Az uniós döntéshozók a nukleáris opciót latolgatják Trump fenyegetése miatt

Az Egyesült Államok grönlandi ambícióin élesedhet ki újra a vámháború, miután a Szocialisták és Demokraták (S&D), a Zöldek és a liberális Renew Europe pártcsalád belengette, hogy nem szavazzák meg az USA–EU kereskedelmi megállapodás végrehajtását..

Anna Cavazzini (Zöldek, Németország), az EP belső piaci bizottságának (IMCO) elnöke a Politicónak nyilatkozva azt mondta:

Nem tudom elképzelni, hogy a jelenlegi helyzetben a képviselők olyan kereskedelmi intézkedések mellett szavaznának, amelyek az Egyesült Államok javát szolgálják.

Emlékezetes, hogy az EU szinte teljes körű vámmentességet ígért az USA-ból érkező termékekre a 15 százalékos vámplafonért cserébe, azonban a megállapodás bejelentését kísérő nagy felhajtás ellenére az uniós jogalkotási folyamat még nem ért el idáig.

Mint ahogy arról már a politikai egyezmény megkötésekor is írtunk, feltételezhető volt, hogy az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen tervének részét képezheti az elhúzódó bürokratikus törvényalkotási folyamat, amelyben különböző jelentős kivételeket szereznének az EU-nak.

Az Európai Bizottság persze benyújtotta az amerikai vámmentességhez szükséges javaslatokat az EP-nek és a Tanácsnak, de

a jóváhagyás – és az azt követő tényleges végrehajtás – legkorábban csak 2026 közepén várható.

Egészen a szavazásig érvényben maradnak az eddigi uniós vámok, ami mindkét oldalon bizonytalanságot teremt a vállalkozások számára.

Az EU eddig egyetlen konkrét lépése a megtorló vámok felfüggesztése volt az amerikai termékekre – például whiskyre és farmerekre –, amelyet 2026. február 5-ig meghosszabbítottak. Ez az átmeneti intézkedés akkor sikeresen csökkentette a feszültségeket, és azóta az amerikaiak be is vezették a vámplafont, amellyel leginkább az egy ideig 25–30 százalékkal terhelt európai autóipar nyert nagyot.

A vámháború újraélesedésével azonban még a felfüggesztés elengedése sem kizárható, és az Európai Parlament belső politikai megosztottsága tovább bonyolítja a megállapodás jövőjét.

A messze legtöbb képviselővel rendelkező jobbközép Néppárt (EPP) eddig nem foglalt határozott állást, egyes tagjai azonban nem zárkóznak el a drasztikus lépéstől. Kereskedelmi szakpolitikusuk, a svéd Jörgen Warborn úgy fogalmazott, hogy az EU-nak „meg kell őriznie” a megállapodást a stabil transzatlanti kereskedelem alapjaként, de

szükség esetén készek vagyunk cselekedni.

Fontos kiemelni, hogy bár az EPP több balra sorolható pártoknak nem tetsző döntést is meg tudott szavaztatni a tőle jobbra eső ECR, ESN és Patrióta pártcsaládokkal, az amerikai vámmentesség szentesítéséhez ez nem lenne elég, így a már említett Renew, Zöldek és S&D valamelyikének mindenképp támogatnia kellene a lépést.

Karin Karlsbro (Renew, Svédország), a nemzetközi kereskedelmi tanács (INTA) elnökhelyettese szavai alapján az USA semmiképpen sem veheti "automatikusnak" az EP beleegyezését.

Mindemellett azonban fontos látni, hogy az EP-képviselők sok esetben nem mennek szembe a tagállami anyapártjaik érdekeivel, így ha ott az a megfejtés születik, hogy nem érdemes ujjat húzni a sokszor lobbanékony természetű Trumppal, akkor az ellentartás megmarad a közlemények szintjén.

Gyakorlatilag ez történt akkor is, amikor a nyáron von der Leyen nyélbe ütötte a megállapodást, mert bár voltak – és azóta is vannak – ellenzői a „meghunyászkodásnak”,

a harcias kijelentések mögött a legtöbb tagországnak igazából túl nagy kockázatokkal járna a lépés.

Jelenleg olyan forgatókönyv nem is jöhet szóba, hogy teljesen leállna az USA-val folytatott kereskedelem. Bár a frissen megszavazott Mercosur-megállapodás mindenképpen jelentős alternatív piacot nyit meg az európai exportőröknek, az amerikai vásárlóerőt még az összes beidőzített szabadkereskedelmi megállapodás sem tudná helyettesíteni.

Miközben az amerikai bíróságok továbbra is vizsgálják azt, hogy Trump egyáltalán legálisan alkalmazza-e a „nemzetbiztonsági kockázatra” hivatkozó vámintézkedéseket, az amerikai elnök Grönlandra tartott igénye olyan tabukat dönget, amelyek könnyen még sosem látott változókat hozhatnak a képletbe.

Amennyiben tovább erősödnek a kritikus hangok, vagy már akkor is, ha csak valaki kellő érzékkel viszi Trump elé a „késleltetett” vámmentesség kérdéskörét, szinte borítékolható, hogy minimum kommunikációs szinten újrakezdődik a kardcsörtetés.

Címlapkép forrása: EU