Magyar EU-tagság: olyan változás látszik, amire régen volt példa
Uniós források

Magyar EU-tagság: olyan változás látszik, amire régen volt példa

A kormány Európai Unióval folytatott folyamatos csörtéi ellenére a legtöbb magyar még mindig nagyra értékeli a tagállamiságot, és bár saját jövőjét sötétebben látja mint az szövetségét, alapvetően kevésbé aggódik a globális káosz miatti változások veszélyeivel kapcsolatban. Szemléletes negatív hangulatot tükröz azonban, hogy az interjús módszerrel felvett eredmények szerint a magyarok egyre kevésbé tartják egyértelműen pozitívnak az uniós tagságuk, és az átlagnál jobban aggódnak a megélhetésük, illetve az ország gazdasága miatt.

A tavaly ősszel felvett friss Eurobarometer-felmérés szerint a magyar közvélemény továbbra is inkább pozitívan viszonyul az európai uniós tagsághoz, de a támogatottság szintje érezhetően alacsonyabb az uniós átlagnál, és csökkent is az előző méréshez képest is.

A megkérdezettek 55 százaléka tartja jónak Magyarország EU-tagságát, 38 százalék semleges állásponton van, míg 7 százalék kifejezetten rossznak ítéli azt.

Fél évvel korábban a pozitív válaszok aránya még 59 százalék volt, vagyis négy százalékpontos visszaesés történt. Utoljára hasonló mértékű, 7 százalékos különbség 2020-ban volt az uniós átlag és a magyar válaszadók közt, akkor azonban pont fordítva:

az átlagos 59 százalékkal szemben, a magyarok 66 százaléka mondta, hogy jó dolog a tagállami státusz.

Jelenleg uniós szinten ezzel szemben átlagosan 62 százalék örül annak, hogy országa az EU tagja, miközben 11 százalék nyilatkozik negatívan. A 27 ország átlaga persze alapvetően kiegyensúlyozottabb görbét mutat, és a tavaly tavaszi 74 százalékos kiugrást leszámítva az utóbbi 10 évben 53 és 65 százalék között mozgott, míg a magyar válaszadók tagságról alkotott véleménye ugyanezen időszakban 40 százalék alá is benézett.

Az Európai Unióról alkotott összképben kisebbek a különbségek Magyarország és az EU átlaga között. A hazai válaszadók 46 százaléka mondta azt, hogy pozitív képe van az EU-ról, 41 százalék semleges, 13 százalék pedig negatív benyomásról számolt be. Az EU egészében 49 százalék pozitív, 34 százalék semleges és 17 százalék negatív véleményt fogalmazott meg. A magyar adatok tehát kevésbé polarizált képet mutatnak: alacsonyabb a negatív arány, de magasabb a bizonytalan, kiváró válaszok súlya.

Mindennek fényében talán meglepő, hogy mennyivel derűlátóbbak a magyarok az EU és a világ jövőjével kapcsolatban. Míg az európai átlag csak 44 százaléka számít pozitív jövőképre, addig Magyarországon a többség, 56 százalék számít erre.

Az uniós jövőkép tekintetében bár az átlag is inkább pozitív 57 százalékos, a magyarok majdnem kétharmada, 64 százaléka derűlátó.

Ezzel szemben gyakorlatilag teljesen az uniós átlag várakozásait produkáltuk amikor a saját hazánk jövőjéről lettek megkérdezve a válaszadók. Effektíve 57 százalék bízik abban, hogy országának pozitívak a kilátásai, míg 41 inkább negatív jövőképet lát előtte.

Talán érthető, hogy az elmúlt néhány év gazdasági stagnálása miatt az életszínvonal jövőbeli alakulásával kapcsolatban a magyar válaszadók kifejezetten óvatosak. Ugyan a reálbérek növekedtek, a megkérdezettek 72 százaléka arra számít, hogy a következő öt évben az életszínvonala sem javulni, sem romlani nem fog. Ezzel szemben 11 százalék derűlátó, míg 12 százalék borúlátó. Az uniós átlagban a stagnálásra számítók aránya 54 százalék, és közel 30 százalék számít életszínvonala romlására.

Abban alapvetően konvergencia van, hogy a megkérdezetteknek milyen jövőképe van a saját családjuk helyzetével kapcsolatban, itt az uniós átlag 76, a magyar válaszadók 78 százaléka számít javulásra, amit némileg árnyalnak a legfontosabb prioritásokra adott reakciók összképe.

A novemberben felvett számok szerint az öt legfontosabb dolog, amelyekkel az Európai Parlament politikusainak fel kéne hívni a figyelmet az

  1. az infláció és a megélhetési költségek 45 ponttal,
  2. a gazdaság és a munkahelyteremtés 44 ponttal, amely 7-tel nőtt az előző felméréshez képest,
  3. a közegészségügy helyzete 35 ponttal,
  4. a mezőgazdaság és élelmiszerbiztonság kérdése 28 ponttal, ami 10-el magasabb mint az EU-s átlag,
  5. végül az EU védelme, 26 ponttal, ami pedig 8 ponttal marad el az uniós átlagtól.

Legkevésbé érdekli a magyarokat a digitalizáció, a nemek közötti egyenlőség, a fogyasztóvédelem és az uniós 11 pontos átlagnál még kevésbé, a sereghajtó helyen a humanitárius segélyek, ami csak 7 pontot kapott a magyar válaszadóktól.

Amiben konszenzus van, hogy az EU világban betöltött szerepének növelésében a biztonsági képességek, a versenyképesség és az energiafüggetlenség erősítésére van szükség.

Míg az uniós átlagnál a védelem 40 ponttal kiemelkedik ennek átlagából, a magyar válaszadók, sinte egyformán, 31-33-asra értékelik a három tényező fontosságát.

25novEurobarometer
Forrás: Európai Parlament

A biztonsági és védelmi kockázatok közül mind Magyarországon, mind uniós szinten a közeli háborúk és fegyveres konfliktusok váltják ki a legerősebb aggodalmat. A magyar válaszadók 62 százaléka adott ezekre legalább 7 pontot egy 10 fokozatú skálán, míg az EU-ban ez az arány 72 százalék. A különbség azt mutatja, hogy a magyar közvélemény összességében kevésbé reagál intenzíven ezekre a fenyegetésekre, még ha a rangsor élén ugyanaz a probléma is áll.

A klímaváltozással összefüggő természeti katasztrófák esetében ebbél kisebb az eltérés. Magyarországon a válaszadók 60 százaléka nagyon aggódik ezek miatt, vagyis legalább 7 pontot adott rájuk, míg az uniós átlag 66 százalék. Ennek következtében Magyarországon ez a második legaggasztóbb problémává vált, miközben uniós szinten csak a negyedik helyet foglalja el.

Az uniós politikai folyamatok külső befolyásolásával kapcsolatos félelmek Magyarországon szintén alacsonyabbak az EU-átlagnál, holott az oroszbarát narratíva penetrációja feltehetően magasabb a magyar nyilvánosságban. A válaszadók 50 százaléka nagyon aggódott amiatt, hogy EU-n kívüli országok megpróbálhatják befolyásolni a választásokat vagy a politikát, míg uniós szinten ennél magasabb, 56 százalékos arány aggódott ezért kiemelten.

A kommunikációs és társadalmi problémák területén a magyar válaszadók általában kevésbé aggódnak, mint az uniós átlag, de a különbségek nem mindenhol jelentősek. A média függetlensége miatt az EU-ban 56 százalék nagyon, 25 százalék mérsékelten, 18 százalék kevésbé aggódik. Magyarországon ugyanezek az arányok 54, 29 és 17 százalék.

A dezinformáció esetében a magyar válaszadók körében a személyes adatok online védelme hangsúlyosabb: erre 63 százalék adott legalább 7 pontot, ami némileg magasabb aggodalmi szintet jelez az uniós trendhez képest.

Az EU jövőbeli szerepére vonatkozó kérdésekben a magyar válaszadók az előző felméréssel összhangban kifejezetten erős integrációs igényeket fogalmaztak meg.

A megkérdezettek 85 százaléka szerint a tagállamoknak egységesebben kellene fellépniük a globális kihívásokkal szemben, 81 százalék több uniós eszközt tartana szükségesnek a válságkezeléshez, és 83 százalék szerint az EU véleményének erősebben kellene érvényesülnie a nemzetközi politikában.

Címlapkép forrása: Portfolio

Holdblog

A társadalom megérett a plusztudásra

Hova vezet az egyenlőséghez ragaszkodás? Az inga kilengéséhez. Az e heti levél trumpozó hisztiként írható le. Most például úgy tűnik, Európának és Kanadának az Amerikai... The post A tár

KonyhaKontrolling

Ez a hajó is elment

A befektetési piacokon rendszeres, hogy váratlanul megjelenik az új tuti befektetés. Pár éve az OTP részvényt mondtam mindig példának, aztán egy gyengébb időszak után most újra lett egy nagy

Property Warm Up 2026

Property Warm Up 2026

2026. február 19.

Portfolio Investment Day 2026

2026. február 24.

Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában

2026. február 25.

Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője

2026. február 26.

Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet