Miért ugrottak meg ennyire a gázárak?

Irán megtámadta a világ legnagyobb LNG-termelőjét, a QatarEnergyt, és lezárta a Hormuzi-szorost, amin keresztül a közel-keleti olaj és gáz nagy része szállításra kerül. Emiatt a piac azonnal bepánikolt.

Mekkora volt az áremelkedés?

Az európai gázár egy nap alatt 39 százalékkal ugrott meg, ami több mint négy éve a legnagyobb egynapos emelkedés.

Lesz gázhiány Európában?

Az EU szerint egyelőre nincs ok pánikra. Az európai gáztárolók 30 százalék körül vannak, amit a fűtési szezon végén még biztonságosnak tartanak.

Melyik országok vannak nagyobb bajban?

Hollandia például sérülékenyebb, ott a tárolók alig 10 százalékosak.

Honnan kapja most Európa a gázt?

Ma már főleg az Egyesült Államokból és Norvégiából. 2022-ben még 80 százalékban Oroszországtól függtünk, ez mostanra teljesen megváltozott.

Mit csinál az EU a helyzettel?

Egyelőre óvatosak, nem hívtak össze rendkívüli gázügyi találkozót. Viszont összehívnak egy energetikai munkacsoportot a tagállamokkal és figyelik a fejleményeket.

Annyira rossz lesz, mint 2022-ben?

Még nem tudni. Akkor a gázárak fél évig extrém magasak voltak, de akkor sokkal jobban függtünk az orosz gáztól. Most diverzifikáltabb a beszerzés.

EURHUF USDHUF BTCUSD BUX OTP MOL RICHTER MTELEKOM OPUS XAUUSD

Uniós források

Brüsszelből csitítják a piacokat, nem lesz energiaválság, nem kell pánikolni Európa miatt

Portfolio

2026. március 03. 08:38

A közel-keleti eszkaláció miatt kilőttek az olaj- és gázárak, az európai TTF jegyzése több mint négy éve nem látott mértékben ugrott meg, miközben Irán energetikai létesítményeket támad és a Hormuzi-szoros lezárásával fenyeget. Brüsszel ugyan figyeli a fejleményeket és szakértői egyeztetéseket indít, de egyelőre nem lát ellátásbiztonsági kockázatot, és nem tart szükségesnek rendkívüli gázpiaci beavatkozást – számolt be a Financial Times.

Az amerikai–izraeli csapások nyomán eszkalálódó közel-keleti konfliktus súlyos zavarokat okozott az energiapiacokon, az olaj- és gázárak is kilőttek. Ennek oka, hogy a támadások megtorlásaként Irán a Perzsa-öböl térségének energetikai létesítményeit vette célba, hogy globális kínálatszűkítéssel gazdasági nyomást gyakoroljon Washington szövetségeseire. Iráni dróntámadások érték a QatarEnergy létesítményeit, a világ legnagyobb LNG-termelőjét, amely ideiglenesen leállította a termelést. Elemzők szerint ez eddig a legsúlyosabb gazdasági fenyegetés a konfliktus kezdete óta.

A piaci reakció azonnali volt: az európai irányadó gázár,

a holland TTF több mint 50 százalékkal is emelkedett napközben, végül 39 százalékos pluszban, 44,51 euró/MWh szinten zárt, ami több mint négy éve a legnagyobb egynapos százalékos ugrás.

Az ellátási aggodalmakat tovább erősítette, hogy Irán gyakorlatilag lezárta a Hormuzi-szorost, amely kulcsfontosságú útvonal a közel-keleti olaj- és gázszállítások számára.

Az Európai Bizottság egyelőre visszafogottan reagál, és nyugtatja a piacokat. Jól jelzi, hogy nem aggódnak az ellátási zavarok miatt, hogy

bár olajipari szakértői egyeztetést összehív, gázügyi rendkívüli találkozót nem szervezett.

Az uniós végrehajtó testület energiaügyi szóvivője szerint Brüsszel jelenleg nem lát aggodalomra okot a gázellátásban, mivel az EU az elmúlt években diverzifikálta beszerzési forrásait. Ugyanakkor bejelentették, hogy a héten összehívnak egy tagállamokkal közös energetikai munkacsoportot, az Nemzetközi Energiaügynökséggel együttműködésben, és folyamatosan figyelik az ár- és ellátási fejleményeket.

A helyzetet árnyalja, hogy az európai gáztárolók töltöttsége jelenleg 30 százalék körül van, amit a fűtési szezon végén a Bizottság még biztonságos szintnek tekint.

Egyes tagállamok azonban sérülékenyebbek: Hollandiában például a készletek alig haladják meg a 10 százalékot. Az ING elemzése emlékeztet arra, hogy a 2022-es energiaválság idején a gázárak közel fél éven át extrém magasan maradtak. Igaz, akkor Európa gázellátása 80 százalékban Oroszországtól függött, most pedig az Egyesült Államok és Norvégia váltak a legnagyobb LNG-beszállítókká.

Címlapkép forrása: Portfolio