Putyin az EU saját bíróságán fogja perbe Brüsszelt – precedensértékű döntés lehet kilátásban

Az Orosz Központi Bank keresetet nyújtott be az unió ellen, miután a tagállamokat tömörítő Európai Tanács 2025. december 12-én arról döntött, hogy a félévente szükséges szankciós meghosszabbítások helyett határozatlan időre zárolják a többségében Belgiumban „befagyasztott” orosz vagyonelemeket.

Erre a lépésre egyrészről azért volt szükség, hogy az orosz érdekeket az unióval szemben is védő tagállamok ezen a téren már ne tudjanak vétóval fenyegetni, másrészről azért, hogy

ezzel előkészítsék az Ukrajnának szánt – akkor még 140 milliárd eurós – hitelt, amelyhez eredetileg fedezetként használták volna a „lefoglalt” elemeket.

Az uniós intézkedés mintegy 210 milliárd eurónyi orosz szuverén eszközt érint, amelyeket a háború kezdete után zároltak az EU területén. Az összeg jelentős részét, mintegy 180 milliárd eurót, a belga központú Euroclear kezeli. A Belgiumot vezető Bart De Wever akkor ellentartott a lépésnek, mondván, hogy ha ezzel fedeznék az ukrán kölcsönt, akkor Vlagyimir Putyin orosz elnök jogászokkal árasztaná el a bíróságokat egy kétoldalú tőkevédelmi megállapodás alapján.

Oroszország érthető okokból fenyegetett is ezzel, azonban miután nem született egyetértés a vagyonelemek felhasználásáról, Putyin inkább a határozatlan idejű „befagyasztásnak” megy neki az Európai Törvényszéken. Az idézőjeles megnevezés nem véletlen, ugyanis ahogy De Wever is gyakran hangoztatta,

a pontos megfogalmazás szerint ez az összeg nem lefoglalva, befagyasztva vagy zárolva van, hanem immobilizálva.

Ez a disztinkció azért fontos, mert ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a vagyoneszközök összegéhez közvetlenül nem nyúlnak, hanem gyakorlatilag egy stázisban lévő összegre alapozva fektetik be újra, használják az abból eredő kamatokat, és az eredeti ukrán hitel terve szerint ezt használták volna fedezetnek a visszafizetéshez, amennyiben Oroszország nem fizet jóvátételt Ukrajnának, amiből majd rendezhetnék a kölcsönt.

Ezzel szemben az Orosz Központi Bank szövegezésében:

Az uniós rendelet határozatlan időre tiltja az Orosz Központi Bank eszközeinek közvetlen vagy közvetett átruházását, és kizárja az eszközökkel kapcsolatos jogok megsértése esetén a bírósági védelem lehetőségét, ideértve a jelen jogszabály által bevezetett intézkedésekkel kapcsolatos bírósági határozatok vagy választottbírósági ítéletek végrehajtását is.

Ennek eredményeként az uniós rendelet megsérti a joghoz való hozzáférés, a tulajdon sérthetetlensége, valamint az államok és központi bankjaik szuverén immunitásának elve által biztosított alapvető és elidegeníthetetlen jogokat, amelyeket nemzetközi szerződések és az európai uniós jog garantál, ami ellentétes a jogállamiság alapelveivel, és nem tekinthető összeegyeztethetőnek a jog felsőbbrendűségének elvével.

Ezenfelül azt is nehezményezik, hogy a december 12-i döntést kereskedelmi vészhelyzetre hivatkozva hozták meg, így nem kellett hozzá egyhangúság a tagállamok között, hanem elég volt a minősített többség is.

A Törvényszéknek első körben azt kell majd meghatároznia, hogy jogos-e a felperes orosz bank keresete. Ezt akár eljárásjogi alapon is elutasíthatja, de mivel ez esetben egy valóban komplex kérdésről van szó, feltehetően komoly vizsgálódásba kezdenek, és annak kimenetele után döntenek arról, mi alapján törjék le az orosz érvelést.

Persze egy ilyen vizsgálat hosszú évekig elhúzódhat, és anélkül nem is lehet semmi véglegest mondani, amíg Oroszország háborús bűnösségének mértéke jogilag nem tisztázott. A keresetnek hosszú távon lehet értelme, hiszen

egy precedensértékű jogvita előbb-utóbb tisztázhatja az uniós szankciós politika és a szuverén immunitás határait.

Címlapkép forrása: EU