Egy egész ország GDP-jét lopták el az EU-ban, rekordméretű csalásokat lepleztek le

Az EU pénzügyi érdekeinek védelméért felelős Európai Ügyészség (EPPO) 2025-ben rekordösszegű,

becslések szerint 67 milliárd eurónyi feltételezett csalás és egyéb pénzügyi bűncselekmény ügyében indított, illetve folytatott nyomozást, ami a gyakorlatban alig marad el Szlovénia tavalyi évi GDP-jétől.

Az éves jelentés szerint ez az összeg történelmi csúcsot jelent, és az aktív ügyek száma 35 százalékkal nőtt egy év alatt. A szervezet 2021-ben kezdte meg működését, és azóta az uniós költségvetést érintő bűncselekmények üldözésére specializálódott, azonban a visszaszerzés hatékonysága egyelőre kérdéses.

A 67 milliárd eurós kárbecslés jelentős része az áfa- és vámcsalásokhoz kapcsolódik. Jelenleg 981 folyamatban lévő ilyen ügy szerepel az EPPO nyilvántartásában, amelyek önmagukban 45 milliárd eurónyi feltételezett kárt okozhattak az uniós és a nemzeti költségvetéseknek. A jelentés szerint a bűnszervezetek egyre kifinomultabb, több országot érintő konstrukciókat működtetnek, amelyek

magas hozamot és viszonylag alacsony lebukási kockázatot kínálnak.

A bejelentések száma is emelkedett: 2025-ben az EPPO 6966 bűncselekményi bejelentést dolgozott fel, ami 6 százalékos növekedés az előző évhez képest. Ugyanakkor az uniós intézmények mindössze 143 hivatalos bejelentést vagy panaszt tettek, ami a szervezet szerint alacsony intézményi aktivitást jelez ahhoz képest, hogy több milliárd eurós programok felett gyakorolnak felügyeletet.

Az egyes tagállamok közötti különbségek látványosak, hiszen Olaszország több mint 700 ügyet jelzett az EPPO-nak, Németország 100-nál kevesebbet, míg a tagságot nem vállaló Magyarország, Írország és Dánia alapvetően nem tesz hasonló bejelentéseket.

Több országban – köztük Németországban, Finnországban, Észtországban, Hollandiában, Szlovéniában és Svédországban – egyetlen aktív korrupciós ügyet sem tartanak nyilván az EPPO eljárásai között. Ezzel szemben Máltán a feltárás alatt lévő ügyek közel 30 százaléka korrupciós kategóriába tartozik.

A pénzek visszaszerzése azonban jóval nehezebb, mint a kárbecslés elkészítése. Bár a nemzeti bíróságok tavaly több milliárd eurónyi befagyasztási határozatot hoztak EPPO-ügyekben, tényleges elkobzási céllal csupán néhány százmillió eurónyi vagyont sikerült zárolni.

Ráadásul arról sincs nyilvános adat, hogy ebből végül mennyi pénz került vissza ténylegesen az uniós költségvetésbe.

Ennek ellenére egy-egy sikeres ügy jelentős összegeket mozgathat meg, így például februárban az olasz hatóságok egy EPPO által vezetett áfacsalási ügyben 40 millió eurót szereztek vissza.

Az egész visszaszerzési folyamattal kapcsolatban azonban komoly aggályai vannak az ügyészségnek, mivel az EU következő, 2028–2034-es ciklusra vonatkozó többéves pénzügyi keretében (MFF) a tagállamok még nagyobb rugalmasságot kaphatnak a források felhasználásában.

A reformterv szerint az eddig az Európai Parlament által is közvetlenebbül ellenőrzött agrárpolitikára és felzárkóztatásra szánt forrásokat egy, az összköltségvetés szempontjából relatíve kisebb alapba csomagolnák, ahol versenyképességi szempontok alapján kellene a tagállamoknak letárgyalniuk az Ursula von der Leyen vezette Bizottsággal, hogy mire költsék a közös forrásokat.

Ez ügyben a Parlamentnek és az EPPO-nak egyaránt fenntartásai vannak azzal kapcsolatban, hogy

az ellenőrzési hatáskörök lefektetése nélkül mennyivel növekedhetnek a csalási vagy hűtlen kezelési kockázatok.

Címlapkép forrása: EU