8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

Hogyan fest most a Digitális Európa Program költségvetése, és melyek ma a legfontosabb területei, ahol a magyar vállalkozások, kutatók is pályázhatnak?

A program eredetileg 7,5 milliárd euróval indult, de időközben 8,17 milliárd euróra emelték a keretet. Ennek oka, hogy a félvezetőipari és chipfejlesztési terület – amely önálló stratégiai prioritássá vált – részben a Digitális Európa Program büdzséjéből kapott finanszírozást. A hat kulcsfontosságú kapacitásterület (SO-special objective) így a szuperszámítógépek, a mesterséges intelligencia és adat, a kiberbiztonság, a digitális készségek, a „high-impact” projektek, valamint a chipek fejlesztése.

Magyar szempontból négy  terület különösen releváns. Egyrészt a szuperszámítógépek, ahol az EU egy kontinentális térképet épít, és Magyarországon is működik, illetve előkészítés alatt áll újabb nagy kapacitású rendszer. Másrészt a kiberbiztonság, amelyben ugyan érzékeny geopolitikai tényezők nehezítik a magyar szereplők konzorciumi részvételét, mégis vannak hazai nyertes projektek.

Harmadrészt a digitális készségek területe, ahol európai digitális akadémiák és kiberkészség-fejlesztési programok futnak – bár ezek kisebb, mintegy 400 millió eurós kerettételek.

Végül, de nem utolsó sorban, a határokon átívelő, nagy hatású projektek területe, azon belül digitális azonosítással, állampolgársággal, iratokkal kapcsolatos projektek, ahol a szektor jelentős hazai szereplői sikeresen szerepelnek – nagy örömünkre a napokban is várhatóan beadásra kerül két kapcsolódó magyar részvételű pályázat.

A kiberbiztonságot sokan „semleges”, minden szereplő számára nyitott területnek gondolnák. Milyen nehézségekkel szembesülhetnek a magyar pályázók, és milyen helyzetekben ütköznek látható korlátokba?

A kiberbiztonság sokkal kevésbé „ártatlan” terület, mint első ránézésre tűnik: egyszerre érinti a honvédelmi, a nemzetbiztonsági és az ipari infrastruktúrák védelmét. A módszerek és technológiák gyakran átfednek olyan rendszerekkel, amelyek a katonai vagy kritikus infrastruktúrák biztonságában játszanak szerepet, így ez az egyik legszigorúbban kontrollált uniós finanszírozási terület. Ez különösen érzékennyé vált az orosz–ukrán háború óta, ezért ilyen konzorciumokba a tapasztalatok szerint a korábbinál nehezebbé vált bekerülni. Ennek ellenére vannak magyar nyertesek, csak a belépési küszöb magasabb. Ugyanakkor a civil és kereskedelmi felhasználás – például banki tranzakciók biztonsága – ugyanolyan hangsúlyos, és ezekben már szélesebb szereplői kör tud érvényesülni.

Az MFOI mint nemzeti kapcsolattartó– a pályázati folyamat teljes láncolatában szerepet vállal. Hogyan néz ki ez lépésről lépésre a kezdeti projektötlet-illesztéstől a konzorciumszervezésen át a beadás előkészítéséig? Melyek a legkritikusabb pontok a magyar szereplők számára?

A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda NCP-szerepének lényege, hogy a teljes folyamaton végigkísérje a magyar pályázókat. Ehhez mindig szükséges egy nulladik lépés: megismerjük a fontos alapok lényegét, részleteit, munkaprogramját, a pályázati kiírásokat – vagyis az összes fontos szükséges információt. Aztán első lépés az illeszkedés vizsgálata: a jelentkező profilja, tevékenysége és projektötlete valóban összeér-e a Digitális Európa Program (vagy adott esetben más közvetlen uniós program) fókuszaival. Sok szereplő csak annyit mond: „applikációfejlesztéssel foglalkozunk” – innen azonban részletes kérdéssorral lehet feltérképezni, milyen pályázati irányok jöhetnek számításba.

A második nagy terület a partnerkeresés, ami a magyar rendszer egyik legkritikusabb pontja. A sikeres európai pályázatokhoz általában nem nulláról építik a konzorciumot: a szereplők hosszú távú, határokon átnyúló együttműködésekben vesznek részt.

Az MFOI saját kapcsolatrendszerrel, illetve a nemzetközi NCP-hálózat adatbázisaival dolgozik.

A nemzetközi DEP-NCP projektben (DEP4ALL projekt) sokszáz (online tréningre vagy matchmaking platformra regisztrált)  egyedi résztvevő kapcsolati profilja érhető el; ez ma az egyik legfontosabb partnerkeresési eszköz.

A harmadik terület a pályázati folyamat támogatása: a kiírások értelmezése, a dokumentáció felépítése, a megfelelő szerepvállalás kialakítása a konzorciumi struktúrában. Sokan itt akadnak el, mert egy közvetlen brüsszeli pályázat logikája és terhelése teljesen eltér a hazai rendszerektől.

Gyakran éri kritika az Európai Bizottság közvetlen támogatási rendszerét, hogy az kifejezetten a nagyobb, nyugati szereplőknek kedvez. Mennyiben érvényesül ez a DEP-nél, és mennyire hátráltatja a magyar pályázókat?

A koncentráció egyértelmű: a nagy kutatóintézetek és vállalatok – főként Nyugat-Európában – évek óta egymásra épülő projekteket visznek, így helyzeti előnyük van.

Ha például egy szuperszámítógépes infrastruktúra-projektben részt vállaltak, akkor az arra épülő AI-kísérleti projektekben automatikusan nagyobb eséllyel indulnak. Ez egy zárt ökoszisztéma felé mutat.

Magyarország jelenleg 1 százalék alatti arányt képvisel a DEP-ben elnyert forrásokból, miközben lakosságarány alapján 2,13 százalék lenne a „fair” szint. A kisebb szerepek – egy többmilliós projektben pár tízezer eurós részvétel – jelentik az első lépcsőt. De Dászkál szerint ez a reális forgatókönyv: innen lehet hosszabb távon felépíteni egy stabil jelenlétet.

A Digitális Európa Program pályázatainál jellemzően 50 százalékos önrész szükséges, kkv-knak is csak speciális esetekben érhető el 75 százalékos támogatás. Milyen mértékben visszatartó erő ez a magyar szereplők számára? És mennyire versenyhátrány a nyugat-európai országok pályázóival szemben?

Az EU szándékosan tartja alacsonyabban a támogatási intenzitást: egyrészt így a szűkösebb keretett több felé lehet osztani, több szereplő részesülhet forrásból, másrészt a Bizottság azt preferálja, hogy a jelentkező olyan projektet hozzon, amely saját erőből is megtérülne. Ez a logika különösen erős a vállalkozások esetében: ha valaki csak finanszírozási kényszerből pályázik, az általában nem elég erős koncepció.

Míg a koordinációs és támogatási akciók (Coordination and Support Actions - CSA-re 100 százalékos támogatást kapnak, addig a legtöbb pályázat 50 százalékos önrésszel működik, kkv-knál is csak ritkán emelkedik 75 százalékra.

Ez a tapasztalataink szerint sok céget visszatart, különösen a kisebbeket.

Ráadásul más országok – például Hollandia, Dánia, Ausztria – automatizált állami önerőrendszereket működtetnek, ahol a stratégiai prioritásokhoz illeszkedő DEP-nyertesek kvázi automatikusan megkapják a kiegészítő hazai finanszírozást.

Magyarországon az önerő támogatása évi keretből, külön pályázattal történik, illetve egyedi kormányhatározatok egészítik ki a legnagyobb projekteket. Ez az automatikus és bőkezűbb rendszerekhez képest versenyhátrányt jelent, és csökkentia vállalkozói aktivitást a közvetlen uniós források irányába.

Az európai digitális innovációs központok (EDIH-ek) szerepe egyre nagyobb a digitalizációs ökoszisztémában: ők segítik a legkevésbé érett vállalkozásokat az első lépésektől az operatív programokig. Hogyan kapcsolódik ehhez a hálózathoz az MFOI?

Magyarországon jelenleg öt EDIH működik, amelyek megújítása folyamatban van. Ezek célja a digitalizációban legkevésbé érett vállalkozások fejlesztése: felmérik a cégek digitális állapotát, tanácsadást nyújtanak, képzésekhez és technológiai tesztkörnyezetekhez adnak hozzáférést. Olyan cégek is bekerülnek, amelyeknél a folyamat elején még honlap vagy alapvető online jelenlét sincs.

Az EDIH-ek hosszú „ügyfélutat” építenek: a digitális érettség növelésétől a hazai operatív programokban való részvételen át egészen a közvetlen brüsszeli pályázatokig. Az MFOI a következő ciklustól két EDIH-konzorciumban is részt vesz, ami azt jelenti, hogy már a tölcsér legelső szakaszában találkozik azokkal a vállalkozásokkal, amelyek később potenciális DEP-pályázók lehetnek.

Ez fontos változás: eddig az MFOI csak a „végén” kapcsolódott be a folyamatba, most azonban az egész életciklus elejére is rálátása lesz.

Így nagyobb eséllyel kerülnek be a rendszerbe olyan cégek, amelyek egyébként már az első lépéseknél lemorzsolódtak volna.

Hogyan állnak a magyar vállalkozások digitális érettségben regionális összehasonlításban?

A korábbi DESI-indexek alapján Magyarország nem áll rosszul az infrastruktúrában: a 4G/5G-hálózatok fejlettsége európai szinten is kedvező. A probléma inkább a humán oldalon jelenik meg. A digitális készségek – mind a lakosság, mind a szakértői körben – elmaradnak az uniós átlagtól, és ez régiós szinten is jellemző. A vállalkozások digitális átállása így sokszor lassabb, mint az elérhető infrastruktúra alapján lehetne.

Melyek a most megnyílt, több mint 200 millió eurós pályázati csomag magyar szempontból ígéretes elemei?

A novemberben megjelent kiíráscsomagban vannak olyanok, például az EDIH-ek bővítését, vagy a nemzetközi NCP-projekt folytatását célzó kiírás – a piac nem tudja megcélozni, ezért ezeket az MFOI nem is részletezte a napokban megrendezett magyar nyelvű ingyenes  az információs napján. Viszont több olyan téma is van, ahol a magyar szereplők reális eséllyel indulhatnak.

Jelenleg kb 80 élő kiírás olvasható az EU Funding&Tenders-oldalon, amit egyébként javaslunk mindenkinek megismerni és követni, mert ott lehet a közvetlen uniós alapokkal kapcsolatban aktuális, részletes és hivatalos információkhoz jutni.

Új, erős fókusz és lehetőség az önvezető, valamint a connected elektromos járművek két megalapozó (CSA) pályázata: az egyik egy európai szövetség titkárságának létrehozásáról, a másik pedig egy kollaborációs platform felépítéséről szól. Ezekbe elsősorban olyan szereplők jelentkezhetnek, akik a járműipari vagy mobilitási innovációk területén erősek.

Kiemelt fókusz a közigazgatási generatív AI-alkalmazások fejlesztése, ahol informatikai szolgáltatók, közigazgatási intézmények és egyetemek is részt vehetnek. Hasonlóan nagy hangsúlyt kap az egészségügy digitalizációja, különösen az AI-alapú képalkotó technológiák és a rákkutatás támogatása – ezekben Magyarország kimondottan jó pozíciókkal rendelkezik.

Új terület a „virtuális világok” témája, ahol a mostani kiírás tesztkörnyezetek létrehozását célozza. Ez olyan szereplők számára lehet kedvező, akik digitális szimulációs platformokkal, 3D-modellezéssel vagy ipari tesztkörnyezetekkel foglalkoznak.

Emellett tovább bővül az EU dezinformáció-ellenes hálózata, amely az EDMO (Digitális Média Európai Megfigyelőközpontja - European Digital Media Observatory), az EU egyik legfontosabb kezdeményezése, ahol magyar tényellenőrök és médiaszereplők korábban is nyertek, és most is jó esélyekkel indulhatnak.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.