglaló parlament is olyan költségvetést fogadott el 2026-ra, amely a közös uniós pénzekből biztosít pluszforrásokat a határőrség megerősítésére, és a 2028-tól életbe lépő többéves pénzügyi keret (MFF) tervezetében is jelentősen megnövelnék az uniós határokat ellenőrző Frontex forrásait.

Emellett a szintén hétfőn egyeztetett vámkedvezményekkel foglalkozó GSP-rendszer felülvizsgálatába is beépítettek egy szigorú migrációs kritériumot, miszerint ha egy partnerország nem működik együtt az irreguláris migránsok visszafogadásában, akkor eleshet az uniós vámengedményektől.

A magyar kormány problémája azonban elsősorban abból fakad, hogy mindehhez valamilyen módon hozzá kéne járulnia. Ugyanis a helyzet kezelésére létrehozott szolidaritási alap lényege – ahogy elviekben a magyar önkormányzatok esetében is van – az lenne, hogy olyan régiókba irányítsák a forrásokat, ahol valóban érezhető a migrációs nyomás.

Ez a Bizottság értékelésében Cipruson, Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban a legsúlyosabb,

és szintén fokozott teher nehezedik Ausztriára, Bulgáriára, Horvátországra, Csehországra, Észtországra és Lengyelországra.

Míg az első négy ország támogatásokra számíthat a helyzet kezelésére, addig az utóbbiaknál teljesen elengedhetik a hozzájárulást, de mivel Magyarország nem minősül veszélyeztetett országnak, valamilyen módon vállalnia kéne a probléma kezelésének rá eső költségeit.

A szolidaritási alap 2026-ra 21 000 főnyi szükséges elhelyezést irányoz elő a tagállamok között, amelyhez befizetéssel, átvállalással, egyéb alternatív módokon vagy ezek kombinációjával lehet hozzájárulni. Ennek költségét személyenként 20 000 euróban határozta meg az EB, így

a teljes keret 420 milliós lesz, amelyből Magyarországra csak az összeg arányos része hárulna.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért vállaljon bármekkora költséget egy európai ország a menekültek befogadásáért, de a szolidaritási alap koncepciója mellett a tagállamok saját hatáskörben határozhatják meg azt, hogy kit engednek be, különös tekintettel arra, ha egy korábbi államban is menekült státuszt kaphattak volna, így a magyar gyakorlatok részben felmentést kaphatnak az uniós bírálat alól.

Az EU eddig is biztosított támogatást a migránsok kezelése után, azonban ez nem személyenkénti összegben, hanem a kezelésük anyagi költségeinek csökkentésében jelent meg, valamint a határőrizetre kaphattak plusz forrásokat az unió szélén található országok. Így azonban a szolidaritási alaphoz való hozzájárulás elmaradása kötelezettségszegést jelenthet, ami további költségeket róhat a magyar államra.

Összességében tehát egy viszonylag marginálisnak mondható befizetés mellett kezelhetné saját hatáskörben a kormány a helyzetet, azonban az erősen átpolitizált helyzet miatt, Orbán Viktor hétfői posztja alapján úgy látszik, Magyarország kitart a Migrációs Paktum ellenzése mellett – kommunikációs szinten legalábbis biztosan.

Címlapkép forrása: EU