140 milliárdos bérleti díjat írnak alá az EU közös piacának használatához

Az Európai Unió és Svájc ma aláírja azt a régóta tervezett megállapodást, amelynek célja az alpesi ország egységes piaci hozzáférésének biztosítása. A több mint egy évtizedes, gyakran feszült tárgyalások eredményeként létrejött egyezség azt hivatott megakadályozni, hogy Svájc fokozatosan kiszoruljon az unió belső piacáról. Az aláírás azonban még nem jelenti a folyamat végét, mivel a svájci közvetlen demokrácia szabályai szerint

a végső döntést a választók hozzák meg, várhatóan egy 2027-ben esedékes népszavazáson.

A megállapodás értelmében Bern vállalja, hogy jogszabályait rendszeresen hozzáigazítja az uniós normákhoz, és évente mintegy 375 millió euróval járul hozzá az EU közös költségvetéséhez (MFF).

Cserébe Svájc stabilabb és kiszámíthatóbb hozzáférést kap legfontosabb kereskedelmi partnerének piacához. Az EU már korábban jelezte, hogy a jelenlegi, több mint 120 ágazati megállapodásból álló, széttagolt rendszer hosszú távon nem fenntartható, ezért szükség van egy átfogóbb, intézményesített keretre.

A megállapodás egyik legvitatottabb eleme az úgynevezett „dinamikus jogharmonizáció”, vagyis az a kötelezettség, hogy Svájc a jövőben automatikusan igazodjon az uniós jogfejlődéshez. Emellett az uniós bírák szerepe a jogviták rendezésében szintén erős ellenérzéseket vált ki a szuverenitásukat féltő svájci politikai formációkból. Az ország jobboldali néppártja például határozottan ellenzi a csomagot, és várhatóan a referendum leszavazásának egyik fő hangoztatója lesz.

Ezzel szemben az üzleti szféra és a politikai centrum, illetve a baloldal jelentős része azzal érvel, hogy Svájc gazdasági érdeke a kapcsolatok stabilizálása az EU-val.

Az Európai Unió az ország legnagyobb kereskedelmi partnere, és a bizonytalan jogi környezet, valamint a hozzáférés fokozatos szűkülése komoly gazdasági költségekkel járhatna.

További bizonytalanságot jelent, hogy a választók már idén júniusban szavaznak egy külön, az SVP által támogatott kezdeményezésről, amely 10 millió főben maximalizálná az ország lakosságát.

Amennyiben ezt elfogadják, a kormány kénytelen lehet újratárgyalni vagy akár felmondani azokat a nemzetközi megállapodásokat – köztük a személyek szabad mozgásáról szóló egyezséget az EU-val –, amelyek a népességnövekedéshez hozzájárulnak. Ez közvetlenül ütközne az új intézményi kerettel, és ismét évekre elhúzódó bizonytalanságot hozhatna.

Címlapkép forrása: EU